
Ifj. Kerestély Ernő a sepsiszentgyörgyi mezőgépészeti szaklíceum végzettje. Szülei segítségével traktort vásárolt, mellé - saját erejükből - mezőgazdasági gépeket. Egy adott pillanatban semmilyen felszerelés nem hiányzott udvarukról. Utolsónak egy ?96-os típusú, német gyrátmányú Claas Dominator arató-cséplő került a család tágas komollói udvarára. Valóságos gépparkkal rendelkeztek. Ernő a családi hagyományt is követte valamiképpen, hiszen nagyapja, Kerestély András Réty legrégibb traktoristája volt. Azt hinné az ember, semmi más nem kell, egészség, mert a becsületes munka után ebből meg lehet élni.
- A mezőgépészi munka nem a legkönnyebb, nem a legkifizetődőbb - mondta Kerestély Ernő. - Hogy pótoljam a kiadásokat, fejősteheneket állítottam be. Azzokkal etettem fel a Regátban munkám fejében kapott szemes gabonát. Szárazajtáról, édesanyám szülőfalujából megvásároltuk a volt téesz egy istállóját, s itthon felépítettük. Hittem abban, hogy a kitartó munka meghozza gyümölcseit. Sajnos, látnom kellett, hogy telnek az évek, s itthon lassan tudjuk megteremteni a feltételeket, amelyek mellett ez a munka kifizetődő lenne. Az volt az érzésem, hogy az ilyen fajta farmerkedés könnyen zsákutcába vezethet. Az U-650-es traktorokkal való küzdelem számomra értelmetlennek tûnt. Így 1999 őszén minden felszerelésemet eladtam. Semmi nem maradt, csak a kombájn. Hittem, hogy azzal meg tudom keresni a kenyeremet, el tudom tartani a családot. Ugyanis 1997-ben megnősültem. Egy Ausztriába származott idevalósi családból nősültem, most már két kisgyerek édesapja vagyok. Feleségem gondolkodás nélkül vállalta, hogy velem visszatelepedjék Komollóra. A teheneket nem adtam el, sajnáltam őket. Szeretem az állatot.
Kerestély Ernő hiszi, hogy ha megfelelő az időjárás, szépek-jók a gabonák, egy kombájn eltart egy családot. Ennek előtte június végétől novemberig arattak itthon és a Regátban. A gidófalvi Berde Józseffel együtt Tulcea megyében egy nap 200-220 hektárt is learattak. Nem is akármilyen, hanem 83-as fajsúlyú búzát. Idén - miután itthon hamar learatják a gabonát - az Ókirályságba mennek napraforgót aratni.
- Sajnos, itthon gyengék a gabonák. A magángazdák 2000, a nagyobb termelők átlagban 4000 kilogrammos hektárhozamot érnek el - mondja Kerestély Ernő.
Bár drága a föld megmunkálása, a környék talaján jobb minőségû búzát is lehetne termelni. 1896-ban, a magyar millennium esztendejében a szépmezői búza aranyérmet nyert!
Nehéz beszerezni a külföldön gyártott kombájnok cserealkatrészeit. Kerestély Ernő Kecskemétről hozatja. Belátja, hogy a cséplés 2,5 millió lejes hektáronkénti ára nagyon magas a gazdaembernek.
- Robognak az évek, változnak a körülmények, most még aratok itthon, Várhegyen, Szépmezőn... de azon gondolkozom, hogy megválok majd arató-cséplőmtől is, s gyermekeim érdekében kitelepedünk Ausztriába. Nem tudom, milyen lesz majd kombájn nélkül. De egy esztendő gondolkodási időm van, addig még sok víz folyik le a Feketügyön...
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.