Mint arról egy héttel korábban tájékoztattuk olvasóinkat, Salzburgban befejeződött az idei kettesfogathajtó-világbajnokság, melyen Romániát a Páll Vilmos-Bartha Róbert-Kovács Levente összetételû trió képviselte. Tegyük hozzá mindjárt az elején: a romániai fogathajtás helyzetéhez mérten tisztes helytállással.
Na de a történtekről, a küzdelemről hadd meséljen maga Bartha Róbert, a Bodoki Lipicai Lovasklub elnőke, versenyzője, s mint már mondtuk, a világbajnokság résztvevője.
- Augusztus 29-én indultunk el Sepsiszentgyörgyről Gyergyóalfalu irányába, s miután felvettük Páll Vilit, lovait, kocsijait, minden cuccát, Marosvásárhely felé vettük utunkat, hogy csatlakozhasson hozzánk Kovács Levente? 30-án reggel hét órára érkeztünk meg a román-magyar határra. Öt kocsival, kilenc lóval. S itt hadd tegyek egy kitérőt - mindhárman három ménes lovait vittük hajtani a világbajnokságra, Páll a betleni, Kovács a dálnoki, jómagam az alsószombatfalvi ménesből származó lovakat. Csapatunk vezetője Kelemen Attila szenátor volt.
- Előzetesen jelezted, hogy Magyarországon tartotok egy rövid edzőtáborozást.
- Úgy is történt, a határ átlépése után Bátor István - régi ismerősünk, Dálnokról vásárolt annak idején sok lovat - bakonyi farmjára igyekeztünk, ahol négy napot töltöttünk, a díj- és az akadályhajtást gyakoroltuk? Szeptember 5-én hajnali 5 órára érkeztünk meg Salzburgba. Könnyû volt a határátkelés, ment minden, mint Európában. Salzburgon áthaladva igyekeztünk a világbajnokság versenyeinek helyszínére, a Wals-Siezenheim Stadionba, mely tizennyolcezer néző befogadására képes.
- Gondolom, nagyszerû gyepszőnyeg várt a lovakra, fogatokra.
- A stadion küzdőtere eredetileg mûfüves volt, de ezt felszedték, és helyére homok, tengeri moha, fûrészpor alkotta keveréket szórtak. Hogy milyen talajt képeztek, arról majd később. Folytatom azzal, hogy szépen megérkeztünk, megkaptuk lovainknak a bokszokat, aztán leraktuk, elhelyeztük az itthonról vitt takarmányt, tápot, na meg a kocsikat, szerszámokat. A rendezők ingyen és bérmentve csak a vizet adták. Lehetett volna szénát, szalmát venni - egy bála széna 5, egy bála szalma 4 eurót ért. Nekünk volt, vittünk. Mikor elkészültünk a sátorozással, a számunkra kijelölt tízáras területen a nyolc sátorral, a hintókkal, kocsijainkkal, a füstölgő konyhánkkal úgy festettünk, mint Budai Nagy Antal tábora Bábolnán. A lényeg, hogy együtt voltunk, együtt sütöttünk, főztünk egy héten át. Remek hangulatban igazi csapatot alkottunk.
- A verseny csak szerdán, hetedikén kezdődött. Addig mit csináltatok?
- Kedden napközben megcsodáltuk az ellenfelek csodálatosabbnál csodálatosabb táborát (te jó ég, milyen messze fenn állnak tőlünk), majd edzéseket tartottunk, este pedig részt vettünk a Salzburg Kaszinó kertjében rendezett fogadáson.
- Szerdán aztán kezdődött a verseny?
- A kötelező állatorvosi vizsgával. Sajnos, Kovács Levente Indigó nevû kancáját kizárták, és nagyon közel álltam én is ahhoz, hogy az utazás közben megsérült kancámat, Nimfát kizárják. Szerencsénk volt, hogy idejében észrevettük sérülését, kezelni kezdtük, s ennek köszönhetően Nimfa versenyre állhatott.
- Ez az állatorvosi vizsga - gondolom - alkalmat is nyújtott az első lószemlére. Mi volt az észrevételetek?
- Itt láttuk, hogy mennyi romániai ló érkezett a versenyre. A négy magyar hajtó közül háromnak romániai ménesekből származó lova volt - Lázár Vilmosnak és Nagy Sanyinak alsószombatfalvi, Hódi Károlynak dálnoki, de volt a cseheknek, osztrákoknak is. Na meg aztán felfigyeltünk a sok félvérre, melyeknek egyik ága romániai. Összességében nézve a dolgokat, kimagaslottak a lipicaiak, melyek a cseh Kladrubbal (Pardubice mellett van a ménese, színben szürke és fekete, küllemileg nagyon hasonlít a lipicaira, de testesebb, magasabb, tehát tagadhatatlanul lipicai eredetû, de nem vérvonal, hanem csak párhuzamos tenyészet, mely a nemzetközi tenyészetben elfogadott) együtt a mezőny egynegyedét alkották. A túlsó póluson álltak a holland sportlovak. Magas mozgásukkal, testesebb és magasabb alkatukkal erősebbek, mint a lipicaiak. S ez meglátszott az osztrákok speciálisan e versenyre épített pályáján.
- Végül is hány ország, hány fogat állt készen a tulajdonképpeni küzdelem megkezdésére?
- 23 ország 76 fogata és 234 lova várta a küllemvizsgát, majd a díjhajtást.
- A díjhajtáson aztán alkalmad volt - mert úgy tudom, te és Kovács Levente csütörtökön kezdtetek - meggyőződnöd a ,,sógorok? újításának, annak a már említett összetételû keveréknek a ,,nagyszerûségéről?.
- Úgy délfelé került sor a rajtomra. Amikor beléptem a pályára, a lovak fél patáig süppedtek be a talajba. Számukra ez teljesen szokatlan volt, mivel itthon füves pályán dolgozunk, versenyzünk. Ráadásul itt is füves pályán melegítettünk? Szabályellenes, persze, hogy szabályellenes, mert olyan pályán kell melegíteni, amilyenen versenyzel? Na, tény, hogy ezen a pályán a lovaknak egyvégben kellett húzniuk a kocsit, s nem tudták igazából megmutatni az ütemváltást. Így aztán mozgásukban széteső látványt nyújtottak, csak a munkaügetésük volt igazán lemérhető.
- A versenytársak, a mezőny hogyan fogadta a pályát?
- Millió kérdőjellel. Aztán hamar meg is találták a magyarázatot. Az osztrákok már rég nem nyertek nagy versenyen, egyéniben 1993-ban szereztek érmet utoljára, csapatban pedig 1997-ben, s időszerûnek tartották, hogy saját rendezésû világbajnokságon végre megszakítsák a hosszú ,,mélyrepülést?, s hogy biztosak legyenek a sikerben, végrehajtották ezt a pályamódosítást. És hogy még biztosabbak legyenek az éremszerzésben, a verseny utolsó napján egy másik ,,újítással? bizonyították. Történt ugyanis, hogy az akadályhajtásban, mikor a leendő világbajnokuk, Rainer Pointl begurult az akadályok közé, az 50. másodpercben ,,elromlott? az elektromos kijelzőrendszerük (melynek jeleznie kellett volna az időt, a verőhibákat?), és mintegy félpercnyi késéssel a főbíró hangosan kezdett számolni?
- Nézzük a részeredményeket, természetesen, az erdélyiek teljesítményét is.
- Díjhatás: 1. George Moser (osztrák), 2. Hódi Károly (magyar), 3. Beaut Schenk (svájci)? 59. Páll Vilmos? 62. Kovács Levente, 63. Bartha Róbert. Maratonhajtás (nyolc akadállyal és három pályaszakasszal): 1. Rudolf Huber4 (német), 2. Albert Pointl (osztrák), 3. Rainer Pointl? 43. Páll Vilmos? 59. Bartha Róbert? 62. Kovács Levente. Akadályhajtás: 1. Lázár Vilmos (magyar), 2. Rainer Pointl (osztrák), 3. Beaut Auer (svájci)? 8. Páll Vilmos (aki az akadályhajtás első felét uralta és vezette, Vili nagyszerûen hajtott, csodálatosan)? 65. Bartha Róbert, 66. Kovács Levente. A világbajnokság összesített végeredménye: egyéni: Rainer Pointl, 2. Hódi Károly, 3. Lázár Vilmos, csapatban: 1. Ausztria, 2. Magyarország, 3. Németország? 16. Románia. S itt hadd mondjam el még, hogy maratonhajtás estéjén sor került az első két versenynap díjazására, majd ezt követően egy lovas-show-ra, melyben felvonultatták az Ausztriában tenyésztett lófajtákat, a napot a világbajnokság főszponzorai - az Audi és a Red Bull - adta fogadóest zárta. Ezt elmesélni nem lehet, át kell élni.
- Ki, kik voltak a szponzoraid, mert egy ilyent a szövetség anyagi hozzáállása nélkül, saját zsebbe nyúlással nem lehet összehozni.
- A főszponzorom a Váncsa Trans, személyesen főnöke, Váncsa Jenő, aki végig mellettem volt a salzburgi napokon, és aki fizette a lovak szállítását, fia, ifjú Váncsa Jenő szállította a hintókat és minket, Váncsáék adták az öltönyöket, a sapkákat? Kelemen Attila anyagilag és lelkileg is segített, támogatást ígért a prefektúra, a megyei tanács, a bodoki polgármester a községi tanácson keresztül.
- És most mutasd be a Bartha-fogatot.
- Hajtó: Bartha Róbert, segédhajtók: dr. Hermenean Tiberiu és ifjú Váncsa Jenő, a lovak: Princz, Niger és Nimfa. A Princz-Niger páros az első két napon vitte a fogatot, a harmadik nap a Princz-Nimfa kettős küzdött az akadályokkal.
- Kérlek, szólj külön a lovakról is, igazán megérdemlik. Hogy viselkedtek?
- Mint a székely bácsi, amikor kiszállt az autóbuszból Párizs főterén. Csodálkoztak. Mindenen, de különösen a pálya talaján.
- És ti, emberek?
- Most láttuk meg igazán, hogy hol is helyezkedünk el ebben a világban.
- A tanulság?
- A jövő érdekében több munkára van szükségünk, jobb odafigyelésre a lovak kiválasztásakor, és szerszámilag is nagyon sokat kell fejlődnünk. Ezen a világbajnokságon - melyre itt, Romániában tizenöt fogatból válogattak, ellentétben Magyarországgal, ahol 200-ból vagy Hollandiával, ahol 2000-ből küldték ki a legjobbakat - jobb eredményre nem számíthattunk, már csak azért sem, mert a sok minden között csapatunk lovai voltak a legfiatalabbak. Páll Vili nyolcadik helye az akadályhajtáson valódi szenzációnak számított.
- Mi volt a megfogalmazott cél?
- Hogy küzdjük végig a versenyt civilizáltan, sportszerûen, és viselkedjünk úgy, mint egy igazi csapat, na és a tanulás. Úgy érzem, úgy érezzük valamennyien, hogy teljesítettük a kitûzött célt. Igazi csapatot alkottunk, együtt örültünk, együtt bánkódtunk, becsületesen versenyeztünk, teljes odaadással, és rengeteget tanultunk, tapasztaltunk.
- Robi, tiszta szívből gratulálunk!
- Köszönöm, köszönjük.
(-ros)