
Nagyborosnyón a május 8-i károk után kedden újabb árvíz sújtotta a település roma lakosságát, mely a veszélynek kitett területre építkezett.
A májusi áradás közel 80 gazdaságot és 480 hektár termőföldet öntött el, amelyből mintegy 190 hektár szántón a pityóka, cukorrépa és búza teljesen megsemmisült. Az akkori kárfelmérés szerint a lakóházak helyreállításához 26,5 köbméter deszkára, 24 köbméter épületfára, 13 tonna cementre és 5 tonna oltott mészre lenne szükség, amit azonban a mai napig nem kaptak meg. A munkaügyi igazgatóság 34 családot fejenként négymillió lejjel segített.
A keddi újabb árvíz nem csak az időjárásnak, hanem az emberi hanyagságnak és a vízügy nemtörődömségének is a következménye. Két hónappal ezelőtt ugyanis a Zágon vize olyan helyen öntött ki, ahol a gát emberi tevékenység következtében gyengült meg. A patakon nincs híd, így a nagyborosnyóiak egy gázlót alakítottak ki, ahol traktorokkal, szekerekkel és a csordával átjártak a vízen túli területeikre. ,,Helyi erőből nem tudunk hidat építeni, az embereknek valahol át kell járniuk, hogy a földjeiket megmûveljék? - mondja Bartha László polgármester. Május óta valamennyire megjavították a gátat, a falu végén levő Hax Kft. mögött egy átereszt is beraktak, de a csatornákkal és a zsilipekkel - amelyeknek a falu felső részén a környező domboldalakról leszaladó vadvizeket, illetve a gátakon kívül eső területeken keletkező belvizeket kellene átengedniük a Kovászna patakba - továbbra is baj van. Ráadásul a falu másik felében most a Nagypatak vize is elszakította a gátat, és a májusban elázott gazdaságok egy részét, 24 házat újból elöntött a víz. A legtöbb putri, de van köztük új ház is. Ezek mind az árvízveszélynek kitett területekre épültek.
Mocsel Dani házát például idén már négyszer vette fel a víz, s az ár elvitte házából az egész család személyi okiratait: a gyermekek keresztlevelét, személyazonossági igazolványokat, útleveleket. A községházán Mocselnek azt ígérték, hogy az elúszott okiratok helyett másokat állítanak ki, ebben az esetben illetéket sem kell fizetniük. Mások a kiégetetlen téglát siratják. ,,Mi, akik nem járunk Magyarba, ebből élünk, kérem. Sárból. Téglát vetünk, kiégetjük, és eladjuk. Most ez a katlan kárba ment, az egész család munkájából sár lett? - mutatja az egyik roma az égetésre előkészített katlan maradványait. Tovább egy öreg cigány mutatja a házát. Most nincs víz az udvarán, de a ház oldalán jól látszik a májusi áradás szintje. Aztán hirtelen összecsődül a cigányság, s ömlik a panasz, olykor olyanról is, aminek semmi köze az árvízhez. ,,Nekem is járt volna a négymillió, de nem kaptam. Olyanoknak adtak, akik nem érdemelték meg. Ki kellene ezért rúgni azt a fehérnépet a néptanácstól? - mondja az egyik asszony. ,,Nem oda hozták a homokot, ahová kell, hanem a néptanács elejibe, le akartam filmezni, s a csendőrök el akarták venni a kamerámat? - mondja egy fiatalabb roma férfi, aki nemrég jöhetett haza Magyarországról, és rögtön be is kapcsolja a Sony kamerát, hogy nézzük meg az árvízről készült filmet. A polgármesteri hivatal előtt egy másik csoport mit sem törődik az árral, karba tett kézzel bámulják, amint a kiskatonák zsákolják a homokot. ,,Azért hozattam ide a homokot - mondja Bartha László polgármester -, mert egyesek már azzal jöttek, hogy engedjem meg, vigyenek haza egy szekérrel, mert mit tudom én, mire kell. Aztán megsózattam az összes homokot, s azt mondtam nekik, úgy vigyenek el belőle, hogy a télen szétmállik, amit ezzel építenek. Ezekkel másként nem lehet zöld ágra vergődni. Olyannak is kellene segély, akinek semmilyen kára nem esett. És arról sem vagyok meggyőződve, hogy akik megkapták a négymilliót, arra költötték, amire kapták.?
A malom előtt szintén az árvízről folyik a szó, az emberek nem rejtik véka alá a vízügyiek iránti ellenszenvüket. ,,Az nem munka, hogy kihozzák az erőgépeket, s aztán két hétre húsz liter gázolajat adnak egy kotrógépnek. Azzal mennyit lehet dolgozni?? - kérdezi az egyik gazda. A helybeliek szerint a patak medrét közel negyven éve nem pucolták ki, felvette a gaz, a víz útjába valóságos fûzfaerdő nőtt. A községben elég szociális segélyre szoruló roma lakik - és kapják is a segélyt -, tehát lett volna, akivel kipucoltatni, de Bartha László polgármester azt mondja, hogy a vízügy nem engedte, merthogy beomlik a mart. Miközben a polgármesterrel beszélgetünk, szól a telefon. Éppen gátügyben keresik. Az emelt hangú beszélgetés után a község vezetője elmondta, hogy mennyi vitája van a vízüggyel és a talajfeljavító vállalattal, ugyanis mindkét intézmény egymásra hárítja a gátakkal kapcsolatos felelősséget.
Kovács Árpád, a vízügy egyik illetékese érdeklődésünkre elmondta, hogy Kovászna és Réty között a Kovászna patak, illetve a mellékpatakok gátjainak a karbantartása, a patakmedrek kitakarítása a megyei talajfeljavító vállalat hatáskörébe tartozik. A vízügynek csupán annyi a feladata - mondta Kovács -, hogy figyelje a vizet. A talajfeljavító vállalat álláspontját is ki szerettük volna kérni, de a kérdésben illetékes Sándor Lászlót egész nap nem értük el.
Kép és szöveg: Bodor János
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.