A megyei szaktanácsadók és brassói kollégáik által meghirdetett bemutatón közel kétszáz érdeklődő volt jelen a keresztvári Macri? Marcel másfél hektáros csigatelepén. Az előadásokat követő beszélgetésekből ki lehetett szûrni, hogy többeknek is szándékában áll nekilátni ennek a vállalkozásnak.
Az építészmérnök házigazda tavaly kezdte a csigatenyésztést, és megggyőződése, hogy nyereséges lesz ez az újszerû tevékenység. Sokallta a temesvári cég által előírt technológia költségeit, így saját, jóval olcsóbb megoldásaival egy hektárra számolva 7000 eurót költött. A szaporításra szánt csigákat a természetből gyûjtötte össze, a nevelőágyások és a terület bekerítésére a burgonyászsákok alapanyagaként ismert hálót használva. Előnyére szolgált, hogy a terület folyóvíz mellett található, és így egy búvárszivattyúval aránylag olcsón meg tudta valósítani az öntözést. A telepen két különböző technológiát alkalmaz: a temesváriak által javasolt, egyenként elkerített, ágyásos nevelést és a ,,keresztvári szabadtartásosnak? nevezett saját módszerét. Ez utóbbi szerinte sokkal előnyösebb, és jóval nagyobb a csigák szaporulata.
Egy 30-40 áras területet kerített körül hálóval, belül kialakítva a tört márványkővel borított járdákat. A tört kő nagyon fontos, hiszen a csigáknak a házuk kialakítására rengeteg kalciumra van szükségük, amit ebből oldhatnak ki. A területet magkeverékkel vetette be - repce, saláta, káposzta, napraforgó, répa, here. ?rölt kukoricát is szór a csigáknak. Véleménye szerint már a kis, húszáras területen is kifizetődő a csiganevelés. Ehhez természetesen a megfelelő szaporulat is elengedhetetlen: egy csigára legkevesebb húsz utódot kell számolni. A csiga hermafrodita, és az évenkénti két-három tojóciklusban egyenként 50-70 megtermékenyített tojást rak, amelyekből 20-30 nap múlva kelnek ki a kiscsigák. Ezek másfél éves korukra érik el a kívánt 20-25 grammos értékesítési súlyt.
Brassó megyében jelenleg nyolc hektáron tenyésztenek csigákat. Feldolgozóüzem létesítését is tervezik, így elkerülik az értékesítéssel járó szigorú minőségi követelményeket. Számításaik szerint ahhoz, hogy a feldolgozó megfelelően mûködjön, legalább húsz hektáron kellene csigát nevelni. Macri? már tárgyalt az értékesítés módjáról is, legelőnyösebbnek egy, a rendezvényt jelenlétével is megtisztelő svájci felvásárló ajánlata látszik. A csigatenyésztésben érdekeltek elhatározták, hogy szeptember végén egyesületalapító gyûlést tartanak, és akkor döntenek a részvénytársaságként mûködtetett feldolgozó indításának részleteiről.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.