
Gelence szatellitfaluja, Haraly azon kis falvak egyike, melyek mai életéből egyértelmûen megjósolni nem lehet, csak sejtetni, hogy hogyan fognak átevezni a közös Európába, miként fognak alkalmazkodni az ,,uniós viharhoz?, egyáltalán lesz-e sorsforduló az életükben. Bármennyire kerestük ennek jelét, itt is, Haraly sorstársainál is alig lehet érzékelni.
Vihar, melynek a hegyek sem fogják útját állni
Habár takarodnak a mezőről, telik a padlás és a pince, lehangoló a nadrágszíjparcellák, a mező képe a székelyföldi mezőgazdaság jövőbeli koordinátáit ismerő számára. Gyom uralja a határt, melynek gyenge talajából csak a mifajta székelyünk tud elképesztő munkával a túléléshez elegendő, valamelyes terményt kicsikarni. Madárijesztőkhöz hasonló csóvákat lenget a szél, hátha megfutamodnának tőle a sötétség leple alatt élelmüket kereső éhes vadak: vaddisznó, őz, szarvas és persze a medve. Aki nem járt ebben a faluban, annak el kell mondanunk, hogy utolsó házai a Háromszéki-havasok elődombjaira épültek, azokon túl, be a Vrancea és Buz?u megyei falvakig végeláthatatlan erdőségek terülnek el, valóságos vadkamarák.
- Idén két erő győzött felettünk: a ragya (burgonyavész - Kgy. Z. megj.) és az a tehetetlenségünk, amit a pénzhiány szül. Ragaszkodunk apáink birtokához, de azt nyugdíjból megőrizni meddig lehet? Könnyelmûség azt mondani, hogy aki hátul marad, tegye bé az ajtót. Fiainknak is nehéz megőrizni, nálunk nagy a munkanélküliség - magyarázta egy gazda, aki szekérderéknyi, nagyon apró pityókájával tartott hazafelé. - Kérem, én nézem a televízióban a mezőgazdasági adásokat, az azzal kapcsolatos híreket. Hát ha így sír a magyar paraszt, akkor mi lesz velünk, ha bémegyünk az egyesült Európába? Ha... elér minket az uniós vihar, mi lesz? ?Sze alig élünk egyik napról a másikra. Pedig az a vihar ide is eljön. Nyugat felől, de azt a hegyek nem fogják megállítani. Úgyhogy most még csend van, vihar előtti... Galamb- és tyúktojás nagyságú pityókája láttán tudtuk: több pénz kellett volna permetezőszerre. Mégis beletörődve mondta: akkor jó az apró, amikor nem adott az Úr nagyobbat!
Nem kell tudósnak lenni
Ahhoz aztán igazán nem, hogy felmérjük e kis falu gazdasági potenciálját... csekélység. Néhány adatot sorolt fel Szőke Tibor, aki évek óta Haraly egyetlen községi képviselője, falufelelőse. Ha hatszor nagyobb lenne a falu mezőgazdasági területe, a jelen körülmények között, a pénzhiány és a kiöregedett gazdatársadalom okán, nem lehetne jobb hektárhozamot elérni. A nagyüzemû gazdaság gondolata még messze. Nem óhajtotta nevét adni az a gazda, aki évekkel ezelőtt mezőgazdasági profilra építette farmját, és most fel akarja számolni, más iparágban, olykor Magyarországon keresi a jobb élet felé vezető ösvényt. Aki másképp nem teheti, fiatal és középkorú, meg kell mradnia a mező mellett, nincs itt más kiút, még akkor sem, ha évről évre veszteséges. Túléléshez egyelőre elegendő! Haralyban nagyon kevés az olyan farmer (három-négy család), aki jobban, eredményesebben tudja mûvelni a földet, mint a szülei, nagyszülei. Valamiféle vihart jelez itt az is, hogy egyre csökken a téesz- vagy állami nyugdíjasok száma, kiknek kevéske pénzt hoz havonta egyszer a posta. Egyre több az olyan, akinek egyáltalán nincs... A munkanélküli fiatal reményét vesztette... Lépcsőn ülő, unatkozó tizenéves mondta, neki még a diszkóhoz sincsen kedve. Keres ugyan napszámosmunkát, ez azonban idénymunka.
- Két férfiember dolgozik a faluból Kézdivásárhelyen, kettő Gelencén a községközpontban, hat nő pedig Kézdin a nadrággyárakban... Ennyi - számolta össze ujjain a képviselő. - Autóbuszjárat nincsen, kicsi kocsival jutnak el oda, úgy lehet, közösen fizetik a benzint. - És csillog a szeme Szőke Tibornak, amikor meséli, hogy egy angol férfi telket, házat vásárolt a faluban, céget alapított, és mozgássérült gyerekeknek akar itt otthont teremteni. - Jó lesz - mondta -, mert kerül néhány ember számára helyben munkahely, de sajnálja-mosolyogja azt, hogy nem tudnak eredményes kisipari tevékenységet folytatni a kádárok, pedig hagyományos, ősi haralyi mesterség ez: a fellendülő mûanyagipar megölte a kádárságot. Tavaly ott járt egy olasz, aki arra biztatta, dolgozzanak, mert szerződéses alapon bevezeti őket az olasz piacra. Kell ott a szép kis hordó: dísznek, italt tartani benne... Szőke mosolyogva mondta: azóta se kép, se hang... várhatsz, babám, elvárhatsz, amíg belé nem fáradsz! De mondott jobbat is: mérik-parcellázzák a haralyiak magánerdőbirtokait. A baj az, hogy fiatal, nemrég letarolt terület egyelőre nem hoz hasznot, de menteni kell a magánvagyont. Panaszolja, hogy a kovásznai állami erdészet kényszeredetten segíti őket, ez ügyben ez idáig kilenc alkalommal kopogtatott ajtajukon.
Mi van az alig mögött?
Ha alig látunk valamit az uniós készülődésből - írtuk egykor -, mégis van valami az alig mögött. Nos, nem más ez, mint a helyiek akarata, harca a település infrastruktúrájáért: járható utakat s jó minőségû ivóvizet szeretnének! Gelence felől eléggé kátyús úton jutunk el Haralyba. Valamikor aszfaltos út vezetett ide. Kocsis Géza gelencei alpolgármestert a Ladia falurészen találtuk, a Haraly felé vezető út mellett, gátat építtetett az Eger hídján, melynek egyik lábát megrongálta az ár.
- Most foltoztatjuk az aszfaltot a községközpont felé, s ígérem, hogy azt az apró aszfalttöredéket kihordatom a Haraly felé tartó út gödreibe - mondta. - Egyelőre ennyit tehetünk, de remény van arra, hogy ha ősszel nem, tavasszal folytatni fogják a Berecket Ozsdolán és Gelencén át Zabolával összekötő út korszerûsítését. Nos, ez az út érinti Haraly alsó részét.
- Mi lesz Haraly főútjával, mert az említett szakasz csak érinti a települést?
- Az önkormányzat úgy döntött, hogy az alig egy kilométeres út feljavítását megpályázzák a Román Fejlesztési és Szociális Alapnál.
Az ivóvízhálózat megteremtése is az infrastruktúra feljavításának része. Erre is tervezetet készíttetnek. Fúrt kútból akarnak ivóvizet, mert amiként azt az egészségügyi rendőrség kimutatta, a falu kútjaiban jócskán jelen van a nitrit, a nitrát, a kóli és a csíra.
Jobbítja a Haralyról körvonalazódó, eléggé lehangoló képet az a hír, hogy az Imecsfalva felőli alacsony és gyakran mocsaras mezőrészen állami pénzalapokból kiszárítási és lecsapolási munkálatokat végez egy talajfeljavító cég barátosi részlege. Az alacsony réten, kaszálókon-szántókon gyakran áll a testvíz. Nos, ezt a területet alagcsövezik az ott birtokkal rendelkező haralyi gazdák nem kis örömére. Lencsevégre akartuk kapni az erőgépeket, nem sikerült. Reméljük, nem azért, hogy soha nem térnek vissza a munkát folytatni. Nem kis öröm az sem, hogy itt is pályázatokban kezdenek gondolkozni, hogy a falucska lélekszáma nem fogy, hanem egyelőre stagnál.
Gazda Ferenc iskolájában
Az, hogy Haraly jeles szülöttjének, az egyetemi tanár, nyelvész és tankönyvíró Gazda Ferencnek (1920-1996) nevét kellene viselnie a falu I-IV. osztályos iskolájának, csak e sorok írójának elképzelése, mert ahhoz, hogy ez valóság legyen, a kezdeményezésnek Haralyból kell jönnie, a gelencei Jancsó Benedek I-VIII. osztályos iskola segítségével, az önkormányzattól, a helyi tanítóktól, Szőke Tibortól, aki egyben az RMDSZ haralyi elnöke is.
Addig is van itt még tennivaló, mert egyelőre nem iható az iskolában a víz, s mint mondták, oly rozoga a fásszín, hogy egyenesen életveszélyes. És... azonnal itt a tél. Benedek János gelencei iskolaigazgatót telefonon értük el, csodálkozott, hogy erről neki nem szóltak, ám intézkedtek. Szőke Tibor elmondta, hogy hamarosan újraépítik a fásszínt, s az igazgató szerint fertőtleníteni fogják az udvaron lévő kút vizét is.
A haralyi kisiskolásokat - mindössze 15 gyerekkel mûködő összevont osztályt - idéntől új tanítónő, Márkos Zsófia, a kicsinyeket - összesen 9 gyereket - új óvónő, Ugron Angéla tanítja-oktatja. Mindketten újak, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző végzettjei. Itt végleges katedrát kaptak. Szőke Tibor örömmel újságolta, hogy mindketten helyben laknak, és jelezték, hogy szívesen részt vesznek a falucska közmûvelődési életében. Nem világrengető dolgokat akar a tanácstag teremteni. Minden évben megszervezik a kosarasbálokat, s mert gyerekkorában még szokásban volt, vissza akarják hozni az elfelejtett szüreti mulatságokat. Vége felé jár a sokat emlegetett haralyi emlékmû elkészítése is. Tervezője Vetró András kézdivásárhelyi képzőmûvész, a fából való elemeket - a kopját és keresztet - Farkas Róbert faragta. Az alapokat már beöntötték, felavatásának-szentelésének időpontjáról még nem határoztak.
Nepomuki Szent János
Egyetlen templom Háromszéken, melynek ez a különleges életû szent a titulusa. Szobrát a portikus fölötti fülkében, arcképmását, megdicsőülésének ábrázolását a késő barokk oltárképen láthatja az esetleg idetévedő turista. Más építészettörténeti értékei okán is mûemlék ez a templom. Haraly lakossága római katolikus székelymagyar. A gelencei anyaegyház filiája. Lélekszáma 250 körüli, gondnoka Fábián Imre. Külön kuriózum, hogy itt a templom a falu alvégén, a harangtorony fenn, a falu közepén áll. Az önkormányzat ígéretet tett, hogy kijavíttatja annak az utcának a burkolatát, amely a faluközpontot a templommal összeköti. Az említett út mellé csemetéket ültettek a haralyi hívek. A tavaly parkolót építettek a templom mellé, és a talajfeljavítók megígérték, hogy lemélyítik az épület közelében lévő vizesárkot. Feltelt, és a víz a várkert melletti vályús utat tette járhatatlanná.
*
Lenn, az alvégen már nem hallatszik a falu zaja, csak egy-egy csaholó kutya, tojótyúk karicsolása, olykor a kakaskukorékolás. Déli időben a mezőt is csend üli meg. Az út menti tarlókon macskák egerésznek. Ilyenkor, ősszel bő a zsákmány.
Kisgyörgy Zoltán