Schöpflin GyörgyPeriszkóp: Baloldaliság és nemzet

2005. augusztus 11., csütörtök, Archívum 2003–2007

Fejtő Ferenc írása a magyar baloldal nemzetfogalmáról legalább két szem­pontból támadható: módszertanilag és tartalmilag. Módszertani gyengesége alap­vetően a kategóriák összemo­sásából áll, nevezetesen abból, hogy a magyar baloldalt kiemeli az össz­európai kontex­tusból, és összekeveri a Marx előtti és a Marx utáni bal­oldalt.
Marx óta az európai baloldal - a magyart is beleértve - a nemzetet esetlegesnek tartotta, illetve, ahogyan ezt Marx és Engels kifejtette, a nemzet taktikailag használható a szövetséges kapitalisták és az imperialis­ták ellen. A nemzeti mivoltot ugyanakkor mindenképpen mulandó kategóriának képzelték, hiszen meggyőződésük szerint az egyén legmélyebb identitása nem a kultú­rából fakad, hanem a gazdasági tevé­keny­ségből.
Ezt a gondolatmenetet követte Lenin, Sztálin, Hruscsov, illetve Brezsnyev, de a nyugati baloldal sem volt különb, például a harmadik világbeli nemzeti mozgalmak haladó hagyománynak számítottak, de amikor egy ilyen mozgalom elérte célját, és sikeresen uralta államát, akkor jaj volt a nacionalistáknak (lásd: Frantz Fanon írásait). Ebből kiindulva az inter­na­cionalizmus előtti baloldalnak - többek között a jakobinusok, Rákóczi, Pető­fi, Kossuth és Deák nevei szerepelnek a cikkben - vajmi kevés köze van a mai helyzethez.
Fejtő Ferenc vádemelése, miszerint Orbán Viktor rejtett antiszemitizmust követett volna el azáltal, hogy csak Kun Béla és Rákosi nevét említette tus­nádfürdői beszédében, teljességgel nevetségesnek tûnhetne, ha ez a téma nem lenne annyira érzékeny. A vád nincs megalapozva, okozatilag sántít, igazából egy orosz típusú kompromatra hasonlít, és nem egy, a felvilágosodás szellemében írt érvelésre. Ha valamit kihagyunk egy szövegből, az önmagában nem bizonyít semmit: mielőtt érvelésnek számítana az állítás, ki kell mutatni, hogy miért maradt ki az inkriminált elem, tudatos volt-e a kihagyás vagy nem. Ez pedig hiányzik Fejtő szövegéből.
Hasonló a probléma a cikk tartalmi oldalával. Fejtő nem tér ki a modern baloldal sokféleségére, tudniillik, hogy a baloldaliság célkitûzései és ezáltal maga a baloldaliság változtak, és a mai napig is változnak, hanem ehelyett egy meg­kövesedett baloldali beállítottságot tételez fel. A XIX. században a baloldal elsősorban a munkásosztály politikai életbe való beintegrálását követelte; a XX. században a ?80-as évekig az egyen­lőséget, a marxizmus összeomlása óta pedig a hatalom negatív voltát hang­súlyozza - miközben a politikából a gazdaságba evez, majd vissza, a gaz­daságból a politikába!
Mindemellett a baloldal internacionalizmusa, Marx nagy találmánya újra és újra életre kél: a Szovjetunió visszaélt vele, a szociáldemokrácia is próbálkozik ilyen lépésekkel, és ami bennünket legközelebbről érint, a kommunista utódpártok - a magyarországit beleértve - a legfrissebb baloldali internacionalizmussal, az úgynevezett brit ,,harmadik út? egy válfajának alkalmazásával keresik saját helyüket, csakhogy ennek a brit ,,harmadik utasságnak? vajmi kevés köze van a szocializmushoz. Internacionalistának internacionalista ugyan, de inkább a globalizáló kapitalizmusból fakad, mint bármi másból. Ha valaki késő éjszaka ellátogatna a highgate-i temetőbe Észak-Londonban, akkor minden bizonnyal hallaná a csikorgást Marx síremléke irányából.
A magyar baloldal, ha nem is teljes egészében, elrugaszkodott a nemzettől, így nemigen érti meg saját társadalmát, illetve nem tud, mit kezdeni a nemzeti mivolttal, legkevésbé a magyar nemzet szétszabdaltságával, s így gyakran úgy viselkedik, mintha számára a nemzeti érzelem egy értelmetlen kolonc lenne. Hol van a baloldal stratégiája, elképzelése a határon túli magyar társadalmakról? A magyarországiak és a határon túliak kapcsolat­rend­szeréről? A magyar állam és a határon túliak közötti jogi, politikai, kulturális, illetve gazdasági viszonyról?
Ezek a folyamatok, fejlemények nehéz helyzetbe hozzák a mérsékelt baloldalt, ahol a nemzet és a baloldaliság egyensúlyban van, mivel az internacionalisták egyelőre uralják az elképzelések, ötletek piacát. Feladatuk nem könnyû, pótolniuk kell az összbaloldal nagy mulasztását, és el kell dönteniük, hogy melyik fontosabb számukra, melyik hatékonyabb célkitû­zéseik fényében - a nemzet vagy a baloldaliság?
Bár Fejtő Ferenc cikke jó pár te­kintetben megkérdőjelezhető, mégis hasznos lehet, amennyiben elindít egy érdemi vitát a nemzetről és a baloldal nemzetfogalmáról.
(Megjelent a Népszabadság július 30-i számában)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép