Önkormányzati nagygyűlés CsíkszeredábanA magyarság résztulajdonosa Romániának - Farcádi Botond

2009. szeptember 5., szombat, Közélet

Mintegy ezer, RMDSZ-es, MPP-s és független önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester gyűlt össze tegnap délben a csíkszeredai sportcsarnokban az RMDSZ és az Erdé­lyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett székelyföldi önkormányzati nagygyűlésre.

A rendezvényre némileg rányomta bélyegét az előző hetek feszültsége, az SZNT által másnapra Székelydudvarhelyre összehívott önkormányzati nagygyűlés, az RMDSZ vezetői azonban köszöntötték az MPP képviselőit is, Tőkés László szerint pedig már az is előrelépésnek számít, ha nem egymás ellentétének, hanem egymást kiegészítő rendezvényként tekintik a csíkszeredai, illetve az udvarhelyi rendezvényt. Az eseményen egyébként az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum két társelnöke, Markó Béla és Tőkés László is részt vett, jelen volt Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt vezetője, valamint Izsák Balázs, a Szé­kely Nemzeti Tanács elnöke is. A nagygyűlésen memorandumot fogadtak el Székelyföld sajátos közigazgatási és fejlesztési jogállásáért, a Kiáltvány a Szé­kelyföldért című dokumentumban pedig Székelyföld területi autonómiáját követelték a választott önkormányzati képviselők.

Nem kell caracali autonómia

A székely himnusz eléneklésével kezdődött a rendezvény, majd Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester házigazdai minőségében köszöntötte a résztvevőket, név szerint is megszólítva Markó Bélát, Tőkés Lászlót, Szász Jenőt és Izsák Balázst. A beszédét megelőző néptánc-produkcióra utalva kezdte felszólalását Markó Béla, hangsúlyozva: nem a hagyományok vannak a politikusokért, hanem a politikusok azért, hogy hagyományainkat megőrizhessük, identitásunkat szabadon kifejezhessük. Szerinte Szé­kelyföld megmaradása szempontjából az egyetlen tartós megoldás a területi autonómia, mert ez a legfontosabb eszköz arra, hogy Székelyföld identitását, jövőjét biztosíthassuk. Traian Băsescu kijelentéseire utalva megjegyezte: a helyi autonómia kiszélesítését nem szabad összemosni a területi autonómiával, hiszen Szé­kelyföld sajátos arculattal rendelkezik, ezért sajátos önrendelkezés, sokkal több szabadság is jár neki. Markó újszerű látásmódot is javasolt az autonómia szemléltetésére, szerinte az önrendelkezés és minden erdélyi magyar törekvés leegyszerűsíthető a tulajdon fogalmára. „Romá­niában 6,6 százalék a magyarság aránya, ez azt jelenti, hogy ez a közösség közel hét százalékban tulajdonosa ennek az országnak. Erdélyben 25 százalékos, Székelyföldön pedig több mint 80 százalékos ez az arány. Ez azt jelenti, hogy Erdélynek 25 százalékban, Székelyföldnek pedig több mint 80 százalékban mi, magyarok vagyunk a tulajdonosai. Lehet, ezt sokan rossz néven veszik, de ezt a kérdést így kell szemlélnünk a továbbiakban: ennek a tulajdonjognak pedig minden szinten, minden intézményben, minden pillanatban érvényt kell szereznünk" — szögezte le Markó Béla.

Szakítani a Markó-és a Csapó-doktrínával

Az összefogás kiszélesítéséről beszélt Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum társelnöke, sajnálatát fejezve ki, hogy „megduplázódott" az önkormányzati nagygyűlés, pedig az egy több lett volna, mint a kettő, de hangsúlyozva: eredményként könyvelhető el, hogy létrejött a nagygyűlés, és szándékában mindkét rendezvény egy, kiegészíti egymást. A befogadó összefogás mellett érvelve Tőkés élesen bírálta a Markó-doktrínát, miszerint az RMDSZ-en kívül nincs élet, hangsúlyozva: a kizárólagos egységpolitika az egypártrendszert idézi, márpedig az erdélyi magyarságnak a politikai pluralizmus jegyében kell rendeznie ügyeit. Szellemiségében hasonló a Csapó-doktrína — fejtette ki —, miszerint a Székely Nemzeti Tanácson kívül más nem képviselheti az autonómia ügyét. Elismerte az SZNT érdemeit az autonómiatörekvésekben, de hangsúlyozta: a székely önrendelkezés ügye minden magyar ügye. A berlini fal után le kell omlaniuk a trianoni falaknak is — érvelt a nemzetpolitikai rendszerváltozás szükségessége mellett.

Együttműködő székely megyék

„Nehéz dolgunk van, hiszen ezerszer el kell magyaráznunk román barátainknak, hogy az, amit mi akarunk és kérünk, nem valakik ellen akarjuk, nem valakik ellen kérjük" — hangsúlyozta Kelemen Hunor azt a legfontosabb akadályt, amellyel a romániai magyar politikum és közösség szembesül, amikor céljai megvalósításáért küzd. Az RMDSZ államfőjelöltje hangsúlyozta: az autonómia nem lehet csodavárás tárgya, azért meg kell dolgozni.

Maros, Hargita és Kovászna megye elkezdte a közös építkezést, együtt adtak le pályázatokat — ez is egy lépés az autonómia felé — mutatott rá Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke. Székelyföld területi egységét a mostani szétszabdalt történelmi tér helyett, a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismerését, a magyar nemzeti, illetve sajátos székely szimbólumok szabad használatát, az adók nagyobb arányú helyben maradását, egyszóval élhető életet, autonómiát akarunk — szögezte le Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Az autonómiatörekvések eszköztárát vette számba Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki szerint újraszerveződés, új szövetségek kiépítése, új intézményrendszer szükséges az önrendelkezéshez. Az RMDSZ-es polgármesterek nevében felszólaló Antal Árpád azokat az érveket cáfolta, miszerint Szé­kelyföld túl szegény ahhoz, hogy eltartsa magát. Sepsiszentgyörgy például tízszer több pénzt fizet be az állampénztárba, mint amennyit kap onnan — érvelt az önrendelkezés szükségessége mellett. A független polgármesterek nevében felszólaló Ferencz Alajos csíkszentdomokosi elöljáró a nemzeti ügyekben való összefogás mellett érvelt, az RMDSZ megyeitanács-tagjai nevében beszédet mondó Bondor István pedig a nagygyűlés hitelességét hangsúlyozta. A résztvevők jóváhagyták az EMNT módosító javaslataival összeállított memorandumot és a kiáltványt — melyben leszögezik, hogy a romániai magyarság számára csakis a központi politikai széljárástól független autonóm közigazgatási és fejlesztési intézményrendszer, vagyis a területi autonómia jelentheti a megnyugtató megoldást —, majd eldöntötték, hogy a következő nagygyűlést 2010. március 12-én Sepsiszentgyörgyön tartják meg.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint a Sepsi OSK bejut a felsőházi rájátszásba?







eredmények
szavazatok száma 542
szavazógép
2009-09-05: Közélet - x:

Új évad, új színház - Farcádi Botond

Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színházban javában zajlanak már a próbák,
és indulásra kész Erdély legfiatalabb hivatásos magyar színtársulata, a Kézdivásárhelyi Városi Színház.
2009-09-05: Közélet - x:

Egymást kiegészítő nagygyűlések

Az összefogás szempontjából is sikeresnek értékelte Markó Béla, Tőkés László és Kelemen Hunor egyaránt a csíkszeredai nagygyűlést az eseményt követő sajtótájékoztatón.