Ifj. Bartók Bélának Budapestre
3242, Chambridge Avenue, Bronx, N. Y., 1941. jún. 20.
Édes Fiam!
Rossz a lelkiismeretem, mert - ha jól emlékszem - több mint egy hónapja nem írtam. Utolsó levelemben azt az általános konzuli hitelesített meghatalmazást küldtem, mindenfajta pénzküldemény felvételére feljogosítót. Az kb. máj. 10. körül lehetett! Közben különféle személyes és egyéb ügyek izgalmai kedvetlenítettek el időnként, pl. hogy az én non-quota immigrent vízum ügyemet (ami Péter idejöveteléhez szükséges) olyan hosszadalmasan intézik. Még most sincs meg, pedig egy washingtoni ügyvéd (állítólag, és nem is altruizmusból) noszogatja. Igaz, elég komplikált eljárás, nem is akarom leírásával a papírt fogyasztani, csak egy-két dolgot említek: kell (majd) egy newyorki rendőrségi ,,certificate of good conduct? (bizonyítvány jó magaviseletről! = erkölcsi biz.), 8 fénykép, a Columbia egyetemről közj. hitel. írás, hogy tőlük jövő jövedelmem ,,nem fog csökkenni?, meg hasonló szamárságok. És ha végre minden meglesz, akkor ki kell utaznom Canadába! és újra vissza mint ,,non quota? tulajdonos. De egyébként minden jól van, lakásunk továbbra is nagyon jó. Kb. akkora, mint a Kavics-uccai. És ha az ott fizetett évi 4000 P-t az itteni 840 dollárral hasonlítom össze, akkor ez alig valamivel drágább.
(?)
A hangversenyéletbe való bekapcsolódás nem éppen kecsegtető: vagy a manager rossz, vagy a körülmények kedvezőtlenek (és a háborús légkör még olyanabbá teszi őket a közel jövőben), úgy hogy tk. akkor haza kéne utaznunk, akármiféle is a helyzet odaát. Addigra itt sem lesz sokkal különb. Ennek a hazamentelnek - magasabb szempontból - ugyan ne örüljön senki sem, mert nem sok haszna lesz belőle senkinek sem. Az értelme: ha már mindenütt rossz, akkor inkább otthon van az ember.
Pétertől négy hete nem jött semmi: aggódnánk, ha nem gondolnánk arra, hogy valahol valamelyik levelét elsinkófálták. Ha írsz nekünk, írj róla is: hol is lesz tk. a tanév befejezte után?
Wilhelmine Creel asszonynak Seattle-be
3242, Cambridge Avenue, Bronx, N. Y., 1942. márc. 2.
Kedves Mrs. Creel,
(?)
Én még mindig ,,látogató? vagyok; most a bevándorló vízum elnyeréséhez különleges elővizsgára van szükség, és nem tudom, hogy ezt mikor fogják engedélyezni.
És most a rossz hírek. Helyzetünk napról napra rosszabb lesz. Minden, amit mondhatok, hogy még soha életemben, amióta magam keresem a kenyeremet (vagyis 20. életévem óta), nem voltam olyan szörnyû helyzetben, amilyenbe talán a közeljövőben fogok kerülni. Azt mondani, hogy szörnyû, talán túlzás, de nem nagy túlzás. Feleségem ezt igen hősiesen viseli, minél rosszabbak történnek, annál energikusabb, bizakodóbb és derûlátóbb. Megpróbál valamit dolgozni, például tanítani. De hogyan lehet tanítványokat szerezni, vagy állást! Kéri, hogy adjon nekünk valamilyen tanácsot, ha tud. El tudná talán küldeni annak az ügynökségnek a tájékoztatóját, amellyel múlt évben tárgyalt? És mi a véleménye erről? Én meglehetősen pesszimista vagyok, minden bizalmamat elvesztettem az emberekben, az országokban, mindenben. Sajnos, sokkal jobban ismerem a körülményeket, mint Ditta, így talán igazam van, ha pesszimista vagyok. Emlékszik, hogy mit mondtam éppen egy évvel ezelőtt: kíváncsi vagyok, vajon nem túl késő-e (ami a háborús előkészületeket illeti). Most attól tartok, hogy igenis késő. És csak azt kívánom, hogy tévedjek ebben az érzésemben.
Mostanáig két ingyen zongoránk volt a Baldwin zongoratársaságtól, egy ,,baby grand? és egy ,,upright?. Éppen ma kaptam az értesítést, hogy az ,,upright?-ot elviszik. Természetesen ahhoz nincs pénzünk, hogy egy második zongorát béreljünk. Így nem lesz módunk rá, hogy kétzongorás darabokat tanuljunk. És minden hónap hoz valami csapást. Tûnődöm és kérdem magamtól, mi lesz a következő.
Ezekkel a disszonáns akkordokkal zárom levelemet.
Igaz híve, Bartók Béla
Reményi Józsefnek Clevelandbe
1942. június 27.
Kedves Barátom!
Az a sorsdöntő küzdelem, amelyet a demokráciák a diktátorok ellen folytatnak, nemzedékekre el fogja dönteni a világ sorsát és vele a magyar népét is. A magyar kormány az axis oldalán hadat üzent a demokráciáknak, de mi tudjuk és maga Roosevelt elnök is hangsúlyozta hadüzenetében, hogy az ország szíve és érdeke a mi oldalunkon van. Sajnos nagyszámú ellenségeink azt igyekeznek elhitetni, hogy Magyarország mint egyetlen kivétel a sok leigázott nép között, szabad akaratából és meggyőződéséből csatlakozott a náci táborhoz.
Ebben a helyzetben nekünk, a magyar kultúra képviselőinek, akik Amerikában élvén, véleményünket szabadon nyilváníthatjuk, kötelességünk, hogy feladjuk azt a hagyományos tartózkodást, amit a politikával szemben érzünk. Meggyőződésünk, hogy nekünk most kifejezésre kell juttatnunk a világ előtt, hogy a magyarság milliói, akiknek szellemét képviseljük, azok oldalán állnak, akik egy szabad, tisztességes demokratikus világért küzdenek és a többi elnyomottak oldalán ki fogják venni részüket e harcból mindig, amikor erre a lehetőség megnyílik.
Amerika földjén a ,,Független Magyarországért? indított politikai mozgalomnak Végrehajtó Bizottsága már a múlt év szeptember 27-én megalakult és a politika eszközeivel hirdeti azt az igazságot, amire itt utaltam. Nagyon fontos azonban, hogy a magyar, illetve magyar származású tudósok is szintén tanúságot tegyenek amellett, hogy egyetértenek ezzel a mozgalommal, amely a régi uralom megdöntéséért, a független, szabad demokratikus Magyarország megvalósításáért harcol.
Elhatároztuk tehát, hogy megalakítjuk a ,,Független Magyarországért? mozgalomnak a tudományt és mûvészetet képviselő Bizottságát. Én elvállaltam e bizottság elnökségét, és Láng Henrik Pál, a Columbia Egyetem zenetörténet-tanára elfogadta az ügyvezető alelnökséget.
Tisztelettel felkérjük, hogy a bizottsági tagságot elfogadni szíveskedjék. Kérem szíves hozzájárulását a mellékelt válaszlevélben mielőbb elküldeni méltóztassék.
Nincs kétségünk aziránt, hogy Ön is nevével, tekintélyével és szellemi súlyával készségesen hozzá fog járulni ahhoz, hogy a magyar nép is képviselve legyen azon nemzetek sorában, amelyek hasonló körülmények közt, hasonló módon kibontották az ellenállás zászlóját.
Arra kérjük, szíveskedjék sorainkat bizottságunk megalakulásáig bizalmasan kezelni. Amint a csatlakozó nyilatkozatok beérkeznek, az alakulási iratokat és a Bizottság névsorát megküldjük. A meghívottak tekintélyes része hozzájárulását már szóbelileg kifejezte.
Kiváló tisztelettel, Bartók Béla
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.