A konzervatív német napilap bevezetőjében azt írta: a két ország közötti kapcsolatok továbbra is és egészen a legmagasabb szintig feszültek. A két ország államfője egyaránt a másik felet teszi felelőssé a rossz viszonyért.
A Sólyom Lászlóval interjút készítő Reinhard Olt utalt arra, hogy az Európai Unióban nincs még két olyan ország, amely olyan rossz viszonyban volna egymással, mint Magyarország és Szlovákia. Arra a kérdésre válaszolva, hogy ki a felelős mindezért, Sólyom László kifejtette: valamennyi szomszédos országgal mindig a jó kapcsolatok mellett foglalt állást — beleértve Szlovákiát is.
A kapcsolatok rosszabbodásának több állomása volt azóta, hogy a szlovák kormányfő koalíciót kötött a szélsőséges nemzeti párttal. Azóta a szlovák állam több olyan lépést tett, amely hozzájárult a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok helyzetének rosszabbodásához. Példaként hozta fel a Beneš-dekrétumok megerősítését, a magyar tankönyvekre vonatkozó törvénytervezetet és a legutóbb elfogadott nyelvtörvényt. ,,Az azonban, hogy augusztus 21-én nem utazhattam be Szlovákiába, az említettek után is meglepetés volt" — fogalmazott a magyar államfő.
Sólyom László emlékeztetett arra, hogy tervezett komáromi látogatását kezdetben szándékos provokációnak nevezték, azután pedig szlovák részről különböző vádaskodások következtek. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem mondta le látogatását, miután Fico szlovák miniszterelnök ,,nemkívánatos személynek" minősítette, az elnök kijelentette: amennyiben elállt volna utazási szándékától, elismerte volna a szlovák vádaskodások indokoltságát.
A magyar államfő értetlenségét fejezte ki a szlovák miniszterelnök vádaskodásaival, egyebek között azzal kapcsolatban, hogy látogatása, az István király szobrának leleplezésén való tervezett részvétele Szlovákia szuverenitásának megsértését jelentette volna.
Sok helyen van István-szobor
Sólyom László rámutatott: Szlovákia nagyon sok, magyarok lakta helységében található Szent István-szobor. Ezek a szobrok a két ország közös történelméről tanúskodnak, és nem a magyar államiság demonstrálásáról van szó. Emlékeztetett arra is: Magyarország István király idején többnemzetiségű állam volt, és máig az maradt. A történelem során többször előfordult, hogy magyarok az ország határain kívül éltek. Ez azonban nem változtatott azon, hogy kulturális és nyelvi egységet alkottak. Ennek hangsúlyozása semmiképp nem jelenti területi igény hangoztatását. Sólyom szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a magyarok nem lennének elégedettek a határokkal. A revíziós politika a két világháború között létezett — emlékeztetett az államfő, egyszerűen abszurdnak nevezve, hogy Magyarországnak ma revizionista célokat tulajdonítsanak. Európának ebben a térségében nem jöhetnek létre etnikailag és nyelvileg homogén nemzetállamok.
Uniós jogot sértettek
A szeptember elsején életbe lépett nyelvtörvényre vonatkozó kérdésre Sólyom László kifejtette, hogy az nyilvánvaló módon rontja a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségét Szlovákiában. Ez pedig két- és többoldalú egyezmények megsértését jelenti.
A köztársasági elnök úgy értékelte, hogy szlovákiai beutazásának megtagadásával európai uniós jogot sértettek. Az azzal kapcsolatos indoklás nem felel meg azoknak az igen pontosan meghatározott kivételeknek, amelyek esetében meg lehet tiltani a szabad átkelést egy schengeni határon. Ezt a jogsértést tisztázni kell, hogy el lehessen kerülni a hasonló eseteket. Ezért meg kell fontolni egy szerződésszegési eljárás lehetőségét az Európai Bíróság előtt — jelentette ki.
Sólyom László igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az Európai Uniónak foglalkoznia kellene-e a vitával, hangsúlyozva, hogy az ügy az unió hatáskörébe tartozik. Emlékeztetett arra is: az eset épp azokban a napokban történt, amikor Magyarországon az NDK-menekültek előtti határnyitást ünnepelték.
,,Ez a szimbolikus évforduló nem 1968" — fűzte hozzá a köztársasági elnök, utalva arra: 1989 óta ugyanis a szovjet tömb államai az EU tagjai lettek, és eltűntek a határállomások. Vigyáznunk kell arra, hogy ne alakuljanak ki újabb határok sem az anyanyelv használatát, sem a személyek akadálytalan mozgását illetően — hangsúlyozta. Az unió nem fordíthatja el a fejét, ha egyik tagállamában korlátozzák — sőt, egyenesen büntetik — az anyanyelvhasználatot — jelentette ki a köztársasági elnök
Sólyom provokál
Ivan Gasparovic szlovák elnök provokációnak nevezte Sólyom László tervezett révkomáromi látogatását, utalva arra, hogy a magyar államfő ehhez hasonlót már Romániában és Szerbiában is tett. Azzal vádolta a magyar elnököt, hogy hazája nemzeti ünnepét a független Szlovák Köztársaság területén kívánta ünnepelni, ráadásul azon a napon, amikor 1968-ban a Varsói Szerződés országainak, köztük Magyarországnak a hadseregei megszállták Csehszlovákiát. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy másik ország államfője ilyet tegyen, úgy vélekedve, hogy Sólyom a ,,nagy hős" szerepében tetszeleg. A szlovák elnök utalt arra, hogy Szlovákia tagja az EU-nak és a NATO-nak, és teljesíti ebből fakadó kötelezettségeit. Szavai szerint sikere következménye annak is, hogy a Cseh Köztársaságtól való leválás méltósággal következett be, és egymással szemben nem támasztottak területi követeléseket. ,,Magyarországon azonban egyre több az olyan hang, amely a trianoni szerződés érvénytelenítését követeli" — fogalmazott Gasparovic, aki szerint ezek a területi igények nemcsak Szlovákiát, hanem több európai országot is érintenek. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Antall József, a rendszerváltás utáni első magyar miniszterelnök tizenötmillió — azaz a világon élő összes magyar — miniszterelnökének vallotta magát, és ezt mondta Orbán Viktor is.
,,Nemzetközi közvetítés nem járhat sikerrel"
Gasparovic szerint Szlovákia alapvetően ellenzi, hogy a kialakult problémát nemzetközi síkra tereljék.
Az elnök kijelentette, hogy jól ismeri az ország magyarok lakta déli régióit. ,,Mindig mondtuk, hogy az állampolgárok közötti kapcsolatok ott egészen mások, mint a politikusok közötti viszony. Ezeknek a kapcsolatoknak ártanak azonban a politikai nyilatkozatok mindkét fél részéről" — fogalmazott Gasparovic. Egyúttal annak a meggyőződésének adott hangot, hogy azokhoz nem Szlovákiában adták meg a kezdő lökést. Gasparovic aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a magyar politika negatív irányba mozgósíthatja a kisebbségeket. Ennek kapcsán emlékeztetett a nyelvtörvény elleni, a dunaszerdahelyi stadionban tartott nagygyűlésre, sérelmezve az ott elhangzott szlovákellenes nyilatkozatokat, a Nagy-Magyarországot ábrázoló térképeket és a magyar zászlókat. Emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Gárda egyenruhás tagjai többször behatoltak szlovák területre, valamint arra is, hogy Budapesten megtámadták Szlovákia nagykövetét, a nagykövetség épülete előtt pedig szlovák zászlót égettek el.
Ivan Gasparovic szerint semmilyen közvetítés nem járhat eredménnyel, amíg követelések hangzanak el a trianoni szerződés revíziójára vonatkozóan.
