
Otthonában kerestük fel a volt Kovászna Megyei Kereskedelmi Igazgatóság nyugalmazott igazgatóját, Bunika Mihályt, a Kereskedelmi Szakközépiskola alapítóját, aki a napokban töltötte nyolcvanadik életévét.
- Hogyan jött létre Sepsiszentgyörgyön az állami kereskedelmi szakközépiskola?
- Az 1968-as megalakulás után óriási fejlődésnek indult a megye kereskedelme. Azelőtt a város kereskedelme sem rendelkezett nagy múlttal, elég szûk lehetőségei voltak. A megyésítés után sok tömbház épült, földszintjeiken üzlethelyiségek nyíltak. Ezenkívül a város fejlődése megkívánta egy nagyáruház létrehozását. Mindehhez sok szakképesített dolgozóra, kereskedőkre volt szükség, ugyanis - viccesen fogalmazva - még nem találtak fel olyan üzletet, amelyik kereskedők nélkül is mûködne. Kivétel persze az MLM-rendszer. A szakembernevelés nem megy máról holnapra, időigényes tevékenység. Ezért kezdtünk el azon gondolkozni, hogy itt, helyben kellene létrehozni egy kereskedelmi szakközépiskolát. Akkoriban, aki a kereskedelemben szeretett volna elhelyezkedni, az Brassó, Gyergyószentmiklós vagy Marosvásárhely iskolái között választhatott. Létezett ugyan itt is egy kereskedelmi iskola (a mai Constantin Brâncu?i Iskolaközpont), de az a szövetkezeti hálózatnak képezett ki szakembereket. Ezt sok szülő nem tudta volna anyagilag is támogatni, és ugyanakkor az anyanyelven történő szakképzés is gondot okozott. Jelzem, 1940-1944 között létezett egy kereskedelmi szakközépiskola, amely annak idején kiváló szakembereket nevelt.
A Belkereskedelmi Minisztériumnak saját iskolahálózata volt a nagyobb városokban - például Bukarestben a Cre?ulescu, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és még máshol is. A körülmények szerencsés összejátszása következtében, mivel akkor én a Belkereskedelmi Minisztérium Kollégiumának is tagja voltam, 1974-ben egy minisztériumi kollégiumi gyûlésen felvetettem az iskolaalapítás kérdését, amit szerencsénkre jóvá is hagytak, és így létrejöhetett a magyar és román nyelvû osztállyal mûködő kereskedelmi szakközépiskola. A gondok csak ezután kezdődtek, ugyanis a semmiből kellett egy új világot teremteni: nem volt iskolahelyiség, tantermek és tanárok. Egy fiatal és agilis számtantanárt, Pál Ferencet ajánlották a megyei szervek a megalakítandó iskola igazgatójának, aki az évek során kitûnő szervezőnek bizonyult. Ezután a szervezés didaktikai része az iskolaigazgatóra, a pénzügyi része pedig reám hárult. Az akkori Építészeti Szakközépiskola négy osztálytermében 1974 októberében beindulhatott a három kilencedik osztály. 1976-ban megkaptuk a Három Rózsa melletti iskolaépületet, miután a Gépipari Szakközépiskola új épületbe költözött. A kereskedelmi vállalatok harminc mesterembere segítségével sikerült rekordidő alatt berendezni a különben elég romos állapotban lévő iskolaépületet. Büszkén mondhatom, hogy tudtommal a kereskedelmi szakközépiskola a megye egyik legjobb és legnagyobb szakközépiskolájává nőtte ki magát, amely már több száz szakembert nevelt. Többek között, mire 1982-ben megnyílt a Sugás Áruház, már több mint kétszáz fiatal kapott munkahelyet a megyénk kereskedelme zászlóshajójának nevezett intézményben. A szaktantárgyakat jeles szakemberek - Czikó Árpád bankigazgató, Komporály Vilmos statisztikai igazgató, Con? Mircea bankaligazgató, Aldescu Mihai, a Vinalcool igazgatója és mások - tanították.
- Mi volt az oka annak, hogy 1975-ben az iskola kikerült a Belkereskedelmi Minisztérium iskolahálózatából?
- Ennek egyedüli oka az akkori tanügyi reform volt, aminek következtében minden iskola a tanügyminisztérium fennhatósága alá került. Ezért nem tudtuk felépíteni a már megtervezett iskolaépületet. Így vált vándoriskolává a köztudatban kereskedelmi iskolaként meghonosodott tanintézetünk. Szerencsére 1991 óta végleges helyet kapott az Ág utca 30. szám alatti, akkor átadott új épületben. Örömmel vettem tudomásul, hogy idén sikerült megünnepelni a harmincadik évfordulót, melyet iskolai évkönyv kiadása is fémjelzett.
- Mit üzen az iskolaalapító és egykori kereskedelmi vezető nekünk, a mai kereskedelmi szakközépiskola tanárainak és diákjainknak?
- Meglátásom szerint az lenne a legfontosabb, hogy a tanulókat a megfelelő szakmai ismeretekkel és tudnivalókkal ruházzák fel. Tanítsák meg arra, hogyan kell pénzt szerezni és a pénzt dolgoztatni, hogyan lehet egy lejből kettőt csinálni. Megfelelő pénzügyi ismereteket kell a tanulóknak átadni. Oda kell hatni, hogy legyenek jó szakemberek, amikor kikerülnek az iskola padjaiból, tudják, hogyan kell egy magánvállalkozást létrehozni és mûködtetni. Egyszóval, ismerjék meg a vállalkozási élet stratégiáit és taktikáját. A tanároknak, nevelőknek pedig kívánok kitartást és türelmet, hogy legjobb tudásuk szerint neveljék és tanítsák a leendő gazdasági szakembereket.
- Jó egészséget kívánunk iskolánk alapítójának.
Kép és szöveg: Czompó János
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.