Néhány órás látogatást tett Kovászna megyében az Európai Unió Parlamentjének olaszországi küldöttsége, melyet Komlóssy József, a strasbourgi magyar delegáció tanácsosa, illetve dr. Gedei József európai parlamenti képviselő, a Magyar Parlament külügyi bizottságának tagja kísért el. A magas rangú vendégek első állomása a sepsiillyefalvi Keresztyén Ifjúsági és Diakóniai Központ volt, ahol Komlóssy Józseffel készült az alábbi interjú.
- Kovászna megyei látogatásuk programját saját igényük szerint állították össze. Milyen céllal jöttek Háromszékre, Erdélybe?
- Egy dél-tiroli-finn delegációt kísérek, a célunk az, hogy ennek a két országnak a képviselői saját tapasztalatokat gyûjtsenek Háromszéken, Székelyföldön annak érdekében, hogy ennek a térségnek regionális önkormányzati törekvéseit saját országukban, kormányuk felé, az Európai Unión, az Európai Parlamenten és Európa Tanácson belül támogatni tudják. Ennek a delegációnak mások mellett tagja Titty Isohookana Asunmaa, akinek neve ismert Erdélyben, hiszen az ő határozati javaslatának eredményeként sikerült elérni azt, hogy a csángók fakultatívan ugyan, de anyanyelvükön tanulhatnak. Továbbá Christoph Pan professzor, őt lehet nevezni az autonómiák gurujának, Európában ő a legtekintélyesebb szakembere és a legnagyobb értője ennek a témának. Itt van Michl Ebner úr, aki a dél-tiroli tartomány képviselője az EU-parlamentben, és kiváló ismerője az autonómiaproblémának, annak, hogy mit hozott a térségnek az, amikor területi autonómiát kapott, miként lehet ezt megjeleníteni a nemzetközi fórumokon. Az egy dolog, hogy itt emberek beszélnek autonómiáról, a valóságban a mögöttük lévő bázis nem tudja, mit kell ez alatt értenie. Nem tudják azt az emberek, hogy területi autonómia vagy regionális önkormányzat egy és ugyanaz. Akik ide látogattunk, mindnyájan meggyőződéses hívei vagyunk annak, hogy minden egyes térségnek, ahol regionális önkormányzat megvalósítható, azt az Európai Unió keretein belül, a lehetőséghez képest meg kell valósítani.
- Regionális önkormányzatiságról, autonómiáról beszélt, ön szerint van-e reális esély arra, hogy itt, a Székelyföldön, Hargita, Kovászna és Maros megyéket egybevéve, székelyföldi autonómia legyen úgy, mint Dél-Tirolban?
- Egy eszme csak akkor veszett el, hogy ha félve a szenvedésektől, annak a megvalósítását önmagunkban feladtuk, Deák Ferenc után szabadon idéztem. Ha ez a lakosság, amely ezen a földön él, a magyarok, a székelyek mellett a románok is úgy látják, hogy az ő jövőjüket egy régiónak az önkormányzatisága jobban tudja biztosítani, több kulturális, anyagi előnyt jelent számukra, a környezet megóvásának védelmére több lehetőségük van, akkor igenis meg lehet oldani. De ezt nem lehet megvalósítani sem a helyi románok, sem pedig a többségi nép ellenében, az autonómiát csak velük együtt lehet létrehozni. Európában két tendencia van: az egyik az, hogy az országok közelebb kerülnek egymáshoz, légiesítik a határokat, az országok, kormányok, parlamentek hatáskörének egy nagy részét le kell adniuk az Európai Unión belül Brüsszelnek. A másik részét pedig le kell adni a régiónak és az önkormányzatoknak. Az egyik legfontosabb regionalista, Blanche azt mondta, hogy minden népnek joga van a saját régiójához, mint ahogy joga van európai identitásához is. A jövőben az embereknek egyre több helyen három kötődésük lesz. Lesz egy európai, egy nemzeti és egy regionális kötődésük. Ha a regionális kötődést a románok is magukévá tudják tenni, tehát például lesz egy bánsági vagy egy móc identitás, akkor lényegesen könnyebb egy székelyföldi régiót megalkotni. Hangsúlyozom, ezt igenis meg lehet alkotni, ha akarjuk, ha merjük, de csak higgadt európai politizálással, aminek egy részét az képezi, hogy együtt az itt élő románokkal.
- Hogyan látja Románia európai uniós csatlakozását?
- Romániának komoly problémái vannak a csatlakozással, emeljünk ki egyet, a környezetvédelmet, hogy ne a korrupcióról beszéljünk. Ugyanakkor Romániának nagyon komoly problémája lesz a mezőgazdasággal. Ne felejtsük el, hogy az egész nagy térségben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a statisztika szerint 34,1 százalék, a valóságban 50 százalék fölött van. Ilyen magas százalékkal senki nem lépett be az Európai Unióba, és ez lesz az egyik legnagyobb nehézség, amivel Romániának szembe kell néznie, a mezőgazdaság. A másik az, hogy Romániának az adminisztrációja a többszöröse annak, mint amit egy ekkora ország elbírna, főleg az anyagi erejét figyelembe véve.
(Forrás: sepsiszentgyörgy.ro)
Kérdezett: Nagy Zsuzsanna
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.