Harmadik nekifutásra - nem a szervezésen múlott ez az időbeni elhúzódás, hanem a részvételen, az volt sóhajgyenge - befejeződött a megyei labdarúgó-szövetség idei közgyûlése. S milyen viharosan! Két napirendi pont körül forrott a hangulat, éleződött a vita - a szabálymódosítás és a Kovásznai Kárpátok D-osztályban befagyasztott helye kavarta fel a kedélyeket. Az elsőnél a szövetség alelnöke, Balassy András akart mindenáron szót kérni, az elnök, Oláh József, aki a közgyûlést vezette, nem adott szót az alelnöknek, a másodiknál pedig a részt vevő egyesületi vezetők szinte egyhangúlag ellenezték a Kovásznai Kárpátok szerintük jogtalan előnyhöz juttatását. Szabálytalan a hely befagyasztása - hangoztatták -, Kovászna csak magára vethet, amiért stadion nélkül maradt, egyébként ebben a bajnokságban játszhatott volna Barátoson, Zágonban, Zabolán, Tamásfalván? És ment a ,,verkli?, ment, mindenki mondta az igazát, az elnök védte a Kovásznával kapcsolatos döntést, az egyesület vezetői csak mondták, mondták a maguk véleményét, az alelnök is mondta volna a magáét - na persze a szabálymódosítást célzóan -, de valamennyiszer szóra emelkedett, az elnők közbeszólt, figyelmeztette, hogy nem kapott szót. Majd amikor ez a figyelmeztetés nem bizonyult hatékonynak, mobiljához nyúlt, és hívta a rendőrséget? Meg is jelent két rendőr, és rövid tanácskozás után Balassy Andrást kikísérték (hangsúlyozom: szépen, civilizáltan) a teremből. Ilyen még nem volt 1968 februárja és 2005 szeptembere között, hogy a rendőrségnek kelljen közbeavatkoznia a közgyûlésen? Elkeserítő, letörő, elgondolkoztató?
Na persze, folytatódott a közgyûlés úgy, az emberek arcára kiült megrökönyödéssel, szavaztak a jelenlévők, többségük rábólintott a szabálymódosításokra, Kovászna ügyében viszont nem találtak közös nevezőre. Közben visszajött Balassy András a két rendőr társaságában, akik tisztázták magukat, álláspontjukat, Balassy pedig helyet foglalt kint az asztalnál, az elnök mellett, sőt, szót is kapott, de miután megtudta, hogy a szabálymódosítást megszavazták már, lemondott az adott szó jogáról.
Hát így ért véget a ,,sporttörténelembe? kívánkozó közgyûlés, jelezve, hogy bizony tagadhatatlan a mélyrepülés, melyben megyénk labdarúgósportja leledzik. De mondhatnám azt is, hogy e közgyûlés történései ismételten jelzik a sok elkövetett kibát, szabálytalanságot, a sporterkölcs terén (sajnos, voltak anyagi vonatkozásúak is) megesett kisiklásokat, melyek csordulásig töltötték a poharat, s az most loccsant ki, lespriccelve azokat is, akik ártatlanok, akik szívvel-lélekkel dolgoznak, áldoznak labdarúgásunk szent ügyéért. És végül mondhatom azt is, a történés jelzi, hogy nem távolodtunk el, sőt, lépést tartunk a hazai labdarúgásban uralkodó, írott és íratlan sajtóban olvasható, látható állapotokkal.
Jogosan tette fel a kérdést egy jóérzésû sportvezető: Hová tart labdarúgásunk, mert ez az út, melyre lépett, nem a megdicsőülése felé vezet?!
Nemsokára tisztújítás lesz a szövetség háza táján. S itt már az egyesületek vezetői kerülnek főszerepbe. Nekik kell majd mérlegelniük és döntést hozniuk, vezetőt, vezérkart választaniuk, sőt, célt kitûzniük. Tudom, van annyi jártasságuk, annyi ismeretük, átélt kellemetlen élményük, tapasztalatuk, melyeknek elemzése után tudnak választani a rátermettek és a nem oda valók közül. Kezükben lesz a jövő, s csak rajtuk múlik majd, hogy kivel, kikkel vágnak neki az elkövetkező éveknek, melyektől azt várja a közvélemény, a sportszeretők széles tábora, hogy megállítsa labdarúgásunk mélyrepülését, s felhozza arra a szintre, ahonnan távolabbra is lehet látni, lépni.
Egyébként hasonló várakozást fûztek indulásakor a Transkurierhez is. Ez idáig még nem nagyon örvendeztette meg a szukolókat. A legelfogultabbakat sem. Tavaly még ment a C-osztályosok szekere úgy-ahogy, idén viszont? De az a hír járja: M?rg?rit mester megtiltotta a játékosoknak, hogy az öltözőben magyarul beszéljenek! És történik ez a XXI. században, Sepsiszentgyörgyön. Meg is van az eredménye. A következő nagy húzása az lesz, hogy megtiltja a lelátókon is a magyar beszédet? Igaz, valamit tennie kell a fizetéséért, ha már a futball terén nem produkált semmit, leszámítva azt, hogy szétverte a csapatszellemet.
(Nagymohai)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.