Cserkészélet: Állandó tábort kellene építeni

2005. augusztus 10., szerda, Archívum 2003–2007

A Romániai Magyar Cserkészszövetség jubileumi nagytábora végül is az eseményhez, a mozgalom érettségéhez méltóan folyt le. A 15. évfordulóra összesereglett és a Gelence pataka mentén felütötte négy altáborát Csele, Ernák, Orgovány és Udvarhely népe, hogy - miként lapunk megírta - a Wass Albert-i kisregény keretmeséjét felhasználva, felépíthesse a kicsi Hunországot, megválaszthassa vezérét. A négyszáz táborlakóból százötvenen a felvidéki és délvidéki testvértelepülések és testvérmegyék cserkészeit képviselték, Pozsony, Komárom, Palics, Veszprém, Békés és Budapest ,,népe? szállt sátortáborba és vette ki részét a napi programokból. Az árvízhírek miatt a távolabbi meghívottak végül Magyarországon rekedtek, a kárpátaljaiak pedig vízumgondok miatt még nem mozoghatnak szabadon.
A szigorú szabályok szerinti, öntörvényû tábori életről, a sportszerû vetélkedésekről, a kirándulásokról naponta tudósított a Gelencei Tábortûz címû tábori újság. Az alábbiakban ebből közlünk válogatást, az élményből született írások, beszámolók belülről láttatják, mit is jelentettek a tábori mindennapok, a Háromszék bemutatásának szentelt autóbuszos körút vagy a tusványosi bemutató (melyen 150 cserkész vett részt, ahol az akadálypróbán és kézmûves-tevékenységekben bizonyíthatták ügyességüket), valamint a nagykőhavasi, illetve a kétnapos lakócai teljesítménytúra, utóbbi lombsátoros elhálással, hogy csak a legkiemelkedőbb programpontokat említsük.
A résztvevők és szervezők nevében is illesse köszönet mindezért a támogatókat, a gelencei tanácsot és a Kovászna megyei vadászegyesületet, némileg visszás a szponzorok gyengébb teljesítménye, ,,de nem siránkozunk? - jelenti ki Gaál Sándor, az RMCSSZ elnöke, kinek a hiányzó pénzt saját forrásaiból kellett előteremtenie. ,,A Székelyföld szülte újjá a mozgalmat, illett ezt megünnepelni. Ehhez fogható nagyszabású nemzetközi tábort még eddig nem szerveztünk, eddigi legkomolyabb erőpróbánkat jelentette ez nomád körülmények között. Persze, építeni kellene egy állandó tábort - teszi hozzá némileg sóvárogva -, ennek kellene a következő tizenöt év fő feladatának, céljának lennie.?
Ehhez a szerkesztő annyit tehet hozzá: a valamikori KISZ-vagyon jó részét megöröklő román cserkészszövetség nemcsak hogy az állami támogatásokból nem juttat egy lejt sem magyar társának, hanem a neki átadott fényûző székházat, táborokat, egyéb létesítményeket is kizárólagosan használja, hogy ne mondjuk: bitorolja. Úgy véljük, magyar közvéleményünk joggal várja el érdekvédelmünktől, hogy a méltányos elosztást végre kieszközölje a kormánynál, lépéseket téve az irányban is, hogy az RMCSSZ mai megtûrt státusából kilépve, elnyerje az őt megillető jogokat és költségvetési kiutalásokat is.
(b. kovács)
Salló Emőke, a keretmese-felelős:
- Miért ez lett a keretmese? Mert talán ez talál legjobban környezetünkhöz, a hunok tényleg itt éltek Székelyföldön és Erdély­ben, Udvarhely megfelel Szé­kelyudvarhely térségének, Cigla­mező pedig valahol a mai Mezőség helyén található. Ez kapcsolódik Csaba királyfi személyiségéhez, a székelyek himnusza is róla szól. Nem annyira a történelmi hûség, hanem inkább az aktuális üzenete miatt választottuk, mivel a magyarok is annyira széthúzóak, mint az akkori törzsek, de most minden tájegység képviselteti magát, ez lehetővé teszi, hogy egy picit összekovácsolódjunk, s ne legyen annyira szembetûnő a Trianon óta egyre erősödő széthúzás.
(Első szám)
Érkező táborlakók
- Féltek a vadaktól? - Nem, de már volt szerencsénk találkozni medvével, az egyik táborunktól 500 méterre etettek kilencet.
Séta az Ernák-altáborban
Megtudtam a gyergyó­szentmiklósi lánytól, hogy el­készítették a zászlórudat, keresztet és kaput (még javításokat kellett végezni rajta), továbbá, hogy a nap folyamán elkészül a hirdetőtábla, és kitakarítják a táborhelyet. Tovább sétálva egy csíkszent­mártoni cserkésszel találkoztam, aki épp csákányt javított. Nagyon úgy tûnik, hogy az altáborban minden egyes emberke kiveszi részét a munkából, ezért elindultam a konyhához, hogy nyugodtabb környezetben tudjak írogatni, de rossz választás volt, mert ott nagy munka folyt. Erdei István konyhafőnök elmondta, hogy a konyhán épp a raktárt költöztették és leltározták, így a szolgálatos őrs bőven kivehette részét a munkából. Viszont a sok munka meghozta gyümölcsét, mert az ötletesen a domboldalba süllyesztett tûzhe­lyen finom ebéd és vacsora készül, és reggel a táborlakók kakaót is ihatnak. Persze, probléma is akad bőven, nem kaptak elég deszkát, hogy több polcot és konyhaasztalt készítsenek, és több edényre is szük­ség lenne. Megcsodáltam a két mosdót, és átballagtam a lányokhoz. Volt, aki fát hordott, volt, aki tobozokat és fát gyûjtött, majd össze­gereblyézték a hulladékot. Ahol el­készültek, szinte úgy nézett ki, mintha felporszívózták volna a füvet.
(Második szám)
Lelemény
Tegnap 10 óra körül fontos felfedezés történt. A fiúk rájöttek, hogy kell csónakáztatni az edényeket a vízen. A kísérlet a következőképpen folyt le: az altábor kapujából útnak indították az edényeket, majd az altábor végénél várták őket a többiek. Sajnos, a felfedezőket nem sikerült szóra bírni.
Eső előtt, eső után a rohampályáról
A pálya továbbra is nagy népszerûségnek örvend. Amíg feltettük kérdéseinket a felügyelőknek, újabb buzgó versenyző érkezett a sáros, békás árokhoz. Nagy szenvedéllyel ugrott bele a mocsárba, nem kímélve hófehér csapatpólóját. Mire a gödör közepéhez ért, már sikeresen beszorult az összetákolt gallycsomók alá, és elkezdett kiabálni. Nem is hagyott a hangerőből, míg ki nem szabadították. Mire előttünk állt, egy nagy, fekete sárkupacot tekinthettünk meg, amelyből egy ijedt szempár pislogott ránk kétségbeesve. Ráeszmélt, hogy még meg kell tennie a hátralévő tíz métert, de addig a nadrágja már a bokájáig csúszott. Végül sikerült célba érnie, aránylag jó idővel.
A Csele altábor éjjeliőrei jelentik:
Az éjjeli kettős váltás hamarabb költötte fel a következőket. ?k pedig visszaaludtak. Szerencsétlenségükre az altáborvezető felébredt, és jól összeszidta őket. Ezenkívül egyesek alváshiányban szenvedtek, és összefogpasztázták szomszédaikat. Mások pánikba estek, mert az erdő sûrûjében két világító szemet láttak. Megtették a szükséges óvintézkedéseket, elővették baltáikat, és elindultak a vad felé. Meglepetésükre két szentjánosbogarat találtak.
(Harmadik szám)
A kétnapos túra
A túrát képzett erdész vezette, akit Lórinak szólítottunk. A 60 km több mint felét az első nap megtettük, így a második napra jóval kevesebb, de nehezebb út maradt. Az időjárás nekünk kedvezett, szerencsénkre nem esett az eső, de felhős volt az ég, ami sokkal jobb, mint a kibírhatatlan meleg. Egy ideig Gelence patakát követve mentünk, aztán felértünk az erdőbe, majd a Kárpátok gerincén végigvonuló úton haladtunk. Ez az útvonal az ezeréves határ, mely Moldvát és Erdélyt elválasztja. Így értük el kitûzött célunkat, a Lakócát. Az 1770 méteres csúcsról gyönyörû kilátás nyílik a Vráncsai-havasokra, itt egy meteorológiai állomás is van, amit nemrég újítottak fel. Mivel itt pénz ellené­ben sem akartak szállást adni, kénytelenek voltunk visszaindulni. Az éjszakát Jakabhavasán töltöttük. Másnap reggel leereszkedtünk a patakon. Kiéhezve érkeztünk haza, ezért arra a hírre, hogy nem kapunk ebédet, sokan kiakadtak. Aztán csak kaptunk ennivalót. Szívesen fogadtuk Dengezik vezér köszöntését, ami után mindenki holtfáradtan nyugovóra tért.
(Negyedik szám)
Szerkesztőség: Sebestyén Árpád, Rácz Béla, Takács István, Barna Szilárd, Sebestyén Balázs, Vitek Norbert, Inczefi József, Szőcs Izabella, Rázmán Tímea, Takács Petra, Káptalan Orsolya, Szép Róbert.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép