Közélet: Székely kapuk reneszánsza

2005. szeptember 27., kedd, Archívum 2003–2007

A sok szomorú, tragikus esemény - természeti katasztrófák, robbantásos merényletek, életszínvonal-esés és elnyomorodás - hallatán bizony elszomorodik, letargiába esik embernek fia, ha érdekli egyáltalán, mi is történik széles e világban, hazájában, szülőföldjén. De időnként jó hírek is keringenek az éterben, amit megírásra érdemesnek tartanak a lapok. Ilyenkor ágaskodik benne a felismerés, s szinte hangosan felkiált: hát még ezek után is van kedvünk falunapozni, hetyke-díszes kapukat állítani, s egy cseppet ,,pezderkedni? velük a dölyfös külföld előtt?! Hát legyen is, maradjon építő-alkotó kedvünk minden idők legpusztítóbb árvizei után is, mert a megmaradásra predesztinált történelmi múltunk, ezt sugallja ,,őseinknek véres kardja?, elvárja tőlünk, hogy béke idejében építsünk házat, s a ház elé, falu s temető bejáratához székely kapukat. Rákóczi és Mikes Kelemen réges-rég rászolgált arra, amit dicső emlékükre állíttatott a kegyelet a közelmúltban Rodostóban! De jelképes székely kapuk hirdetik eleink dicsőségét Ószandecen, Buenos Airesben, Tapolcán, Gelence, Zabola és Zágon székelymagyarjai sem adták alább az effajta becsület dolgában. És gyarapodnak a testvértelepüléseknek ajándékozottak is, lévén kézügyben a középajtaiak majosházi példája, az októberben felavatandó. Igaz, kisebbek, szerényebbek terjedelemben, mint amit a torjai atyafiak állítottak a minap falujuk bejárata elé. A világon eddig a legnagyobbat! Hát kell-e jobb igazolás arra, hogy virulását éli a székely faragó kedve, s szemlátomást gyarapodik az ácsolásra-faragásra vállalkozók száma, kik nem pancser, de mestermunkával rukkolnak a közönség elé. A háromszéki székely kapuk szaporodásának hírére mintha hallanám, hogy felgyorsul az örömtől egykori szentegyházasfalvi tanító nénim, Kovács Piroska szívverése, aki nyugdíjas pedagógus asszony létére tényleg szívén hordozza a mindenkori székely kapuk sorsát a ,,legszékelykapusabb? faluban, Máréfalván! Örökségünk: a székely kapu címû tanulmányában írja többek közt: ,,? Figyelemre méltóak a háromszéki kapuk arányai: a kapuk magassága és szélessége, továbbá a nagy- és kiskapu magassági viszonya, valamint a kiskapu feletti felület változatos alakítása. A háromszéki kapuk karcsúak, magasba törők, impozánsak, az udvarhelyiek szélesek, zömökebbek. Csíkban a két típus keveredik? A fő díszítőfelület lehet egészen betöltött, berakott síkfelület, amely tele lapos relieffaragással, indás, leveles, virágos díszítéssel. Az udvarhelyi kapuknál ez a kompozíció szimmetrikus keretbe foglalt, míg a háromszéki kapukon szabadon formált. Háromszéken kedveltebb az áttört felületû egy, négy vagy hat, korong alakú ablaknyílás? Háromszéki és csíki kapuknál sajátos szerkezeti megoldás, hogy a galambdúcos tetőzetet három-négy konzol tartja, a galambdúc pedig gyakran két lyuksoros. A kapu monumentális mérete ezt indokolja (méretarányosság!)? Háromszéken s Csíkban még domborítják is a kiemelt formát, a kiemelkedő faragások éleit gömbölyûre lecsiszolják.?
Megcsodálom az újonnan ácsolt-faragott, itthon maradásra ítélt vagy Magyarhonba küldött ajándék székely kapukat, s mûvészeti értékük jobb megértéséhez egykori kedves tanító nénim útravalóját használom. Hogy a feltámadt székelykapu-állítói kedvet jobban belehelyezhessem a mocorgó falusi turizmus éledező mozgalmába. S másolom ki belőle a bevezetőben is idézett Nyirő József-i megállapítást: ,,A székely ház mértékadó dísze és koronája a székely kapu, melyet valósággal családtagjának tekint a gazda. Levágja az erdő fáját, de az elpusztult élet helyébe újat teremt, mert az a székely kapu tényleg él, és részt vesz mindennapi küzdelmes életének vérkeringésében, élővé válik azáltal, hogy a székely lelkét leheli belé, amikor kifaragja, és az Isten nevét vési rá szelíd és áhítatos betûkkel??
És a galambdúc egyik végébe keresztet, a másikba pedig kopját állít anno 2005-ben annak szimbólumaként, hogy más vallású, de egy nemzet vagyunk. Ami talán a két világháború között még nem volt divat, és amit nem láthatott az író és szerkesztő, a molnár és gazdálkodó, az egyházi rendből kilépő katolikus pap, a Jézusfaragó ember címû regény szerzője!
Ferenczy L. Tibor
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép