Faluvilág: Váltani még sosem késő

2005. szeptember 29., csütörtök, Archívum 2003–2007

Egy új állattenyésztési ág tájainkon
Kocsis Csaba a közigazgatásban dolgozott, alpolgármestere volt Sepsikőröspatak községnek. Árkos önállósulása alkalmával váltania kellett, több okból sem akarta vállalni a régi beosztást. Kora még megengedte, negyvenéves, ötletben sem volt hiány, ám a család - két gyerek édesapja, felesége diplomás óvónő a faluban - a szülőfaluhoz köti. Eljött az idő, hogy régi tervét megvalósítsa. Nem félt takarékpénztári kölcsönhöz folyamodni, kecskefarmot létesített, mozgatható karámot épített, fejőgépet vásárolt, szakkönyvet vett, s ma nem egyedüli Alsó-Háromszéken, aki kecsketejet értékesít a feldolgozónál.
A kezdet
- Meg kellett tanulnom ezt a szakmát. Érdeklődtem szakemberektől, s alkalom adódott, hogy eljussak a Kecskeméti Agrártudományi Intézet hódmezővásárhelyi kecskefarmjára tanulni, tapasztalatot szerezni. A szentgyörgyi mezőgazdasági szaktanácsadóktól Incze Péter mérnök úr segített hozzá ehhez a székelyudvarhelyi Romániai Magyar Gazdák Szövetségén keresztül. Itthon is érdeklődtem, de kiderült, hogy az országban sehol sincs egy nagyüzemi, korszerû kecskefarm. Fajállatok beszerzésére adtam a fejemet. A dobrudzsai Pallason van egy farm, de az is csak hazai klasszikus és kisebb tejhozamú állatokkal foglalkozik. Oda is elmentem, az ottani kecsketenyésztők egyesülete azt javasolta, kezdjem hazai fajtákkal, azok alkalmazkodnak jól a klímához. A szomszéd kőröspataki tenyésztők - mert ott van már ilyen - érdeklődtek: fajállományra szert tenni nehéz. Egy cáp 480, egy anyakecske pedig 380 euróba kerül. Nem a mi zsebünkhöz való. De a fajállomány vagy a sperma behozataláról nem mondunk le. Magyarországon egyhetes továbbképzőn vettem részt, ahol szakemberek előadásait hallgattam. Rácz András professzortól kaptam hasznos elméleti és gyakorlati ismereteket. Az intézet száz fehér színû, Santal fajtájú kecskefarmján néztük-nézegettük, hogyan kellene kezdeni itthon.
Kocsis Csaba ez év márciusában vette meg az állományt, s jelenleg 99 állatból áll kecskenyája. Két gazdától vásárolta az állatokat az erdővidéki Székelyszáldoboson. Darabja 1,6 millió lejben jött ki. A juhnál drágább, de tejet is többet ad.
Mûködik a farm
Hatvanöt tejelő kecske van a nyájban, néhány cáp és fiatal diszkék. Nem célunk, hogy tudományos leírását adjuk a kecsketej összetételének. Kocsis Csaba azt állítja, hogy nagyon hasonlít az anyatejre, különbözik a tehéntejtől, s valamikor gyerekeket is neveltek fel vele. Azt is tudta, hogy ezekből az állatokból ezerből egy kapja meg a tébécét, míg a tébécés tehenek - éppen Árkoson - tetemes gondot okoztak. Beszélgetés közben a Kecsketenyésztők kézikönyvét forgattuk (Mezőgazdasági Szaktudás Könyvkiadó, Budapest, 2000), amelyben részletesen bemutatják e tejfajta előnyeit, felhasználási módját.
- Tízhektárnyi legelőrészt béreltem a helybeli közbirtokosságtól a Katonakert mellett, ott, ahol a falusi csorda is jár, de ez bokrosabb-ciheresebb hely. Ezzel egy hasznos dolgot is végezünk, mert a kecskenyáj feljavítja azt a legelőt, ahol naponta jár - folytatta Kocsis Csaba. - Két év után azon már legelhet a tehén. Nyugaton - például Svájcban - erre a célra is használják a kecskecsordákat. Ezt azonban kevesen tudják.
- Hogy lehet értékesíteni a kecsketejet?
- Legelőbb, úgy tudom, a baróti görög cég, a Tyrom kezdte vásárolni. Utána idén ráállt a Covalact is. A Hatodon innen utóbbi vásárolja a kecsketejet. Kilencezer lejben veszik a 20-as fajsúlyút, de ezt az árat eddig még soha nem fizette ki. Én a Bertis cég lerakatában láttam 3 decis kecsketejféleséget 14 000, áfával együtt 16 000 lejes lerakati áron. A gyûjtőközpont Árkoson van, ide hordja mindenki a két faluból. Árkoson és Kőröspatakon 800 kecskét tartanak. Úgy tudom, csak mi hordunk kecsketejet a Covalacthoz. Állam bácsi megígérte a literenkénti 2800 lejes támogatást, de a májusi összeget csak a napokban kaptam meg. A posta kézbesíti, tízszázalékos kezelési költséget vesz le. Gyanúsan késik a kifizetés, talán valahol valakinek hasznot hajt. Három hónapja valaki a pénzünket használja.
Az árkosi farm egy kecskéje napi két fejéssel május-júniusban átlagban 1,4 liter tejet adott, most napi 50-60 liter közötti a tejmennyiség. A nyári csúcsteljesítmény megközelítette a napi 100 litert. Ahogy nő az állomány életkora, nőni fog a teljesítmény is. Kocsis Csaba tudomására jutott, hogy kiváló fagylaltot lehet készíteni a kecsketejből. Távlati terve, hogy ezzel próbálkozik az élelmiszeriparban. A kecskesajt előállítása egy magántermelő számára ma is kemény dió. És hol vannak még az uniós normák?
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-09-29: Archívum 2003–2007 - :

Hírsaláta