Amikor szeretsz, sokat pislogsz, és kis csillagocskák jönnek ki belőled.
?zikeszemû, fél ötéves cigány lány a szomszédom. Mindenki Angyalkának becézi, pedig nem pufók, és szárnyai sincsenek. Reggelente lyukas pizsamában, kócos fejjel szalad át hozzám, lapos kaviccsal kopogtat ablakomon, és elmondja: újra születésnapja van. Otthonává tett engem, és berendezkedett a szívembe, megtanított kikacagni a világot, elátkozni a gonoszakat, eső után vigyázni a csigákra a járdán, két kézzel majszolni az almás tésztát, szabálytalan körökből paprikajancsit rajzolni és ÖRÜLNI.
Az egyik szülinapján piskótát sütöttünk. Volna. Miközben két kishörcsögöm déli B-vitamin-adagját csempésztem a tálkába, a kislány kezéből kificánkolt az egyetlen, erre a célra őrzött középméretû tyúktojás. Büntetésből azt hazugáltam neki, hogy feldobom az égbe, és soha többé nem jöhet vissza, csupán a felhőkből figyelheti kis bolygónkat. Szipogva felelt, azt mondta, előbb hazamegy, elveszi a játékait, és szól az anyukájának. Már vártam. És nagyon megöleltük egymást.
Százkerekû vonattal érkeztem meg már sokadiszszor egy olyan világba, ahol nem hiányzik nekem semmi. Csak minden. Esemes-szerelmek születnek a téren, és kocsmaszagú sziák hangzanak el, cigifüstben keresgélő tekintetek találkozásának következményei. Nénikék képzeletbeli unokáknak kötögetnek téli mellényt a parkban, és halk gügyögéssel üdvözölnek minden előttük eltotyogó kistörpét. A kirakatbábuk olvadnak a hőségben. Az emberiség csupa seholba utazó tüneménye éldegél itt, aki nem hallott még a csillagszemû juhászról, és aki egészen fiatal és túlságosan fáradt még/már ahhoz, hogy sátorozzon a tó körül, homokvárat építsen a tengernek, kiszínezze az éjszakákat szerelemmel.
Egyszer csipsz és kóla nélküli mozit csináltam, titkos fényût. Amélie-re vártam, és megérkezett.
,,A kinti világ olyan unalmasnak tûnik, hogy Amélie inkább úgy dönt, inkább csak álmodozik az életről, míg elég időssé nem válik a távozáshoz. Amélie egy általa teremtett világba menekül. Ebben a világban a hanglemezek ugyanúgy készülnek, mint a palacsinta, Amélie-nek nincs fiúja. Próbálkozott, de tapasztalatai nem voltak kielégítőek. Másrészt sok apró örömet élvez, a kezeit egy zsák magba mélyeszteni, szereti kilyuggatni a creme brulee cukormázát a kanál sarkával. És kacsázni a Saint-Martin csatornán.?*
Te készítettél már gyurmából zsiráfot? Napocskát? Kocsit? Dobókockát? Még megteheted. Nyár van, buta bárányfelhők az égen. Vár a világ!
* Részlet Jean-Pierre Jeunet Amélie csodálatos élete címû filmjéből.
Gyöngyössy Szende
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.