Gyarapodó magyarokKözélet: Miért pont Gyergyóremete?

2005. szeptember 28., szerda, Archívum 2003–2007

Kísérleti terv
Beszámoltunk nemrég az Európa Tanács elé került, többek közt a Svájcban élő ismert közéleti személyiség, Komlóssy József által szorgalmazott gyergyóremetei tagosítási tervről. Ennek tengelyében egy községi földalap létrehozása és mûködtetése áll, mely felvásárlásaival és bérbeadásaival maga végezhetné a parcellák gazdaságilag célszerû átrendezését, átcsoportosítását, a tagosítás végrehajtását, s ügyelhetne fel a falu belső rendjére. (Itt jegyezzük meg: a földalap létrehozásába besegíthetne pl. a szülőföldalap - mi több, testhezállóbb feladatot nem is teljesíthetne.) Új fejlemény az ügyben - tudtuk meg Rákossy Botond topográfustól -, hogy miután az Európa Tanács még 2004-ben elfogadta a svájci Mr. Schmied által előterjesztett kezdeményezést - ő a mezőgazdasági és környezetalakítási bizottság elnöke -, idénre egy jelentés elkészítését ütemezték be. A 2004-es ajánlást különben húsz tag írta volt alá, köztük Kelemen Attila RMDSZ-képviselő.
- Nos, a jelentéstevői megbízatást egy Sixto nevû katalán úriember kapta, akinek a látogatása idén augusztusra volt kitûzve. Megvolt a program, repülő, autóbusz, órára minden, mikor száll ki Remetére - amikor Bukarestből szóltak, hogy Remetén árvíz van, emiatt halasszák el a dolgot.
- És volt-e árvíz?
- A remeteieket kellene megkérdezni, én nem tudok róla, bár a Maros megduzzadt. Elmaradt hát a látogatás. Mi közben megbeszéltük a következő időpontot, október elejére tûztük ki, erre a minap közölték román hivatalos helyről, hogy most nem tudják fogadni az urat. Mi azon az állásponton vagyunk, ha nem is lesz, akivel Bukarestben tárgyalnia, azért a remetei terepszemlét ejtse meg, mert ha nem, ott novemberben leesik a hó, és az meghiúsítja a tájékozódást. Pillanatnyilag folyik a tisztázás: mégis, ki tudná Bukarestben fogadni a jelentéstevőt, hogy novemberre mégiscsak a közgyûlés elé terjeszthesse a jelentését. Most itt tartunk. Mind Kelemen Attila, mind Markó Béla támogatásáról biztosította a tervet, hozzá kell tennem.
- Hasonló tagosítási tervet terjesztettek-e még az Európa Tanács elé?
- Nemrég a balti térségből olvastam valami ehhez foghatóról, kimondottan tagosítási súlypontú viszont ez lenne. A közgyûlés különben azzal az indoklással fogadta el, hogy azonos gondokkal küzd egész Közép- és Kelet-Európa, szükséges tehát egy kísérleti projekt kivitelezése, melynek a tapasztalatait aztán felhasználhatnák Bulgáriától Lettországig a térség minden államában. Amikor pedig felvetették: de miért pont Gyergyóremetén, Komlóssy úr mindig hatásosan visszakérdezett: miért ne pont ott, mikor minden erre predesztinálja? Rengeteg az apró parcella, gazdaságilag rászorul - és amit ki kell hangsúlyozni: ott igénylik e megoldást. Emlékszem, az első megbeszélésre pár éve még más is eljött, ott volt a csíkdánfalvi és a csomafalvi polgármester, de ezek idővel lemorzsolódtak, a remetei viszont kitartott, itt közben a közvélemény, a falu is megmozdult, ezért készül rájuk szabottan a terv. A felmérést a mi cégünk kezdte el, tavaly ezer hektárt, idén ugyanannyit mértünk fel, mivel egyelőre pénzt nem kaptunk rá, lassabban haladunk, meg kellett hitelezni a dolgot.
Nos, ezen a ponton kellett a riporternek egyfelől a cég, másfelől a falu belső indokainak firtatására rátérnie. De milyen község is a havasalji Gyergyóremete, s nem néztek-e nagyot a svájciak, mikor megtudták: harminc ottani átlagos falu férne el határában?
Nagyközség
Még elöljáróban dr. Rákossy Botondról annyit: a csíkszeredai Topo Service cég ügyvezető igazgatója, dálnoki származású, a cég országos felmérésekben is részt vesz, a napokban emberei egy nyertes pályázat nyomán tizenkilenc megye sarát dagasztva hajtanak végre egy területrendezési-talajjavítási felmérést, ottlétünkkor az árvíz sújtotta Galac környékéről érkezett épp haza egy munkatárs. Gyergyóremete - melyről a riporternek első hallásra az jutott eszébe: kollégái a hetvenes években számoltak be róla, az itteni agglegények eredeti módon oldották meg családalapítási gondjaikat, többen is a moldvai csángó községekből hoztak maguknak feleséget (többszörösen is tabukat feszegető téma volt ez akkoriban) - háromszéki fogalmak szerint is sajátos község: határa tízezer-hatszáz hektárra terjed, lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint (2002) hatezer-kétszáz főre rúgott, s bár tíz év alatt 300-zal apadt, pár száz lelkes itteni településeinkhez képest igazi óriásnak számít, ráadásul e tömeg jórészt egy helyt lakik, mindössze két ún. tartozékfaluja van. Gyergyói viszonylatban persze e demográfiai-topográfiai jellemzők nem egyedülállóak, de? ,,Svájcban egy tagosítási projektnek 300-400 hektárnyi községi határt kell csak átszabnia? - neveti el magát Rákossy az ottaniak álmélkodására gondolva. A színtiszta székely lakosság főleg a faiparból él a mezőgazdaság mellett, sok az építőipari munkás, híresek az itteni ácsok, akárcsak nálunk a gelenceiek. Mûködik viszont itt egy tejporgyár, mely a fél országot ellátja tejporral. A falunak nagy kiterjedésû legelők, kaszálók, erdők vannak birtokában. A népesség felénél több a mezőgazdaságból él, de sokan járnak ki Magyarországra is pénzkeresetre. A helyben maradási igyekezetet, a birtokhoz való ragaszkodás mértékét jelzi mégis, hogy hatvannál több traktort vásároltak a helyiek az utóbbi években.
- Min dolgozik a földmérő cég most?
- Egyelőre egy előterv elkészítésén, mely térképet foglal magában, a mai helyzetet tükrözendő. Ebből kiderülne, hol vannak a szántók, kaszálók, erdők stb., azok hány hektárt tesznek ki, ki a tulajdonosuk. Ebből készíthető el az előterv, szintén számokkal alátámasztva, hogyan alakulna a kaszálók stb. területe a tagosítás nyomán. A szántók egy részét véleményem szerint fel kellene hagyni és az ún. bio-mezőgazdasági mûvelés felé közeledni. Az EU-ban biolegelőként tartják nyilván ezt a jó minőségû legelőtípust, melyet bizonyos számú éven át nem szabad mûtrágyával, vegyszerekkel kezelni. Erre pedig külön támogatást lehet igényelni, így ún. biotermékek állíthatók elő. Romániában létezik már e kategória, a Capitalban olvastam, hogy százezer hektárt nyilváníttattak ilyenné nálunk szemfülesebbek, akik valószínûleg felfigyeltek a támogatásszerzési lehetőségre, és gyorsan elintézték a besorolást. A lap megjegyzi: az ország lehetőségeihez képest e terület nagyon kicsi, s főleg a hegyvidéken jócskán lehetne bővíteni.
Időtakarékosan
A tagosítás - precíz meghatározás szerint: birtokrendezési eljárás területileg szétszórt földrészletek birtokoskénti vagy üzemenkénti összevonására és az út- és árokhálózat célszerûbb kialakítására, ezáltal a termelés racionalizálására és az agrárszerkezet megjavítására - nyilván a társadalmi átrétegeződést is elősegítené. Ki maradna nyeregben, erősödne meg gazdaságilag?
- Aki ma is szereti a mezőgazdaságot, és sikeres, bizonyára az maradna meg. A folyamat, a földkoncentráció különben elkerülhetetlen, más megoldás nincs, figyelmébe ajánlanám a táblázatot, melyből különösen a franciaországi adatok kifejezőek. Az általunk ajánlott megoldás viszont lerövidíti a folyamatot, nem mindegy, hogy harminc év vagy mondjuk öt év alatt oldódik meg e gond, annak a 60-70 farmergazdaságnak a felülkerekedése, melyet e határ mindenképp megbír, s melyek életképeseknek bizonyulhatnak.
A francia példa valóban különösen beszédes. Mint a mellékelt, több országot felölelő adatot tartalmazó táblázatból kiderül, ott 1950-ben a parcellák átlagos száma birtokonként 60 volt, a gazdaságok átlagterülete pedig 14,2 hektár. 1988-ra mindez gyökeres változáson ment keresztül: a parcellaszám kettőre csökkent, a birtoknagyság pedig megduplázódott - és nem kollektivizálás következtében, hanem a piacgazdasági viszonyok hatására. Ami a parcellákat illeti, azok átlagos nagysága 1950-ben 23 árat tett ki, ez mára szinte eléri a 14 hektárt - gépekkel célszerûen mûvelhető hát.
No, de másról is szó van. Évszázados, történelmi lemaradás behozatalának reményét csillantja fel a terv a székely falu előtt, ennek pedig van egy érdekes technikai mozzanata:
- A korábbi tagosítások idején nem álltak a mai eszközök rendelkezésre, a földminőség megállapítására alkalmazott becslési módszereknek voltak hiányosságaik, visszaélésekre is alkalmat szolgáltattak. A 20. század elején a mûszaki felszereltség is olyan volt, hogy a mûvelet hosszú lejáratúvá vált, elhúzódott. Most számítógép áll rendelkezésünkre, mérőállomás, a mérések hamar mennek, az adatokat a térinformatikai rendszerbe betöltve, megfelelő szoftver esetén, percek alatt különböző verziókat lehet felállítani. Ami máskor hónapokig eltartott, annak azonosítása, hogy mit mivel cserélnének el, vonnának össze, ma másodpercek alatt megoldható, a számítógépen pillanatok alatt újraszíneződik a térkép, átszervezi a parcellákat. Aminek a kiszámolása évekbe telt, ma egy gombnyomással elérhető.
A technika tehát megvan, ahogy mondani szokás: a humán oldalon merülnek fel az akadályok. Mit szólnak mindehhez a faluban, mit a kocsmában, a falugyûlésen, hogyan vélekednek otthon, hogyan a helyi tévében. Remetén ugyanis van helyi televízió, és az már foglalkozott a kérdéssel adásában, közvitára bocsátotta az ígéretes projektet. Erről legközelebb.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép