Bár eddig sok magánszemély részesítette előnyben az euróban folyósított hiteleket, októbertől jóval nehezebb lesz valutakölcsönt felvenni, mint eddig. Szigorodtak ugyanakkor a lejben nyújtott kölcsönök feltételei is. Ezekről, a hitelezés inflációgerjesztő hatásáról, a várható euróárfolyamról kérdeztük Briota Liviu Zsoltot, a Román Kereskedelmi Bank megyei fiókjának igazgatóját.
- Milyen intézkedéseket léptetett életbe a Román Nemzeti Bank, és melyek a következmények?
- Szeptember elejétől a Román Nemzeti Bank intézkedése nyomán a bankok kevesebb hitelt tudnak nyújtani lakossági ügyfeleiknek. Ugyanis a kölcsönért folyamodó magánszemély havi tartozása (banki hitelrészlet és kamata, lízingdíj, tartós fogyasztási cikkek vásárlásából adódó részletek) nem haladhatja meg az ügyfél, esetleg családja nettó jövedelmének 40 százalékát. Eddig ez az arány 50 százalék volt. Ez az intézkedés korlátozza mind a lejben, mind a devizában (euró, dollár, más külföldi pénznem) nyújtott kölcsönöket. Ugyanakkor a jegybank októbertől a devizahitelezést is visszafogja, mivel megszabta a bankoknak, hogy saját tőkéjüknek legfeljebb háromszorosát helyezhetik ki devizában. Ezért a legtöbb bank már nem tud külföldi pénznemben hitelezni, hacsak nem hajt végre alaptőke-emelést, ami költséges folyamat. Kivételt képez a Román Kereskedelmi Bank (BCR), amely pénzügyi erejénél fogva továbbra is képes devizakölcsönöket nyújtani. A takarékpénztárnak (CEC) is - mivel eddig kizárólag nemzeti valutában hitelezett - kedvez az új jegybanki jogszabály.
- Szükségesek voltak ezek az intézkedesek, miért kellett korlátozni a hitelezést?
- Az intézkedések hátterében több makrogazdasági folyamat húzódik meg: a lej erősödése, a külkereskedelmi mérleg hiányának növekedése. A nemzeti valuta erősödése az euróval szemben olcsóbbá tette a külföldről behozott termékeket (például a 10 000 eurós gépkocsiért az év elején 390 milliót fizettünk, ma pedig ugyanazért a termékért mindössze 360 millió régi lejt kell lepengetnünk), és rosszat tett az exportőröknek. Például a bútorgyártó iparban a nyersanyag ára töretlenül nőtt, míg az exportált termék ára lejben folyamatosan csökkent az euró gyengülésével párhuzamosan. Makrogazdasági szinten, tehát az egész gazdaság szintjén, mivel az import gyorsabb ütemben nőtt, mint a kivitel, a külkereskedelmi egyensúlyhiány mélyült. Ugyanakkor a nemzeti bank szakértői úgy ítélték meg, hogy a lakossági kereslet túl nagy ütemben bővült. Ez viszont inflációgerjesztő hatású, hiszen egy bizonyos termék iránti kereslet élénkülése maga után vonja az adott termék árának növekedését. Továbbfûzve a gondolatsort, és tudván, hogy az infláció mértékének kiszámításához több termék árát veszik figyelembe, egyértelmû, hogy a nagyobb lakossági kereslet következményeként gyorsul a pénzromlás üteme. Köztudomású azonban, hogy a nemzeti bank fő célja az árstabilitás, vagy másképp fogalmazva az infláció leszorítása. Nem meglepőek tehát az új jegybanki jogszabályok. A makrogazdasági folyamatok nem választhatóak el egymástól, hiszen a belföldi kereslet csökkenése nyomán - amelyet a jegybank idéz elő a lakossági hitelnyújtás megfékezésével - kevesebb importterméket lehet eladni a hazai piacon, tehát a behozatal növekedésének üteme is lassul, más szóval javul a külkereskedelmi mérleg.
- Hogyan látja a lej-euró árfolyam jövőbeli alakulását?
- Ami az euróárfolyamot illeti, nem valószínû nagy mértékû ingadozás az 1 eurónak megfelelő 3,5 új lej körül. Ugyanis a gyengébb lej, tehát a magasabb euróárfolyam (például 1 euró = 3,8 új lej) inflációs hatású, veszélyezteti a jegybank 2005-re kitûzött inflációs célját, amely 7,5 százalék. Ugyanakkor a lej túlzott erősödése, tehát az alacsonyabb árfolyam (például 1 euró = 3,3 új lej) sem kívánatos, hiszen ez tovább rontja az amúgy is nehézségekkel küszködő exportőrök helyzetét, és ráadásul növeli a külkereskedelmi mérleg egyensúlyhiányát.
Kérdezett: Mózes László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.