Sport: Sporttörténeti konferencia Kovásznán

2005. október 3., hétfő, Archívum 2003–2007

Telt ház előtt került sor a Héphaisztosz Szálló protokolltermében a kovásznai polgármesteri hivatal, az Európai Sporthagyományőrző Egyesület , a Zalai Sportmúzeumért Alapítvány és a Kovásznai Infinity Gyermek- és Ifjúsági Egyesület által megrendezett sporttörténeti konferenciára. A magyarországi előadók - Kis János, az Európai Sporthagyományőrző Egyesület elnöke, dr. Hencsei Pál, az Olimpiatörténészek Nemzetközi Társaságának tagja, Papp Nándor, Nagykanizsa önkormányzati képviselője, Budavölgyi Kálmán, a Magyar Lábtoll-labda Szövetség kapitánya, Horváth János, a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület elnöke, Gáspár Gyula, a Zalaegerszegi TE egykori labdarúgója - érdekes előadásokkal keltették fel és kötötték le a hallgatóság figyelmét. Kovásznai részről Gazda István mutatta be a város sporttörténetét és olvasta fel a Háromszék az olimpiai játékokon címû írást. Ez utóbbi már évekkel ezelőtt napvilágot látott lapunk hasábjain, most felújított, kibővített változatban újraközöljök.
Háromszékiek az olimpiai játékokon (Adalékok az erdélyi magyarság olimpiai mozgalmához)
Trianon után az anyaországtól elszakadt, legtávolabbra eső tömbmagyarság kétségtelenül a háromszéki. Bár ezt rendelte sorsául az élet, ez nem jelentett totális elszakadást. Ez a távolság csak erősítette az együvé tartozását, az egységbe vetett hitét, konok kitartását s nem utolsósorban nemzeti öntudatát. Más szavakkal fogalmazva, nem szûnt meg egy percig sem magyarnak lenni, magyarul érezni. Fiai, leányai mindig tudatában voltak annak, hogy túl a nagy közösségen egy kisebbet is képviselnek, s annak dicsőségéért is küzdenek. Ez a tudat adta a munkához szükséges többleterőt - mert a válogatott mezéért igencsak meg kellett küzdeni, a többnél is többet kellett nyújtani -, ez jelentette a lelki egyensúlyt, ez acélozta az izmokat, az idegeket, ez növelte az akaraterőt, a küzdeni tudást.
Háromszék - ma Kovászna megye - legjobbjai nem tolongtak ugyan az olimpiákon, de periódusonként adtak egy-két kitûnőséget a sportvilágnak. Kilenc sportágban - atlétika, evezés, gyorskorcsolya, kézilabda, lovassport, öttusa, röplabda, torna, vívás - tizenhárom sportoló állt rajthoz az ötkarikás viadalokon. A versenyt egyikük sem adta fel, népére jellemző szívóssággal küzdötte végig a harcot, győztest köszöntő himnusz viszont csak egynek szólt, s annak négyszer egy olimpián. Az az egy pedig a zágoni Szabó Kati.
A tizenhárom olimpiai versenyző közül tizenegy Háromszéken született, máshol sportolt, s lett naggyá, egy máshol született és Háromszéken sportolt, s innen került ki az olimpiára, egy pedig különös státussal rendelkezett: Csíkban született, Háromszéken lakott és dolgozott, Brassóban sportolt- ő volt Gáll Lajos.
A tizenegy Háromszéken született olimpiai versenyző közül hárman - dr. Bodosi Mihály, Kulcsár István és Benkő Tibor - időben kikerültek, átkerültek Magyarországra, ott váltak híres sportolóvá, olimpiai versenyzővé. Dr. Bodosi Mihály nyolcévesen került Barótról Kaposvárra, s itt lett atléta, méghozzá kitûnő, hiszen Európában elsőként szárnyalta túl a kétméteres álommagasságot. A nemrég elhunyt Misi bácsi legutóbbi hazalátogatásakor mondta: ,,Kaposváron élek a szülőföld, Barót erős vonzásában? Fiam, az én eredményem, dicsőségem a tietek is.? A Sepsiszentgyörgyön született Kulcsár György hosszútávfutó, a Magyar Atlétikai Club versenyzője a két világháború közötti korszak legjobb magyar hosszútávfutói közé tartozott. 1924-ben szerepelt az olimpiai játékokon. A szintén sepsiszentgyörgyi születésû Benkő Tibor a Ludovika Akadémia Sportegyesület tagjaként az 1932-es olimpiai játékokon öttusában és vívásban képviselte a magyar színeket. Öttusában a 18. helyen zárt, párbajtőrvívásban az elődöntőig jutott. Gödöllőn alussza örök álmát.
Erdély földjén maradt, Románia színeiben versenyzett az 1899-ben született Péter László vágtázó. Mikós diák volt, itt kezdett atletizálni, innen került a kolozsvári Kereskedelmi Akadémiára, s mint atléta a Kolozsvári Atlétikai Clubba, majd az egyetem elvégzése után a Temesvári Atlétikai Club versenyzője lett. 1921-1928 között rendszeresen nyerte a két vágtaszám országos bajnoki címeit, javította az országos rekordokat. Az utolsót éppen 1928-ban 100 méteren, 10.6 másodperccel. Az 1928-as amszterdami olimpián szerepelt. Hogy hogyan, erről hadd meséljen ő, idézem szavait: ,,1928-ban, az amszterdami olimpia évében voltam a legjobb formában, de az anyagi nehézségekre hivatkozva nem vállalták kiküldésemet az olimpiára. Főnököm, a temesvári bank igazgatója a fizetésem terhére előlegezett egy összeget, amivel aztán kiutazhattam Amszterdamba. Azt az utazást sohasem felejtem el. Harmadosztályú vonatkocsin, autóstoppal, szekérrel s még gyalog is utaztam, hogy idejében ott legyek a rajtnál. Egy nappal az előfutamok előtt, holtfáradtan, betegen érkeztem meg az olimpia városába. Másnap rajthoz álltam, de az előbbi körülmények miatt jó eredményt nem érhettem el, jó eredményre nem számíthattam. A selejtezőn kiestem? A 100 méteres síkfutást a kanadai Williams nyerte 10.8-cal. Én pedig abban az évben többször futottam 10.6-ot.? Amszterdamban jelen volt még egy mikós diák, a komollói születésû súlylökő, Dávid József, aki abban az időben a Resicai UDR színeiben versenyzett. Az ő rajtját sem kísérte siker. Az előcsatározások során nem tudta teljesíteni a 13 métert - bár az országos csúcsa 14,06 m volt -, s így idő előtt kiszállt az érmekért vívott küzdelemből. 1960-ban a római olimpián a kézdivásárhelyi születésû Kádár András képviselte többek között a romániai lovassportot. Kádár lovastusában rajtolt, sajnos, kevés sikerrel, mert lova a második számban, a tereplovaglásban megsérült. 1964-ben a baróti születésû Derzsi Ede röplabdázó utazhatott Tokióba mint világbajnoki ezüst- és kétszeres bronzérmes, Európa-bajnok és kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes, hogy papírforma szerinti aranyesélyét valóra váltsa csapattársaival együtt. Derzsiék végül a 4. helyen zárták a küzdelmet. Igazán nem rajta múlott, hogy a román férfi röplabda-válogatott nem állhatott a dobogóra. Derzsi ma Sepsiszentgyörgyön él.
Az 1972-es müncheni játékokon két sportágban voltak jelen Háromszék szülöttei - az imecsfalvi Kicsid Gábor a román kézilabda-válogatottat erősítette, a tamásfalvi Tusa Imre pedig evezősként szállt vízre. Kicsidék bronzérmet nyertek, Tusáék dobogóközelben, az igen előkelő ötödik helyen érkeztek célba. Kicsid Gabinak megadatott a lehetőség, hogy négy esztendő múlva javítson. Meg is tette, tették, hiszen a román kézilabda-válogatott ezüstérmet nyert.
Na de térjünk vissza még egy szóra az evezéshez, hiszen az 1996-os jubileumi olimpián a román hajóraj tagja volt a sepsiszentgyörgyi Rácz Attila. Nem szerzett érmet, de ott volt, s bizonyította, remek hajósok a székelyek.
1984-ben újra két olimpiai versenyzőért izgulhattunk. Szarajevóban a kolozsvári születésû (édesanyja, Konrád Emma a helsinki olimpián atlétikában képviselte színeinket) Jenei Dezső, a Sepsiszentgyörgyi Vasas gyorskorcsolyázója lépett jégre 500 és 1000 méteren (előbbin 25., utóbbin 34. helyen zárt). Néhány hónappal később pedig Los Angelesben Szabó Kati zágoni születésû ,,dévai tornászlány? ejtette ámulatba a világot. Négy aranyérme és egy ezüstje mindennél többet mond. Ilyen olimpiai bravúrt négy tornásznő mondhat magáénak: a magyar Keleti Ágnes, az orosz Latyinyina Larisza, a cseh Caslavska Vera és az erdélyi Szabó Kati. Azóta sok víz lefolyt Zágon patakán, Kati elvégezte a testnevelési főiskolát, férjhez ment az evezős Tamás Krisztiánhoz, két fiú boldog édesanyja és egy franciaországi tornászklub sikeres edzője.
Az egyetemes magyar sport olimpiai éremgyûjteményéhez a maroknyi háromszéki négy arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel járult hozzá, a nem hivatalos pontversenyben pedig 27,56 ponttal.
Kevés és sok. Kevés, mert többre vagyunk képesek, sok, mert kicsi volt a számunkra előlegezett bizalom, erősen behatárolt a lehetőség tehetséges sportolóink kibontakozásához.
*
Befejezésül - kiegészítésképpen - hadd mondjam el azt is, hogy 1996-ban a Sepsiszentgyörgyi MSC három sportolót, három atlétát adott az atlantai olimpiára utazó román csapatnak: Florin Ionescut és az Olteanu házaspárt - Ovidiut és Stelát -, négy esztendővel később pedig Florin Ionescu vett részt a játékokon. Mindhárman más megyében születtek, Sepsiszentgyörgyön sportoltak, s ily módon öregbítették Kovászna megye sporthírnevét.
*
Egy igazságon viszont elgondolkodhatunk: nincs olyan a fentiek között, aki itt született, itt sportolt és innen került ki az olimpiai játékokra!
Nincs! S ez a mindenkori sportvezetők és szakemberek lelkén szárad. A kilenc sportágban olimpiai versenyzőként szerepelt tizenhárom sportoló beszédesen bizonyítja, hogy soha, de soha nem a tehetségek hiányában szenvedett e vidék. Társadalmi életünk, ezen belül sportéletünk vezetői nem tudtak olyan egyesületet életre hívni, mûködtetni, olyan sportolási feltételeket biztosítani, amelyek az időnként feltûnő tehetségeknek a honi fejlődését, kibontakozását garantálják, ezért azok sorra elhagyták a szülőföldjüket, és olyan helyre távoztak, ahol gyümölcsöztetni tudták rendkívüli adottságaikat. Amikor pedig sikerült olyan egyesületet életre hívni, olyan feltételeket teremteni, melyek lehetővé tették volna az olimpiai sportolók felfuttatását, a szakembereink mondtak csütörtököt, mindenekelőtt azzal, hogy elkallódni hagyták - s nagyon úgy tûnik, hagyják ma is - a honi tehetségeket.
Á. K.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép