
Nem kell hidrográfus
ahhoz, hogy jósolni tudjon az alsó-háromszéki ember. Volt már annyi árvíz a régió területén, hogy krónikát lehett volna írni róla. Az árvíz sújtotta falvak lakói a századok alatt történt árvizek szintjét is megjelölték Szentivántól Kökösig. Egybehangzó most az a vélemény, hogy az ár, ami még nem apadt le egészen, nem haladta meg a májusi árvíz szintjét, méreteit, és különbözött is attól. Ez alkalommal a hegyekről a síkra érkező patakok is lehozták a völgybe a felhőszakadások vizét. A mostani ár útját sok emberi tényező is segítette: gondatlanság, a vízügyiek figyelmetlensége, a szomszédos Brassó megye sorozatos meglepetései. Gondatlanság a javából az, ha valahol a folyóba annyi szemetet öntenek, hogy az fékezi a vizek lefutását, vagy ha a ,,területrendezők? nem vágják ki - valamilyen okból - a folyók szélén növekedő fûzfabokrokat, vagy megtiltják - mint Nagyborosnyón -, hogy azt a polgármester kivágassa. Nagy baj az is, hogy a barcasági csángóföldön, ahol a Tatrangnak hatalmas víztárolója van, amikor fenyeget az ár, útjára engedik az elképesztő mennyiségû vizet: ,,hadd menjen Kovászna megye felé, az ő dolga, hogy ott milyen bajokat okoz!?
Bácstelek víz alatt
A környék földesurai, a térség történelmi településeibe bebíró possessorok a megmondhatói annak, hogy az alsó-háromszéki rónán miért nem telepedett meg az ember - mert az esőzések, hóolvadás idején tó-tengerré vált. A falvak az ártól mentes hegylábi övezetekben alakultak ki. A lapály legelő-kaszálóterület volt. Nos, itt kaptak maguknak helyet később azok a román ajkúak, akiket olcsó munkaerő gyanánt hoztak és telepítettek be az említettek: Uzonfüzes, Kökösbácstelek, Márkosrét. Volt is bajuk szegényeknek az áradásokkal. Az 54 éves bácsteleki Negrea Iona?cu Viorel most egy hordóra eszkábált tutajjal tudja csak elhagyni házát, amely a Feketeügy és a Falupataka alkotta háromszögben, egy magasabb terepen áll.
- Áldom Ceau?escut - mondja nem kis csodálkozásunkra -, mert ő építtette, igaz, a mi pénzünkön, ezeket a védőgátakat. Ha ezek nem lennének, elvinné az ár a falut. A mai világban gátak építésével, látom, már nem foglalkoznának, jöhetne az ár. Most semmire sincsen pénz, s ezzel el van intézve minden. Én jól érzem magam, mert én lelkileg nem készülök fel semmire. Tudom, hogy mi ezért a károkért semmilyen kárpótlást nem kapunk. Ezek nem fognak adni egy lejt sem. Örvendek, ha élek. Ezzel a tutajjal járok be a faluba szivarért s egy-egy sörért... Azon azonban ma is csodálkozom, hogy a 94 évet megért nagyapám hogy tudott itt, ebben a vízi világban élni akkor, amikor gátak nem kísérték ezeket a folyókat.
Állunk a megáradt Tatrang vize partján, s nézzük azt a temérdek szemetet, amit a folyó behordott megyénkbe. A csendesebb örvényekben is szédületes gyorsasággal forognak a színes mûanyag palackok. Mi lehet akkor a deltában? Oda viszi az ár... Bácstelek egyébként Alsó-Háromszék egyik hidrográfiai csomópontja. Itt tetőzik az ár, itt ömlik a Feketeügybe a Falupataka, alább a Tatrang, s utóbbiba a Szárazpatak.
- Mi a mostani bajok okát lennebb keressük - kezdett magyarázatába Condrea ?tefan, Kökös község alpolgármestere, bácsteleki falufelelős. - Nagyon felduzzadt az Olt. Sok eső lett Csíkban. Útját állja a hermányi szorulat, nem tud könnyen tovább folyni, kicsi az esése, és nem tudja elnyelni a Feketeügy vizét. Ennek medrébe felnyomja saját vizét is. Addig, amíg az Olt nem apad, nálunk stagnál az ár. Elöntötte a kaszálókat, legelőnket, s itt-ott még a veteményeskerteket is. Vízben maradt a bácsteleki emberek egy részének a szénája... van oka búslakodni.
A bácsteleki Szárazpatak vize elöntötte a Márkosrét és a Dobolló felé tartó utat, leállt a közlekedés. A Tatrang hídján a 65 éves Sosu Natalia búsong mások baján. Az ő házát megvédte a gát.
- Mi, kicsiny emberek tehetetlenek vagyunk - állította hívő lélekkel az asszony. - Így sújtja a jó Isten a mai gyarló embert. Nem kell csodálkozni. Nem hibás ezért senki... ezen még az állam sem tud segíteni...
Csónakkal
a Tatrangon
Víz és víz mindenütt, amerre a szem ellát. Két bácsteleki diák - fiútestvérek -, Neagu Mihai és Aurelian csónakkal szállítja barátját át a Tatrang vizén. Ha közben farönköt, deszkát, nagyobb ágakat hoz a víz, mert hoz, azokat a partra dobják. ,,Jó lesz a tûzre, kevés itt a tüzelő. A deszkákból a csónakot javítgatjuk. Ne adja a Fennvaló, hogy még szükségünk legyen rá ebben az esztendőben...? Odébb néhány tehén csendesen legel. Az ár beszorította őket egy füves sávra. Pásztoruk rá se hederít. ,,Nem tud akkorára nőni itt a víz, hogy át ne tudna rajta caplatni a jószág.? P?trunjel Mihai felesége a kutak vizét és a pincéket búsulja, pedig igen vidám fajtából való. Megemelkedett a kutak vizének szintje, ki kellene szivattyúzni, fertőtleníteni. P?trunjelék a Tatrang közelében laknak. Pincéjüket felvette a víz, a krumplit és egyebeket idejében kimentették, de még egy arasz, és felveszi a hidrofort is a víz...
Kökös alatt tó-tenger
Sánta Gyula polgármestert a Feketeügy hídjánál találtuk, ügyelte a folyó vízszintjének ingadozását. Állandó összeköttetésben áll a megyei kárelhárító bizottsággal, de látszik rajta: nyugodt.
- Baj van elég, de nem akkora, amekkora lehetne - mondta. - Pánik nem tört ki a faluban. A kökösiek nyugodtak, már tudják, hogy mi a teendő az árral. A Kéniszeg nevû réten nagyobb a baj. Van ott egy négy házból álló tanyaféle. Körülvette őket az ár, elzárta a kijárást, elöntött mindent, amit elönthetett. Van hát kár. Csónakkal lehet kijárni, ha szükség van rá. Erre ők már felkészültek, a legfontosabb dolgokat be is szerezték. Ez az ár - Isten őrizz - emberáldozatot nem követelt, csak a mezőgazdasági terményekben esett kár. Hogy ez mekkora, csak sejteni lehet, felmérni majd akkor, ha visszahúzódnak a vizek. Úgy néz ki, hogy egy közel 50 hektárnyi mezőgazdasági területet és 90 hektárnyi kaszálót tett tönkre Kökös és Kökösbácstelek területén. Segített a megye, nem panaszkodhatunk. Csónakot is adtak, ha menekíteni kellene valahol valakiket. A csendőrség homokkal teli zsákokkal és emberi erővel segített. Sajnos, már két helyen átlépett a bácsteleki gáton a Feketeügy és a Falupataka. Abban reménykedünk, hogy hamarosan apadni kezd az Olt, s akkor a Feketeügy vizének is alkalma lesz lefutni.
Uzonfüzes
megmenekült
Bár az árterületen fekszik ez az Uzonhoz tartozó falucska, megmenekült. A gátak állták a sarat, s víz csak annyi került a füvekre, amennyi az Uzon felőli Hosszúból idáig jutott. Vrâncean Alexandru uzoni tanácstaggal néztük a környéket, s elmondta, hogy megemelkedett a vizek szintje a kutakban, ez is veszély. Alig van néhány olyan kút, amelynek vizével egyelőre nincsen gond. Van azonban nagyobb baj is: ,,A folyó egyik holtárok-tava magántulajdonba került, s a tulajdonos felszámolta a zsilippel felszerelt alagcsövezetet, ami miatt a felgyülemlő vizek nem tudnak átfolyni. Jelentettem a helyzetet a hivatalosságoknak, remélem, intézkednek...?
Hegyi patak
pusztított
Három óra alatt pusztított Lisznyóban az a hegyi patak, amely a Bodzafordulói-hegyekből a felhőszakadás vizét hozta le a síkra. A Falupataka temérdek kárt okozott. A helybeliek emlékezete szerint ekkora víz csak 1939-ben volt még. Július 12-én reggeliben ifj. Kese József tanácstag riasztotta az uzoni önkormányzatot.
- Járhatatlanná lett a Lisznyó és Lisznyópatak felé tartó kavicsozott út egy-egy szakasza - pontosított Uzon polgármestere, dr. Ráduly István. - Lisznyóban hét házat öntött el a víz, és húsz bennvaló zöldségeskertjeit tette tönkre. Lisznyóban, Lisznyópatakon és Bikfalván egy-egy hidat rontott szét, kutakat és mezőgazdasági területeket iszapolt le Lisznyó és Bikfalva határában. Ottjártunkkor az uzoniak a megyei tûzoltókat és az egészségügyi rendőrség segítségét várták, hogy kiszivattyúztassák a vizet az ár által elöntött kutakból, és fertőtleníttessék a kútmedreket.
Gátján túl
a Feketeügy
A szentiváni gáton átlépett a folyó, s akárcsak az előző árvíz alkalmával, elöntötte bal felőli árterületét olyannyira, hogy átbukott a Feketeügy bal oldali síkján haladó sepsimagyarósi makadámúton is. Mintegy hat kilométeres szakaszon elmosta-megrongálta ezt a úttestet, és tetemes területet árasztott el az úton túli övezetben. Összesen mintegy 17 km hosszúságú útszakasz lett az ár áldozata a községben - jelentette a megyéhez a polgármester. Déli irányba haladva a víz átbukott az uzon-bikfalvi mûúton, és - akárcsak májusban - elöntötte újra az Uzonfüzes felé lenyúló, Hosszú nevû kaszálóterületet.
- Még fel sem tudott száradni, helyre sem jött a Hosszú május óta - magyarázta Lokodi Anna uzoni alpolgármester -, kevés füvet lehetett ott megmenteni. Nagy érvágás ez az állattartók számára. Az önkormányzat elsődlegesen 650 hektárra becsüli a patak és folyó által elpusztított területet, ebből 250 hektár szántó és konyhakerti növény, a többi kaszáló.
- Mire számíthat a károsult? - kérdeztük a polgármestert, aki elmondta, hogy a májusi ár után is felmérték a károkat, de eddig még senki sem részesült kártérítésben. Nem borúlátó, de az a meggyőződése, hogy pénzbeli segélyt csak az kap, akinek szerződése van a biztosítóval. ,,Segítségben azonban nem volt hiány - mondták. - Vajda Lajos megyei alenök úr azonnal intézkedett. Jöttek a csendőrség katonái, 300 zsákot hoztak, s homokkal töltötték, vitték, ahová kellett. A szociális segélyben részesülők is segítettek a javak mentésében.?
Tanulságok
Mint minden hasonló esetben, árvízkor is le kell vonni a következtetéseket, a tanulságot. Lassan letisztázódnak a jövő számára hasznos végkövetkeztetések. A hegyi patakok medreit is szabályozni kellene teljes hosszúságban. Lisznyóban ezt annak idején csak a patak felső folyásán végezték el. Az alsó folyás az emberek kertjein halad át, s akkor viszolyogtak attól, hogy ott szabályozzanak, gátat készítsenek. A helyiek véleménye szerint éppen ennek a szakasznak a három nagy kanyarulata az egyik okozója annak, hogy a patak vize nem tudott hamar és könnyen lefutni. A vízügyiek - akkor is és most is - felajánlották, hogy elvégzik a szabályozást, gátat is építenek a patak medre mellé.
- A vizesek és a területrendezők csak vetnek egymásra - állapította meg az uzoni polgármester. - Rendbe kellene tenni a gátakon a zsilipeket, nincsen mérőléc a víz mellett, hogy követhessük az ár ingadozását, lelkiismeretes felügyelőre is szükség lenne. A bal oldali gáton és a Sepsimagyarós felé tartó úttesten kellene emeleni egy 5-6 kilométeres szakaszon. Demeter János, a megyei tanács elnöke javaslatainkat írásban kérte. Gondot okoz a megemelkedett Holtárok-tó is. Vize nem cserélődik, fertőzött, pusztul a halállomány, bûzlik a víz. Íme a tennivalók.
Pénzalapok hiányára árvízkor felelőtlenség hivatkozni. Közös erővel, szakértelemmel is sok mindent meg lehet oldani. A szakmabeliek bizonyára levonták a következtetéseket. Ha átérzik az árvíz sújtotta családok helyzetét, bizonyára azon lesznek, hogy a megelőző munka elsődleges legyen.
Kisgyörgy Zoltán
Pillepalack-postai üzenet (Jegyzet)
Gidófalvánál is ellepte árterét az Olt. A Nagyhidat három kishíd segíti a víz áteresztésében. Ezek dugig teltek, gidófalvi fiatalok figyelték, mikor emeli meg az ár a soktonnás betonfödémet, hogyan marja a víz az út padkáját, s azt latolgatták - mintha egy horrorfilmet néznének -, mikor csap át az ár az úttesten. A híd peremébe botló hullámok összegyûjtik az uszadékot. Ez főleg pillepalackokból áll. Az áteresz sarkában partot maró örvénylés pokoli táncot járat a pillepalackokkal, amelyek fel-felpattanva ugrálnak. Ki tudja, honnan hozzák, Balánbányáról, Felcsíkból, vagy éppen innen, a szomszédból a pillepostai üzenetet: semmirevaló, mocsok népség is lakja a vidéket. A palackok zöme a borvizes oxidáció nyomait szállítja, az sem mondható tehát, hogy jöttment idegenek dobálnák el. Nem, dicső őshonosaink is megépítik a maguk szemétdombját, s kukorékolnak is rajta, mint a kakas.
Az árvíz országszerte elképesztő károkat okozott. A nagy víz annyi ,,haszonnal? is járt - ha szabad így fogalmazni -, hogy kitakarította a folyó- és a patakmedreket. A felelőtlen szemetelők mocskát kirakta az árterületekre, a kaszálókra, a gabonatáblákra, kupacokba gyûjtötte, van, ahol eltemette.
Ennek a szörnyû nagytakarításnak csak az ne legyen a következménye, hogy a mi embereink a piszkot-mocskot újra visszahordják a patakmedrekbe, árkokba, holt vizek hálóhelyére.
Most legyen résen, akinek ez a tiszte, és büntesse-bírságolja kegyetlenül ezt a szégyentelen, a székelyföldi turizmust is tönkretevő, szennyező népséget.
(sylvester)