HegymászásSport: A Berni Hármas: Eiger, Mönch és Jungfrau

2005. augusztus 22., hétfő, Archívum 2003–2007

Városunkban egyre több az olyan vállalkozó kedvû hegymászók - amatőrök, hivatásosak - száma, akik szenvedélyüknek a határokon túli magashegységekben keresnek célt. Egy ilyen amatőr csoport az Erdélyi Kárpát Egyesület tagjaiból szerveződött, akik megpróbálnak évről évre különleges célokat teljesíteni. Alpok, Kaukázus, törökországi mászások stb. - gyûlnek az eredmények.
A tavalyi sikeres Matterhorn-Mont Blanc túra után idén egy híres-hírhedt hegycsoportra esett a választás: ez a Berni-Alpokban található, ,,Berni Trilógiának? nevezett Eiger (3970 m), Mönch (4107 m) és Jungfrau (4158 m) hármasa. Hírhedtségét az Eigernek köszönheti, 1800 m magas északi falának meghódítását tragédiák árnyékolták be, és még az utóbbi évek mászásainál is csak a modern mentési módszerekkel előzhetők meg a balesetek. A hegy legkönnyebb útja is a nehéz kategóriába tartozik, egy váratlan időjárási változás nagyon veszélyes feltételeket tud teremteni. A Mönch és a Jungfrau a triumvirátus - az Eigerhez mérten! - szelídebb arcát képviseli, ezek elérését nagyban megkönnyíti a 3000 méterre felkanyargó fogaskerekû vasút. A megfelelő akklimatizáció eléréséhez betervezzük még Ausztria legmagasabb pontjának, a Grossglockner (3798 m) csúcsnak a megmászását is.
A Berecki Barna, Molnár László (mindketten Kézdivásárhelyről), Márk Előd, Bedő Zoltán alkotta csapathoz csatlakozik még Koncz Sándor, Nichiforiu Sorin, Szőcs Károly és Nemes Szabolcs. Koncz Sanyi és Sorin tervezi az Eiger északi falának a mászását.
A társaság július 30-án este indul egy Volkswagen kisbusszal. Rövid megállás Magyarországon a készleteket kiegészítendő, majd robogunk Ausztria felé. Az este már a Grossglockner alatti Lucknerhaus helységben talál. Az időjárási előrejelzés a csúcsmászás napjára jó időt ígér, ezért egy napot a megközelítéssel, táborépítéssel és gleccsertúrázással töltünk. Kb. 3000 m tengerszint fölötti magasságban táborozunk, közvetlenül a Teichnitz-gleccser mellett.
Augusztus 2-án ragyogó időre ébredünk, na meg Koncz Sanyi és Sorin érkezésére, akik - öntudatos sportemberhez illően - Lucknerhausból jönnek föl, 1918 m-ről, és szándékaik szerint oda is ereszkednek vissza a mászás után. A Grossglockner csúcsának eléréséhez a hegy legszebb útjának tartott Stüdlgrat nevû mászóutat választjuk. 500 méteres, az ég felé vezető sziklagerinc, pompás kőzeten, ragyogó időben - álmok útja, kívánni sem lehet szebbet.
Csapatokra osztva mászunk; jó tempóban halad mindenki. Mivel ez egy klasszikus mászótrasszé, amely nincs telezsúfolva drótkötelekkel a haladást megkönnyítendő (két ponton van beépített kötél csak), az út nem zsúfolt. Probléma nélkül érjük el a legmagasabb pontot 11 órakor, ahol igazi téli időjárás fogad. Fotózás, csúcscsoki, pazar kilátás. A boldogságnak azonban hamarosan vége, mert még vár ránk a leereszkedés a normál úton. Mint minden híres hegy, a Grossglockner is ki van téve a csúcsfotóra áhítozó tömegnek, akik legtöbbjének ez az első hegye, és vezetős parti tagjaként vesznek részt a hegymászásban. Ennek megfelelően óriási a zsúfoltság, rengeteget kell várni a szûk részeknél, míg sorra kerül az ember. De valahogy leérünk, igaz, történik egy apró baleset: a csontkemény jégen egyik mászópárosunk kicsúszik, de Koncz Sanyi lélekjelenlétének köszönhetően kisebb karcolásokkal megússzák a dolgot.
Éjszaka elromlik az idő, reggelre friss hó borítja a Grossglocknert. Mi megyünk tovább, a következő cél a Berni Hármas.
Augusztus 4-én érünk be Grindelwaldba. Az első pillantások az Eigerre meggyőznek, hogy nem lesz könnyû dolgunk, ha fel akarunk jutni a tetejére. Az északi fal felső harmada friss hóval borított, emiatt szó sem lehet Koncz Sanyiék tervéről, hacsak az idő nem stabilizálódik legalább egy hétre, még a nyugati oldal - az Eiger normál útja - járhatósága is kérdéses.
Nem biztatnak semmi jóval az információs irodában sem. Egyetlen utat tudnak ajánlani, ez a Mönch csúcsára vezető Nollen-gerinc. Jégmászójártasságra és -felszerelésre van szükség, ezt az utat a Koncz Sanyi-Sorin-Szabi hármas választja. Kialakulnak a csapatok: Előd-Zoli-Laci: az Eiger nyugati oldala, Karesz és Barni: Mönch, normál út.
Még aznap felköltözünk az Eigergletcher állomásra. Ez 2300 méteren van, itt indul az alagút, amely átmegy az Eiger belsején, és 3000 m magasan a Jungfraujoch elnevezésû, ultramodern komplexumnál ér véget. Az időjárási előrejelzés biztosan csak két-három napra érvényes, mivel az Eiger-csoport az Alpok utolsó bástyájaként áll ellent az északról és nyugatról gyorsan és kiszámíthatatlanul érkező időjárási frontoknak. Egy napra tudnak biztosat mondani, ez pedig augusztus 5.
Augusztus 5., péntek. Minden csapat nekivág az eltervezett útvonalnak, és mindeniknek sikerül elérni a kitûzött célt. A Zoli-Laci-Előd trió délután 2 órára éri el az Eiger 3970 m magas csúcsát 1650 m mászás után. A mászást nehezíti a friss hó, amely szinte téli körülményeket teremt, meg a folyamatos kitettség, biztosítási lehetőségek nélkül. Emiatt kötélbiztosítást nem használunk, mindenki úgynevezett szólómászást végez. Itt nincs tömeg, egyetlen csapattal találkozunk csak. Szerencsénkre a jó idő kitart. Koncz Sanyiék csoportjának is vannak izgalmas pillanatai a Nollen-úton a felszerelés hiányosságai miatt. A rádiók segítségével folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a többi csapattal, estére megkönnyebbülve vesszük tudomásul, hogy mindenki révbe ért, minden rendben van. Reggelre elromlik az idő, a rádiók nem mûködnek, és augusztus 8-ig teljesen elszigetelődnek a csapatok. A rossz idő miatt még 2200 méteren is havazik. Augusztus 8-án estére a két csapatnak sikerül lejönni az Eigergletcher állomásra. Ketten lemennek Grindelwaldba utánpótlásért és információért. Két nap jó időt mondanak, ezért az Előd-Laci páros megkísérel még egy próbálkozást a Mönch és a Jungfrau megmászására. Augusztus 9-én és 10-én sikerül nekik ezt megvalósítani, ezért - ha kissé hiányosan is - teljesült az eredeti terv, a ,,Berni Hármas?.
11-én éjszaka hagyjuk el ezt a csodálatos vidéket, de azzal a meggyőződéssel, hogy nem ez volt az utolsó látogatás. Nagy hegyek, beleégnek a hegymászó álmaiba, nem lehet tőlük szabadulni?
B. Z.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép