
A budapesti Országos Addiktológiai Intézet kiadásában jelent meg Grezsa Ferenc és Takács Péter szerkesztésében egy szokatlanul furcsa, a Még ép a roncs ág címû könyv, alcíme szerint válogatás erdélyi mentálhigiénés szakemberek dolgozataiból. A Még ép a roncs ág cím József Attilához küld, aki maga is pszichés kezelés-gyógyítás alatt állt többször is, Jön a vihar címû verse sejtetve sugározza a mentálhigiénés kezelés, gyógyítás, az egyéni és csapatmunka míves és intim szépségét, finomságát:
Almaszirmok - még ép a roncs ág igyekszenek, hogy szállni bontsák
kis lepkeszárnyuk - mily bolondság!
S ameddig ez a lanka nyúl,
a szegény fûszál lekonyul.
Fél, hogy örökre alkonyul.
Engem ez a könyv arra is rádöbbent, hogy közvetlen környezetünkben van valami - almaszirmok igyekszenek, hogy lepkeszárnyuk szállni bontsák -, és mi (legalábbis én, de azt hiszem, sajnos, sokan vagyunk) nem vesszük észre. A pszichológiát egyébként is Romániában az átkos idején, mint tudományt, mint szakmát, tiltott listára rendelték, reakciós mesterségnek minősítették, talán ez is az oka és magyarázata annak, hogy 2002-ben éppen nálunk, Sepsiillyefalván indul levelező rendszerû, négy féléves, összesen 500 óra időtartamú mentálhigiénés képzés. A képzési alkalmak havonta egyszer, két napon vannak, a hallgatók a negyedik félév után záródolgozatot írnak.
,,A képzés gyújtópontjában a hallgatók (pedagógusok, lelkészek, orvosok, védőnők, szociális munkások, népmûvelők stb.) hivatásszemélyisége áll - olvashatjuk a könyv Mentálhigiénés szakképzés Erdélyben címû, Grezsa Ferenc-Takács Péter-Farkas Magdolna jegyezte dolgozatában -, amelyben egész életútjuk, teljes személyiségük mintegy integrálódhat.
Dr. Bagdy Emőke, a budapesti Pszichológiai Intézet vezetője a kötet előszavában Csiha Kálmán Meg fog fagyni Magyarország címû kisesszéjének egy passzusát idézi. Ehhez egy banális gazdasági eseménysort pászít - a ,,Barátság? olajvezeték nem fogja győzni a magyar terhelést -, s ezzel az összevonással olyan metaforikus és mégis hiteles magyar társadalomképet jelenít meg, ami a társadalmi elhidegülés, pusztulás és fagyhalál megrendítő és ma még inkább aktuális vízióját-tényét hitelesíti:
,,A fagyás jelei már látszanak, Magyarország élen jár a válásban, az alkoholizmusban, az öngyilkosságban. A mûvi abortuszok százaléka szinte ötszöröse az európai átlagnak. Minden élve születésre hatvan mûvi abortusz jut. Elöregedő ország, ahol nem kell a gyermek, ahol egy dolgozó két nem dolgozót tart el, majd tíz-húsz év múlva hármat, négyet fog eltartani. Mennyi lesz akkor majd a nyugdíj? Az elöregedő lakosság eltartásához fiatal munkaerő kellene, de meg vannak rémülve, hogy munkát vállalhatnak a határon kívüli magyarok, és akkor végük lesz. Megrémítve és félrevezetve akarják megtartani anyagi jólétüket, és nem tudják sokan (honnan is tudnák?), amit Jézus mondott, hogy aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt.
Meg fog fagyni Magyarország? Először a lelke fog megfagyni. (Félig már meg is fagyott.) Aztán majd a teste. A társadalma megüresedő lelke miatt, az anyagi jóléte az elöregedés miatt, a kultúrája azért, mert nem lesz majd, aki átvegye.?
A tények borzongató következtetéseket indukálnak, de egyben jelzik, hogy a társadalom egésze, főleg a politikai vezetés mentálhigiénés kezelésre szorulna.
A Még ép a roncs ág kötet esettanulmányainak szerzői kiscsoportos és egyéni kísérletet tesznek - minden esetben önmagukon is -, hogy elsősorban a lelki egészség felé mozdítsák el a közösségeket és személyeket, akikkel a szakmai gyakorlat és lelki misszió révén kapcsolatba kerülnek.
Egy hivatás és szakma dörömböl, többnyire még bezárt ajtókon. Itt, a szomszédban és köztünk, hisz mindez Illyefalván és közvetlen környezetünkben történik.
Illyefalva, az ölelő karjával befogadásra nyitott KIDA Kató Ibolya vezetésével ,,bársonyon folyik? - írja dr. Bagdy Emőke -, s a szerzők zöme sepsiszentgyörgyi vagy innen elszármazott, ideszármazott, ami nyílt vagy szendergő lokálpatriotizmusunk számára is serkentő. Beke Boróka református lelkipásztor Torján végez szolgálatot, Jakabos Adél sepsiszentgyörgyi nővér, Kondor (Éltes) Ágota a Székely Mikó Kollégiumban tanít, Korodi Hajnalka a Pedagógusok Házát igazgatja Sepsiszentgyörgyön, Kovács Eszter Réka a Kós Károly Szakközépiskolában iskolapszichológus, Oláh Zsuzsanna a sepsiszentgyörgyi gyermekvédelmi igazgatóságon dolgozik, Pálfy Mária Aliz a Nicolae Colan Általános Iskola nevelési tanácsadója, Sánta Edit Kökösben dolgozik. A kötet szerzői közül csupán Simó Irma (Székelyudvarhely), Marosfői Levente (Csíkszereda), Farkas Magdolna (Budapest) nem háromszéki.
Külön figyelmet érdemel a kötet írásainak nyelvi higiéniája, a szerzők szövegen átsütő intelligenciája, emberi melegsége.
A társadalmi fagyhalál ellen tartanak egyelőre személyes, páros és kiscsoportos melegítő tréninget. Higgyük, hogy sikerrel, és nemes törekvésük eléri majd a közösségvezetés magasabb régióit is, ahonnan a csattogó fagy ellen nem sokat tesznek.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.