
A térség egyik legszebb és leggondozottabb határát szemléltük. Itt-ott már megbuktatták a tarlót, pityókával megrakott zsákok sorakoztak földhosszában. Sem a mezei munka, sem a sarjúcsinálás nem tartotta vissza a maksai embert egynapnyi lazítástól. Ünnepi gúnyát váltott, és kötelességtudással elment, jelen volt a falu napján. Tudta, érezte, hogy ezt érte szervezte a falu önkormányzata. Belsőségekben nemes, külsőségekben modern és mégis nekünk való volt ez a nap, s érdekes, mûsorát, mint valamikor, most nem cenzúrázta senki... nem kellett aláírnia a propagandatitkárnak...
Ünnepnap után megint csak a munka. Mint hangyák, lepték el a mezőt a maksaiak. Mert kedvez a vénasszonyok nyara. S mert mindig van valami új a nap alatt: lesik-figyelik, hogyan alakul a negyedik földtörvény dolga ebben a községben? Aki ráér, a Besenyő-Maksai-tó partján merít magának erőt holnapi küzdelméhez.
Utóhang
Tudósításainkból néha helyszûke miatt kimarad egy-egy olyan esemény, amelyről jó szívvel olvasna lapunk előfizetője. Hiányolták, hogy nem szóltunk bővebben Bongyán Laura zenés divatbemutatójáról.
- Ilyen soha nem volt ebben a faluban, amióta világ a világ - mondták. - Ilyeneket csak a tévében lehet látni. S hát olyant, hogy a futballpályán felnőtt emberek főzőcskeversenyt rendezzenek... Nyáguly Vilmosnak, Mikóújfalu polgármesterének volt az ötelete - mondták a szervezők. - ? jelentkezett a vetélkedőre, s hogy legyen kihívója, mi is hamarjában beszerveztünk egy hármast: Mánya Mária, Csavar Tibor és felesége, Jutka alkották a helyi csapatot. A nyersanyagot mi adtuk, így született meg minden idők legjobb gulyása. Nyáguly úr feleségével megciglizte a dolgot: flekkennel borított pörköltet készített. Jövőben több csapatot fogunk majd meghívni, mert nagy volt az érdeklődés.
Többek között ott volt Daragus Attila torjai alpolgármester. ? mondta ki a végkövetkeztetést: ,,a mérce magasra volt állítva, vigyázzatok, jövőben már ennél alacsonyabban nem lehet?!
A két falunapot követő bálon kiváló volt a zene. Összesereglett a környék fiatalsága, visszhangzott a Csobot-tető oldala.
Másnap újra megtelt a határ: ,,jaj, de jó volt ez a kicsi pihenő - mondta egy 65 éves maksai gazda -, kell a pihenő a gürcölésben, aminek a tárgya nálunk a föld, a föld s esment a föld...?
A negyedik forduló
Ha jól számoljuk, a negyedik hazai földtörvény látott napvilágot, amely nemcsak a tulajdonosoknak, hanem a földosztó bizottságoknak is fejtörést okoz.
- Hogyan alakul a negyedik földtörvény Maksán? - kérdeztük minden idők földosztó bizottságának elnökétől, Oláh-Badi Álmos polgármestertől.
- Itt már megalakítottuk az új földosztó bizottságot, s annak törvény szerinti új tagjait el is fogadta a tulajdonosi közösség. A mi iratcsomónk is a prefektúra asztalán, s ha szentesítik a javaslatot, az új bizottság neki is foghat az igénylések elbírálásának.
Ottjártunkkor hét kérést iktattak már Maksán erdő- és mezőgazdasági területre. Ezek egyébként már a 2000/1-es törvény értelmében beadott egyéni igénylésekben is szerepeltek. Megtudtuk: mezőgazdasági területet csak akkor tudnak visszajuttatni a maksai határban, ha hozzányúlnak a legelőkhöz. Ha azt nem fogadják el az igénylők, akkor ugyancsak a szántóterülete hivatalosan megállapított egyenérték szerint, annak helyében erdőterületet ajánlanak fel a volt tulajdonosnak vagy örököseinek. Ha azt így sem hajlandó elfogadni az igénylő, akkor kerül kárpótlási listára, s a törvény által megállapított egységárak szerint kapja majd meg pénzbeli jussát.
Az erdők esetében Maksán más nehézségek is adódhatnak - magyarázták. Ha a visszakért erdőrészt valaki nem tudja iratokkal igazolni, joga van tanúnak hívni két szomszédot, de csakis szomszédot, aki nyilatkozatot tesz közjegyző előtt, hogy tudja, hol és kb. mennyi erdőterületet bírt a szomszéd. Mármint a néhai szomszéd, mert legtöbb esetben sem a tulajdonos, sem pedig a szomszéd nem él már. A községi földosztó bizottság - mint tájékoztattak - az ilyen tanúskodásnak is minden további nélkül helyet fog majd adni, az azonban még kérdés, hogy miként bírálja el ezeket az eseteket a megyei földosztó bizottság.
Az ominózus 121A
Közhely-e naponta osztani-szorozni az utak dolgát? Döntse el az olvasó, mert igennel csak az fog válaszolni, aki megnézi, milyen állapotban leledzik annak az ominózus 121A jelzésû útnak a lécfalvi keresztút és Maksa közötti szakasza. Csak traktorral és szekérrel járható, az is csak annak, akinek nincsen diszkosza - pontosítottak a helybeliek. Ez az út ugyanis Várhegy irányából a mezőt szeli át. Maksa és Angyalos érintésével, Gidófalva és Sepsikőröspatak vonalán hajlik át a Vadas-tetőn Közép- és Nagyajtára. Nem is volna alkalmatlan annak az utasnak például, aki Felső-Háromszék irányából, mondjuk, Erdővidék alsó részébe akarna eljutni, de még inkább annak, aki Apácán át Szászmagyaróson szándékozna rálépni a nagyvilág felé tartó E 60-as nemzetközire. Igen ám, de ezt a megyei útszakaszt teljes hosszában autóval bejárni lehetetlen. Amiként azt a polgármester elmondta: a Maksán áthaladó és a Besenyői-tó irányába tartó szakaszon a nyáron 800 méteren betömték az aszfaltos anyaggal kezelt burkolat kátyúit.
- Ígéret hangzott el a megyei tanács alelnöke, Vajda Lajos részéről, hogy tekintettel a tavat körülölelő turisztikai övezetre, amikor az erre kért kölcsönt meg fogják kapni, felújítják a tó felé vezető út burkolatát - tájékoztattak a faluházán.
- Mi történik az út többi részével, amelyen Angyalos irányából lehet megközelíteni a turisztikai övezetet? Teljesen le van romolva. Az esővíz az úttest közepén folyik, helyenként annyira elmosta a kavicsburkolatot, hogy látni az alaphegység szálában álló kréta kori homokkő szikláját.
- Erre is új kavicsburkolatot ígért a megyevezetés, és a hegyoldal felőli vízlefolyó sáncot is ki fogják takaríttatni, mert azt a lefolyó vizek hordalékkal teljesen eltömedékelték. Ennek az útnak csak egy bizonyos szakasza érinti Maksa község területét. Itt dolgoztattunk a szocisokkal, eltakarítottuk az erdőből lehozott ágakat, hordalékot, de ide erőgépre, gréderre van szükség. A kézi erő kismiska... - mondták a maksai hivatalban.
Kit illet meg egy tó tulajdonjoga?
Évek óta gondja a helyi tanácsnak, hogy visszaszerezze tulajdonába a mezőgazdasági öntözés céljából megépített Besenyői-tavat. Ez a község területén van, s úgy gondolják, hogy használata is a községet illeti meg.
- A helyi tanács újra határozatot hozott, hogy visszakéri a tótükröt és a környező partszegélyt - mondta Oláh-Badi Álmos. - Indokoltuk is, mert mint ilyen, nem képviselhet nemzeti érdeket, csak helyit. Iratcsomóinkat a megyéhez letettük, és kértük, hogy továbbítsák. Elvárjuk, hogy segítségünkre legyen a megyei tanács elnöke és a prefektus is. Maksa számára nagyon fontos lenne, mert ha meghallgatnak, magunk szabhatnánk meg a szabályokat halásznak, horgásznak és turistának egyaránt! Távlati elképzeléseink vannak arra vonatkozóan, hogy a kivitelezéshez egy nonprofit alapítványt is létrehoznánk. A tótükör és a partszegély gazdasági hozadékának egy része minket, a községet illeti meg. Egyébként nekünk is van ott egy jó darab területünk, s ha minden elképzeléseink szerint mehetne, építenénk oda egy ember elé való és pénzt hozó panziót, izmosítandó az agrárturizmust.
A Maksai Napokon találkoztunk t. Rákossy Károly helybeli református lelkipásztorral, akivel alkalom adódott a köznapi ember lelki gondozásáról szót váltani.
Telitalálat
A tiszteletes példája egy sikeres közösségi-egyházi rendezvény volt, az ötvenévesek bensőséges hangulatú találkozója, akik 38 esztendővel ezelőtt konfirmáltak, tettek esküt egyházukhoz és népükhöz való hûségük mellett. A kezdeményező, Szabó József közmegbecsülésnek örvendő tanító nem kis fáradság révén szervezte meg a találkozót augusztus utolsó vasárnapján.
- Ekkor osztottunk úrvacsorát újzsengére - mondta a lelkipásztor -, s így szellemieket és lelkieket mívelő, az egész falut átfogó rendezvény színhelye volt templomunk. Megemlékeztünk az elhunytakról is, hiszen öt személy már nem lehetett az ünnepeltek között. A tizenkét jelen levő ünnepelthez a XXIII. zsoltár textusa alapján szóltam: ,,Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján...? Kettős ünnepet ültünk. Hálát adtunk az új kenyérért az Úrnak, de hálát azért is, hogy gondviselésével megtartotta a jelen levő ünnepelteket is, azokat, akik 50 évvel ezelőtt születtek.
Istentisztelet után a közösség a temetőbe vonult, megkoszorúzták az elhunyt kortársak síremlékeit, majd a fehér asztalnál Szabó tanító születési sorrendben szólította a falusfeleket, akik pár mondatban szóltak arról, miként teltek el a lepergett évtizedek, a félszáz esztendő. Beszéltek a munkáról, a családról, s csendesebben, meghitt hangulatban, egy zenész közremûködésével kellemes, az ünneplők korához illő énekszó is felhangzott, s még táncra is perdültek.
Az elkövetkező esztendőkre nézve nemes hagyomány született Maksán és az egyébként különleges maksai gyülekezetben, olyan, amelynek kezdeményezése alulról jött, azoknak az egyháztagoknak a találkozója, akik családfőként, apaként vagy már nagyapaként megállták helyüket a mindennapi élet olykor keservesen nehéz, de mégis szép küzdelmében.
Kisgyörgy Zoltán