Az utóbbi hetet leszámítva az idei nyár igazán nem kényeztetett el bennünket napsütéssel. Pedig munkában, gondban elfáradt szervezetünknek jót tesz egy kis napfürdő természetes vitaminkészletünk felújításához. Most itt az alkalom, hiszen javában tombol a nyár.
Nem csak az embereknek, állatoknak, hanem a növényeknek is szükségük van napfürdőre, helioterápiára, fénykúrára ahhoz, hogy alapvető életfolyamataikat, életritmusukat fenntarthassák. Mi több, a törzsfejlődés szerint magasabb rendû növényeink esetében nélkülözhetetlen feltétel az ásványi anyagok szerves anyagokká való áthasonításában a fény jelenléte. A bonyolult biokémiai folyamatot, mely a zöld növényrészekben a fény hatására történik, fotoszintézisnek vagy fényasszimilációnak nevezzük. A napfény nem csak a növények növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges, hanem gomba-, és baktériumölő ibolyántúli sugaraival hozzájárul a kórokozók leküzdéséhez is. Ezt a tulajdonságát legjobban a hagymagumók betakarításánál használhatjuk ki, amikor raktározás előtt a gumókat vékony rétegben elterítve 10-12 napig napfényen szikkadni, száradni hagyjuk.
A hagyma baktériumos lágyrothadását a Pseudomonas aliicola vagy az Erwinia carotovora okozhatja. Károsításukra főleg a csapadékos időjárás kedvező. Kötött és nitrogénben gazdag talajok a kártételt súlyosbítják. A fertőzés következtében a hagyma nyaki része, majd az egész hagyma kellemetlen bûzt árasztva elrothad. A betegség fellépését elősegíti a hagymaperonoszpóra fertőzése is, amelynek következtében a hagyma nyaki része nem záródik, és az itt összegyûlő pangó vízben a baktériumok kedvező élettérre találnak.
A védekezés alapja a megelőzés. Mélyfekvésû, kötött, nedves talajokon ne termesszünk hagymát. Kálium- és foszfor-mûtrágyázással, valamint meszezéssel csökkenthető a fertőzés. A vetőmagot, az ültetőanyagot pedig réztartalmú szerekkel csávázzuk. Rendszeres védekezni kell a hagymaperonoszpóra ellen is, mely utat nyit a másodlagos baktériumos fertőzésnek. Különben a peronoszpóra elleni kezelőszerek hatékonyak a lágyrothadás ellen is. Raktározás előtt a termést alaposan át kell válogatni, a beteg hagymákat meg kell semmisíteni.
A hagyma szürkepenészes rothadását a Botrytis alii vagy a Botrytis byssoidea okozhatja. A fertőzött hagymák nyaki része elszíneződik, besüpped, puha lesz, és alatta a húsos levelek rothadásnak indulnak, üvegesen, sötéten elszíneződnek. A hagymanyaktól kiindulva a felületen és a hártyalevelek alatt szürke penészgyep fejlődik. A baktériumos lágyrothadással ellentétben a penészes rothadásnak nincs bûzös szaga. A penész kórokozójának fertőzési és fejlődési optimuma a 15-20 Celsius-fok.
Védekezésképpen a hagymákat feltétlenül idejében fel kell szedni, és utána 10-12 napig az említett módon szikkasztani. Az idejében való felszedés akkor történik, amikor a gumó megszûnik tovább növekedni, a szárlevelek pedig lekonyulva, eldőlve fonnyadni kezdenek. Ez a dughagyma esetében az ültetéstől és az időjárási viszonyoktól függően július végén, augusztus elején, a magról vetett vagy palántált, ún. vízhagymánál pedig egy hónappal később, augusztus végén, szeptember elején következik be. Hajlamosak vagyunk azonban a hagymát a talajban tovább tartani abban reménykedve, hogy tovább fejlődik. Tévesen spekulálunk, mert a kifejlett gumó földben maradva hamar újragyökerezik és kicsírázik, miközben feléli saját tápanyagtartalékát is. Így a nagy termés helyett kisebb és rosszabb minőségû termést kaphatunk, amely mellesleg a kórokozóktól másodlagosan vagy harmadlagosan is fertőzött, és csak rövid ideig tárolható. A napfürdős szikkasztás alatt viszont a szárlevelekben levő tápanyagok a gumóba áramlanak, ahol tartalékkészletként elraktározódnak. A folyamat hatására a gumó szemmel láthatóan kitelik, ,,meghízik?, miközben a felületén levő mikrobák elpusztulnak. A vékony rétegben való szikkasztás után a termést át kell válogatni, és a beteg hagymákat meg kell semmisíteni. Tárolás alatt is vékony rétegben tartsuk a hagymát, és folyamatosan gondoskodjunk bőséges levegőzésről is.
Tenyészidő alatt mind a hagymaperonoszpóra, mind a baktériumos lágyrothadás vagy a szürkepenészes rothadás ellen ugyanazon kezelőszerekkel érdemes váltogatva permetezni: Patafol PU 0,2, Aliette 80 WP 0,3, Captadin 50 PU 0,2, Previcur 607 SL 0,15 százalékos töménységben.
Szerkesztőségbe jövet egy kertészkedő jó ismerősöm lelekesen elújságolta, hogy a hagyma ágyásába véletlenül bekerülő fokhagymatő a hagyma baktériumos rothadásának továbbterjedését is megakadályozta. A fokhagyma baktériumölő hatása közismert, amit a zöldségtermesztésben is ki lehet használni.
György Ignác
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.