KármentőKözélet: Kiváltságvédelmi ­Hivatal

2005. augusztus 11., csütörtök, Archívum 2003–2007

Ötmillió lejes pénzbírsággal sújtotta az Országos Diszkriminációellenes Tanács Csíkszereda polgármesterét, mivel a hivatal egy állásajánlatában a román mellett magyarnyelv-tudást is megkövetelt a pályázóktól. A tanács nyilván úgy gondolja, hátrányos megkülönböztetés történt: aki nem tud magyarul, azt diszkriminálja a hivatal által támasztott feltétel - ezért lépnie kell, és lépett is. A tanács logikája tehát a több mint 80 százalékban magyarok lakta városban nem a lakossági érdeket tartja szem előtt, nem azt nézi, hogy a csak románul beszélő közhivatalnok miatt a polgármesteri hivatal ügyfeleinek háromnegyede kerül előnytelen helyzetbe, mikor ügyes-bajos dolgait intézni kívánja, hanem egy kisebbséget vesz védelmébe, nevezetesen ama csíkszeredai románokét, akik nem beszélik a helyi többség nyelvét.
Említésre méltó a tanács elnökének, Asztalos Csabának az esethez fûzött megjegyzése is. Az RMDSZ által kineveztetett tisztségviselő, mosván kezeit, annyit tartott szükségesnek megjegyezni, hogy a döntés távollétében történt, s maga legfeljebb azt tenné hozzá: hasonló álláshirdetéseknél disztingválni kellene a közönségszolgálati és a nem annak minősülő munkakörök között, így - példálózik a ,,jogtudor? - a kapustól megkívánható lenne a magyarnyelv-tudás, de már a mezőgazdasági szakembertől nem.
Az ember nem tudja ezek után, sírjon-e vagy nevessen, s azt még kevésbé, ugyan mirefel hívták életre azt az intézményt, mely csak elmérgesíteni képes az eddigi konfliktusokat ahelyett, hogy tiszta vizet öntve a pohárba, jogállapotaink javításán fáradozna.
Szögezzük hát le: aki a Székelyföldön köztisztviselő, attól (még ha csak a tehenekkel vagy a növényekkel óhajt szóba állni, akkor is) teljes joggal követelhető meg a magyarnyelv-tudás, különben ő válik diszkriminációk forrásává. A polgármester akkor követett volna el hibát, ha csak románul tudó tisztviselővel töltötte volna be az állást, a tanács döntése tehát nemhogy nem jogot véd, hanem kimondottan jogot sért.
De ha nem jogot, vajon mit oltalmaz és milyen jogszemlélet védelmében lendült harcba e jobb sorsra érdemes intézmény?
Magyarul a Székelyföldön legfeljebb azok nem beszélnek, akiket a diktatúra idején telepítettek be a hetvenes-nyolcvanas években, s ezek hivatalviselő elitje érdekelt abban, hogy fogyatékos nyelvtudása ne váljon hátrányára. E mohó, minden irányító és tisztviselői állást megkaparintani kívánó csoport előjoga volt a diktatúra idején nem megtanulni magyarul. Történt mindez azért, mert általa akart a rendszer beolvasztó nyomást gyakorolni a székelységre. Asszimilációs privilégiumához e csoport a mai napig körömszakadtáig ragaszkodik.
E kiváltságot vette most védelmébe az Országos Diszkriminációellenes Tanács - százezrek, sőt milliók elemi joga sérelmére.
Egy Kiváltságvédelmi Hivatalt vajon mikor állítanak végre fel a kisebbségi egyenjogúság nagyobb dicsőségére, hol esetleg majd mi, jogfosztottak is meghallgatásra találhatunk?
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép