A Háromszék egyik jó humorú, jeles munkatársa minap azzal fogadott, hogy ne ,,hurcoljak? már több molyféleséget a szerkesztőségbe, mert másnap az ő kertjében is mind egy szálig megjelennek, és nem győzi irtani őket. Azt hiszem, ennél nagyobb szakmai elismerést aligha kaphattam volna!
Félretéve a viccet, hadd írjunk az utóbbi években vidékünkön is elszaporodott gesztenye-aknázómolyról (Cameraria ohridella), mely főleg a díszgesztenyét (Aesculus hipocastanum) és a platánfát (Platanus hybrida) károsítja. Hirtelen felbukkanása miatt a gesztenye-aknázómoly életmódja még nem egészen tisztázódott, de a többi aknázómolyhoz hasonlóan hernyói a tápnövény leveleinek belsejében élnek. A levél felszínét sértetlenül hagyják, annak belsejébe furakodva a levél alapszövetével, a mezofillummal táplálkoznak, amelybe úgynevezett aknát rágnak. A fajra jellemző alakú és méretû aknák a levél ép részeinél világosabb színûek, és áttetszőek. Az aknázómolyok nagyon apró termetû imágók, hernyóik is mindössze néhány milliméter nagyságúra nőnek. Többnemzedékes fajok lévén, populációik gyors elszaporodásra hajlamosak. Tömeges megjelenésük esetén az aknák a károsított növény asszimilációs felületét nagymértékben csökkenthetik. Minden jel arra mutat, hogy az aknázómolyokat a jövőben gyümölcsöseink és dísznövényeink rendszeres kártevőiként kell kezelni.
A gesztenye-aknázómolyt Európában, éspedig a macedóniai Ohrid-tó környékén 1984-ben észlelték először, ahol az őshonos vadgesztenyék tömeges lombhullását okozta. Néhány év alatt azonban egész Európát meghódította: 1998-ban már Temesváron, 2000-ben pedig az ország középső részén is károsít, lehangolóan csupasz fákat hagyva maga után.
A 4-5 mm nagyságú gesztenye-aknázómolynak két válfaja ismeretes. A macedóniainak az első szárnyai rövidebbek és vöröses színûek, az ausztriainak pedig világosszürke alapon barnásvörösen harántcsíkozottak. Az időjárási viszonyok alakulása függvényében mindkét fajtának évente három-négy nemzedéke lehet. Az első nemzedék már áprilisban megjelenik, a következők pedig egész késő őszig, október végéig folyamatosan jelentkeznek. A fertőzött levelek színén ezüstfehér foltok jelennek meg, fonákjukon pedig eleinte vékony rövid járattal kezdődő, majd a hirtelen foltszerûen kiszélesedő, hártyaburkolatú aknák szabad szemmel is jól láthatók. Később a fertőzött foltok a levélszövet elhalásával sötétbarnára színeződnek. Tömeges elszaporodásuk esetén a lárvák nagyszámú aknát rágva, a levéllemez jelentős felületének elhalását okozzák, ami korai és tömeges lombhulláshoz vezet. A kifejlett, 5-6 mm hosszú, világoszöld színû hernyó a levélaknában vagy azt elhagyva, a károsított leveleken, vesszőkön, ágakon vagy akár a fák törzsén erős, vékony fehér szálakból szőtt selymes gubóban bábozódik. Az utolsó nemzedék 4-5 mm hosszú, gesztenyebarna színû bábállapotban begubózva a lehullott leveleken vagy fás részeken, kéregrepedésekben telel. Az első nemzedék imágói április-májusban, a gesztenye virágzásának idején rajzanak, és 0,2-0,3 mm-es, lencseszerû, átlátszó tojásaikat a levelek fonákjára, az erezet mélyedéseibe rejtve rakják. A tojásokból kikelő lárvák azonnal a levél belsejébe furakodnak, ahol aknajáratot rágva, vékony levélhártya védelmében táplálkoznak. Az elhúzódó rajzás és tojásrakás következtében folyamatosan megjelenő nemzedékek kárképét a különböző méretû és elszíneződő levélfoltok alapján is nyomon lehet követni.
Vegyszeres védekezés a rajzás, tojásrakás és bábozódás kezdetén végezhető némi eredménnyel, mert később a hernyók a levél belsejében védve maradnak. A következő mélyhatású és tojásölő szerek közül választhatunk: Rimon 10 EC 0,06, Mospilan 20 SP 0,02, Fyfanon 50 EC 0,175, Magic Super 0,2, Senthion 50 EC 0,1 és Dimilin 25 WP 0,03 százalékos töménységben.
A vegyszeres védekezés csak a fatisztogatási munkálatokkal egybekötve lehet eredményes. Ehhez a fertőzött levelek összegyûjtése, a fás részek kéregkaparása, az elszáradt odvas ágak eltávolítása és az összegyûjtött hulladék elégetése is szükséges. A tél eleji és tél végi lemosó permetezések is sokat segíthetnek az áttelelő kártevő egyedszámának gyérítésében.
Ami a sepsiszentgyörgyi Erzsébet-park gesztenyefáit illeti, rájuk férne immár egy radikális, regeneráló, rehabilitáló visszametszés, amelyet az ősz folyamán nyugodtan el is lehetne végezni. A parkfelújítás érdekében össze kellene hangolni a rehabilitációs és növényvédelmi munkálatokat is, még mielőtt a főleg eszmeileg értékes törzsállomány kárba vész! Szükség esetén szívesen állok az illetékesek ez irányú rendelkezésére.
György Ignác
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.