Nemzet-nemzetiség: Székelyföld mint belső anyaország

2005. augusztus 26., péntek, Archívum 2003–2007

A Magyar Baráti Közösség vendégeként az Egyesült Államokba indultam, előbb a tervek szerint Balogh András református lelkész és Balogh Éva tiszteletes asszony vendégeként Chicagóban töltök egy hetet, ezalatt a helyi magyar közössgek ,,háza táján? - rendezvényein - veszek részt, majd a Lake Hope (Reménység tava) melletti vakációs programba kapcsolódom be. Tulajdonképpen ide, ,,Reménységfalvára? szól az alapmeghívásom. (Tudtommal Vetési László tiszteletes úr nyelvújító leleménye a Reménységfalva szó, aki a múlt évben volt erdélyi meghívottja az egyhetes rendezvénysorozatnak.)
Chicagûban s a Reménység tavánál előadást kell tartanom, témám, itthoni elképzelésem szerint, a Székelyföld mint belső anyaország. Vetési László a múlt évben Magyar szórványsors Erdélyben címmel tartott megrázóan szép - szabad ezt a két szót párosítani? - előadást. Terveim szerint a szórványtémát én is érintem egy Székelyföld, a magyarság keleti kapuja címû kitérővel, hogy a moldvai (gyimesi) csángó sorsról is szólhassak, de természetesen a ,,belső anyaország? megnevezés a székelyföldi területi autonómiára is vonatkozik.
A belső anyaország megnevezést publicisztikában, amit - úgy-ahogy - én mûvelek, találóbbnak érzem, mint az elkoptatott, annyiszor körülnyálazott, kiköpködött-leköpködött autonómiát, amivel nem azt óhajtom sugallni, hogy jogi, politikai természetû megfogalmazásokban nem ezt a kifejezést kellene használnunk.
A belső anyaország fogalmának használatát az is sugallja, hogy nekünk, a magyar nemzet elszakított részeihez tartozóknak - remélem, átmenetileg - nincs anyaországunk, márpedig enélkül élni nehéz, költünk tehát magunknak anyaországot is, ami nem pótolhatja az igazit, de lelki fogózkodásként ideiglenesen ennek is meg kell felelnie. A már említett Vetési László tiszteletes, hazai missziós lelkészünk és szórványszakértőnk mondta tavaly éppen a reménységfalvi előadásában, hogy a tömbmagyarság nélkül nem lehet a szórványban és a szórvány számára sem tervezni.
Az Amerikai Magyar Baráti Közösség Évkönyvében olvasom (ITT-OTT, 2004), és onnan idézem Vetési szövegét:
,,A tömb a veszélyeztetett erdélyi magyarság reménysége kell legyen. A szórvány a tömb lelkiismerete.
A Székelyföldnek tisztáznia kell, hogy felvállalja-e a belső anyaország, egy magyar nyelvi missziói feladatkör küldetését: az innen kitelepedetteket hazaváró, szórványt befogadó, integráló innen szétszórtakat hazahívó és ideváró missziót. De fel tud-e emelkedni ehhez a küldetéshez? Ehhez a Székelyföldön helyére kell tenni a belső és külső értékeket, meg kell találni feléjük a konkrét megszólítás módját, a gyakorlati feladatközpontú tervezést.
De a szórvány a tömb demográfiai hiányainak népességpótló tartaléka, de lelkiismeretét ébren tartó ereje is, vissza- és befogadó országa, gyûjtőhelye. Mindannyian tudjuk, félve, szorongva követjük Erdély és a Székelyföld romló demográfiai mutatóit: általános a kiöregedés, a falvak válsága, az elnéptelenedés. Az sem titok, hogy távlatokban azé a régióé lesz a jövő, amelyik munkahelyet teremt, itthon és településén tudja tartani a fiatalságot, aki meg tudja teremteni az otthoni letelepedést, aki a kiöregedő falvakra oda vagy haza tudja vonzani a peremterületek fiatalságát.?
Itthon ismételten átrágtam magamat a témán, előre látom, hogy kinti mondandóm egybemarkolásánál majd a bőség zavarával kell megküzdenem, talán, ha alkalmam lesz rá, közlendőimet aládúcolandó, témafelvezetőként a magammal vitt dokumentumfilmekkel rukkolok ki. Székelyföldi történelmi ágyazásként megfelelőnek ígérkezik az Úz-völgyi hegyomlás, a székely határőrség története és második világháborús szerepe. Ez természetessé teszi a visszakapcsolásokat az első világégéshez is, amikor a Kárpát-medence, Erdély s benne a Székelyföld egészét kellett volna védelmezni. De amint tudjuk - illetve amint közismert okok miatt éppen nem tudjuk -, amikor erre sor került, ,,fiaink? - a mi nagyapáink - Isonzó és Doberdó mészkőszirtjeit festették vérükkel, és amikor újra fegyvert fogva Erdély védelmére keltek volna, előbb Károlyi Mihály, a Vörös Gróf tetette le vélük a fegyvert, majd Kun Béla fegyvert fogatott - ellenük. A Székely Hadosztály két tûz közé került. Parancsnokuk, a történelemből folyamatosan kitagadott Kratohwill Károly ezredes inkább a román hadsereg előtt tette le a fegyvert, mint hogy a bolsevizmus erdélyi szálláscsinálójává váljék. Persze, voltak székelyek, akik Felvidéket a megszálló csehek elleni harcokban a vörösek oldalán jeleskedtek, védték az akkor még nagy magyar hazát.
A csángó témát szintén felvezethetem dokumentumfilmmel is. A Csupa csapás az élet címû filmem a moldvai magyar iskolák létesítésének hőskorát, majd ezeknek az intézményeknek a tragikus szétverését, a magyar pedagógusok elkergetését eleveníti föl, ezt summázza. A film üzenete most időszerûbb, mint valaha.
Könyveim - sajnos, vagy ez éppen jó? - az utolsó példányig elkeltek - inkább ,,elfogytak? -, még szerencse, hogy megvannak ezek a dokumentumfilmek. A Királyvadászat is, amely Király Károlyról mint ellenállóról szól. Velem lesz A szembejövő ember is, amelyben Benedek Elek életútját, az ,,itt­maradás?, ,,megmaradás? témáját próbálom körbejárni, azzal a ,,kimenetellel, hogy - különösen a mai világban - élhet a világon akárhol az ember, és hasznára lehet az övéinek, és - a másik végletként - megélhet szülőföldjén matuzsálemi kort, de ha olyan szövetből szőtték, sajnos, árthat is neki.
Előadásom témájával - Székelyföld mint belső anyaország - ismét nagy fába vágtam a fejszémet. Ezt írás közben érzem. Próbálom szûkíteni, szorítani, összerántani, és végül is - tudhattam volna előre! - Székelyföld egy darabjánál, Háromszéknél kötök ki.
Zoltán fiam példája is eszembe jut, aki a Tarkői takaróról írt a kaliforniai Stanford Egyetemen doktori disszertációt, és végül is, többnyire a Bodza völgyénél, Szilonhavas (Siriu) és a Pentelő (Pintil?u) lábánál kötött ki. A mélytengeri üledékképződést tanulmányozva, itteni sejtéseit a chilei, a perui Andokban, az észak-amerikai, kanadai Sziklás-hegység kínálta tapasztalataival vetette egybe, és - cseppben a tenger elve alapján - sikerült olyan jelenségeket kimutatnia s ezek tudományos leírását úgy rögzítenie, hogy a szakma - az üledéktan - többé nem kerülheti meg a Kárpát-témához kapcsolódó tanulságokat. Holott irányító tanárai kezdetben nem sok fantáziát láttak a Kárpát-kutatásban.
Végül is azt ajánlom magamnak, hogy próbáljam megfogalmazni a messziről érkező vagy a távolból felénk néző számára is látható módon szûkebb pátriámat, Háromszéket, ennek külső és belső énjét.
Petőfi Háromszék-víziója
,,Csíkszeredának és Kézdivá­sárhelynek gyönyörû vidéke van; Sepsiszentgyörgyé talán még szebb; a város is jobban tetszik. Majd körülményesebben megvizsgáljuk, ha együtt utazzuk be Háromszéket, mint fészket rakni akaró fecskék. Bemmel Berecken találkoztam, megálltam hintaja mellett, s köszöntem neki, ő odapillant, megismer, elkiáltja magát, és kinyújtja felém karjait, én fölugrom, nyakába borultam, s összeöleltük és csókoltuk egymást, ?mon fils, mon fils? - szólt az öreg sírva??
Petőfi Sándor Júliához írt utolsó leveléből idéztem - kelt Marosvásárhelyen, 1849. július 29-én. Nem csak engem, sokunkat foglalkoztatott, hogy mi az eredője Petőfi Székelyföldhöz való ilyetén ragaszkodásának, honnan ez a túlfûtött szeretet.
Mondják - és van ennek igazsága -, hogy ebben a székelyföldi táj megejtő szépsége csak másodlagos, Petőfi elsősorban a székelyek személyesen is megtapasztalt szabadságszeretetét, vitézségét, önfeláldozását csodálta. De nincs okunk rá, hogy az Alföld igézetében élő költő - mit nekem ti zordon Kárpátoknak fenyvesektől vadregényes tája - háromszéki tájélményének őszinteségét, csodálatos Alföld-víziójának módosulását, mint utolsó levelében is rögzített tényt, kétségbe vonjuk.
Petőfinek minden vizuális és lelki élménye megvolt ahhoz, hogy a Háromszéki-medencében a Kárpát-medence kicsinyített mását lássa, valahogy úgy, mint ahogyan mi ma a naponkénti időjárás-jelentések háttértérképein a domborzati elemeket közelképbe hozva, kinagyítva láthatjuk.
Kisebb léptékben ugyan, de a Székelyföld nagy részének domborzati tagoltsága a háromszékihez hasonlatos. A Csíki-medencét még markánsabb hegyvonulatok, tömbök fogják körbe, Gyergyó ugyancsak nagy hegyekkel övezett kistáj, amelynek Belső-Erdély felé nyíló nyugati oldalán Székelyföld Szent hegye, a Hargita strázsál, s erről futnak le a patakok, lógnak le a hegylábak a Küküllői dombság, az Erdélyi Mezőség irányába.
Háromszéki panorámánkat a Kézdiszentlélek fölötti Perkőről indítottam, ott ezekben a napokban, augusztus 20-án, Szent István napján éppen erdélyi zarándoklatra, nagyságrendben a Csíksomlyói Mária-búcsú után a második székelyföldi találkozóhelyre gyûltek össze az emberek ezrei. Másik kilátónkhoz, az Óriás-pincetetőhöz Gábor Áron eresztevényi sírjától vezet az út, s a harmadik kilátó zágoni Mikes Kelemen szülőhelye fölött őrködik.
Háromszék, eme Kis-Magyarország Petőfi fantáziája mellett több pennás ember képzeletét is megmozgatta.
Márkosfalvi Barabás Miklósnak meg olyan rálátása volt a magyar szabadság hajnalhasadtának idején nemzeti nagyjaink cselekedeteire, hogy ennek a nemzeti felhajtó erőnek a lelkét, hevét és pírját, gondolkodásuk fenségességét is arcuk színébe-formájába keverte.
Ez a táj, a mindössze 3700 négyzetkilométernyi Háromszék bámulatosan sok nagyságot adott a magyarságnak. Az erős katonai szervezettséghez szokott székelység önmegtartásához mindig is kigyöngyözte a maga emberi értékeit. Százszámra sorolhatnók azoknak a nevét, akik hazai és külhoni iskolákban nevelkedve otthon vagy a nagyvilágban tették a magukét, szolgálták népüket-nemzetüket.
Dálnoki volt Vitéz Dálnoki Veress Lajos vezérőrnagy, a második magyar hadsereg parancsnoka, hadtörténész, Dálnoki Miklós Béla vezérőrnagy, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke (1945), innen származtatta magát Dálnok­falvi Bartha Károly hadügyminiszter. Ezeknek a kiemelkedő képességû férfiaknak ötven évig két országban még a nevét sem volt szabad kiejteni, pedig katonai érdemeik számottevőek, emberi tartásuk példaértékû. Csak futólag említem meg, hogy ha Horthy Miklós és köre a székely tábornokokra hallgat, s a kiugrási kísérletet fegyveres ellenállássá módosítja, ma, minden bizonnyal, nem olyan címer lenne az én úti okmányaimon, mint amilyennel Székelyföldről most Amerikába indulok.
Dolgos, békességes, és ha kellett - márpedig kellett! -, harcos népek lakják ezt a földet. A történelem búvárlói kimutatták, hogy a legendás háromszéki 1848-49-es forradalom és szabadságharc fegyverforgatóinak zöme éppen a Mária Terézia létesítette kézdivá­sárhelyi katonai neveldében tökéletesítette azt a harci tudományt, amelyhez a lelki vértezetet ki-ki a maga családi köréből hozta.
Ennyit a Reménység tavánál elmondandó dolgozatom felvezetéséről. Az írás sodrásában többször is elkalandoztam a témák előre elképzelt tálalásától, de egyben - a befejezésben - bizonyos voltam: mondandómat a szülőfalum ikerfalujából, Felsőcserná­tonból származó Bod Péter szavaival búcsúzva zárom:
,,Mert valamiképpen a hazának ártani nem szabad, azonképpen annak nem használni, mikor lehetne, nagy vétek.?
Ha vannak ilyen falusfelei valakinek, és ha van ilyen szülőföldje, akkor már nem is olyan gond innen a Reménység tavához üzenetet vinni.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép