A DA Szövetség, főként a Demokrata Párt, de maga Traian B?sescu a folyamatos konfrontációt választotta az ország politikai életének irányításában - állapíthatja meg a felületes szemlélő. Azt is érhetetlennek tarthatja, miért nem lehet békésebben, harmonikusabban haladni az önként vállalt úton. Ha ellenben arra a rettenetes rendszerre gondolunk, melyet négy év megszakítással a Nemzeti Megmentési Frontból született pártok honosítottak meg Romániában, a kialakult oligarchikus, korrupt rendszerre, Iliescuék országrontó, a társadalmat az erkölcsi nihil felé vezető útjára, és arra, hogy utolsó, négyéves országlásuk alatt mennyi kárt okoztak, mennyi látszatintézkedést hoztak, mily sok törvénycsomagot fogadtak el csak azért, hogy Európa száját befogják, és milyen kétszínû politikát folytattak még az EU-csatlakozás tekintetében is, milyen módszeresen, tudatosan építették ki az egypártrendszer összes jellemzőjét magán viselő rendszerüket, valamelyest megértjük a jelenlegi koalíció ama szándékát, hogy el akarja őket távolítani még a hatalom közeléből is. Az sem vitás, hogy demokratikus módszerekkel, jogállamban ez egyáltalán nem könnyû feladat. Az átgondolatlanság és a teljes káosz képzete alakul ki az emberben, és a végig nem vitt tervek garmadáját látjuk magunk körül. Az előrehozott választásokat nem tudták átvinni, a két vezető kormánypárt fúziója sem jött össze, mi több, viszonyuk egyre romlik, a házelnökök leváltására kitûzött határidő, október vége sem tûnik reálisnak, s nem bizonyos, hogy újabb vesszőparipájuk, az SZDP-s vagy nagyromániás megyei tanácselnökök leváltása valóra válik.
Közben a kormányra szakadt az ég, hat árvízhullám zúdult az országra, ami hatalmas gazdasági terhet ró rájuk, bedöglött Bukarest kanalizálása, az elkövetkező években csak erre 14 milliárd eurót kellene költeni, s bár adócsökkentéssel kezdték, nyugdíj- és béremelést ígértek, most kénytelenek elismerni: az árvizek következményeinek kiküszöbölése olyannyira megterheli a költségvetést, hogy ha a nyugdíjakat nem is, de a béreket kénytelenek lesznek befagyasztani. S közben csendben emelik, és bővítik az adóformákat, lassan többet fizetnek a cégek, mint korábban, az árak félelmetesen kúsznak felfelé, s hogy az általános közhangulaton még rontsanak, olyan uniós elvárásoknak tesznek eleget - például a határátkelés terén, két évvel a kiszabott határidő előtt -, melyek több millió ember idegeit borzolják. Furcsa, hogy nem gondolnak arra: a milliónál is több vendégmunkás - aki a kontinens különböző országaiból csak az idén már kétmilliárd eurónál többet hozott haza -, ha a határon belül reked, nemcsak az ország valutaforgalmát juttathatja holtpontra, hanem családjaik is nyomorba kerülnek.
Lassan, de biztosan csökkent tehát a kormánypártok népszerûsége, s ezzel párhuzamosan nő az ellenzék szája, megalázó és hangos nyilatkozatháború után csak annyira futja bátorságukból, hogy módszeresen és cinikusan akadályozzák a parlament munkáját, és bejelentsék, nem mennek Cotroceni-be az államelnökkel tárgyalni, mert felelőtlen, izgága politikusnak tartják. Pedig B?sescu lemussolinizása után a vele való nyílt szembenézés némi civil kurázsiról tanúskodott volna. Így csak a gyávák lázadásának tetszik.
Simó Erzsébet
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.