Gyarapodó magyarokRiport: Miért pont Gyergyóremete?

2005. október 5., szerda, Archívum 2003–2007

2.
Kitörni a nyomorból
A napirenden lévő gyergyóremetei tagosítási terv a község történetének fordulópontjává lehetne, sikere nem utolsósorban nyilván a lakosság, annak egyes csoportjai viszonyulásán áll vagy bukik. A tervkovácsok, Komlóssy József, Rákossy Botond és társaik már nemegyszer szóba álltak a remeteiekkel. Nem titok előttük, hogy a fiatal nemzedék körében új életszemlélet hódít, úgy látják, a régi módon folytatva a gazdálkodást, a mai nyomorból kikecmeregni soha nem tudnak.
- A fiatalok már nem érik be annyival, hogy reggel megisszák a csésze tejet, gürcölnek estig, s akkor pityókatokányt vacsoráznak, hanem másra vágynak. Fürdőszobára, autóra, komfortos lakásra - ehhez pénz kell, amit a pár hektáros krumpliterméssel nem lehet megkeresni. Sokan eltávolodnak a falutól, inkább Magyarországra mennek pénzt keresni. A mi célunk ennek elejét venni: helyben tartani a tettre kész fiatalokat - folytatja dr. Rákossy Botond, a terven dolgozó csíkszeredai Topo Service ügyvezető igazgatója.
- Azonnali gondjuk a helyi gazdáknak, amivel rögtön előhozakodnak, hogy a burgonyát nem tudják eladni. A tejet átveszik tőlük, de a gyár későn fizet. Ha segítenénk rajtuk, a pityókát és a tejet is jobban értékesíthetnék, a tejgyár, ha látná, hogy kisebb számú, megbízható partner állandóan és jó minőségben szállítja a több tejet, hamarabb fizetne talán. Az eladási és termelési gondokat együtt kell kezelni. Hogy a pityókát kedvezően adhassák el, ahhoz minőségi gumót kell előállítani, ahhoz nagyobb területekre, gyomirtóval megfelelően kezelhető parcellákra van szükség?
- A javasolt községi földalap - ezt uniós, magyar és más hozzájárulásokból hoznák létre a földfelesleg felvásárlása, majd átcsoportosítása céljával - adminisztrálása az igazán fogas kérdés!
- Azt nyilván a község kezelné. Ilyen tagosításkor bizottságot választanak, amelyben a mûszaki szakember mellett a helyi gazdák képviselete is helyet kap. Főleg az. A helyi földek felértékelésében például a helyi gazda a legilletékesebb. Továbbá törvényre is szükség lenne, tagosítási törvényre. Garda Dezső képviselő évekkel korábban már foglalkozott ezzel, tervezetét akkor félretették, de a mai kormány legújabb földtörvényében is vannak idevágó, földjáradékot nyújtó, koncentrációt szorgalmazó cikkelyek.
Példatár, film
Dr. Rákossy Botond tanulmányozta a korábbi jogszabályokat, ezek rendkívül részletesen szabályozták a kérdést, különösen az 1908/39-es tagosítási törvény, melyről előadást is tartott több ízben.
- Háromszéken a tagosítás szó nem cseng a legbizalomgerjesztőbben. Kibabráltak nagyapámmal még az Osztrák-Magyar Monarchia idejében, ezért a magam számára nem kívánom - mondották nekem.
- Ahogy az összevonásról kezdünk beszélni, az emberek első reakciója: jaj, nehogy kollektív legyen belőle. Érthető, de alaptalan aggály. Tagosításkor az illető tulajdonában marad a föld, de nem húszfelé elszórva, hanem kevesebb tagban. Beszéltem már a korszerû eljárások megbízhatóbb voltáról, melyek a visszaéléseket jórészt kizárják, arról is, hogy a villámgyors számítógépes kombináció mennyire időtakarékos, a mûvelet elhúzódása évtizedekig tehát kiküszöbölhető.
- Tévéfilm is készült a helyiek és a tervkovácsok kontaktusáról, a helyi televízió mûsorára tûzte a kérdést.
- A polgármester, Garda Dezső képviselő és jómagam léptünk fel egy idei januári napon, a moderátor kérdéseire válaszoltunk, mindenki a saját területéről. Ezzel párhuzamosan filmet is néztünk, a gazdák vélekedéséről készült korábbi ankétot. Ezt még párszor bejátszották a községi tévéadásban. Világos volt a fiatalok és idősek közti mentalitásbeli különbség, a legidősebbek vélték csak úgy, ők, akiknek nyugdíjukból kellene otthon élniük, ha megtehetnék, hogy ugyanaz a föld maradjon birtokukban, amit ötven éve elvettek tőlük, és most visszakapták. Akkor is, ha az egész napot szekéren töltik egyik parcelláról a másikra utazgatva. Az ifjak és a középkorúak jó része tisztában van a gazdálkodás veszteséges voltával, váltani szeretne, de nem tud, és ezért helyzetét kilátástalannak tartja. Remetén pillanatnyilag átlagosan kb. tíz parcellában fekszik egy gazda birtoka, melynek a nagysága olyan 5-6 hektár körüli. Nagyobb, mint Háromszéken, de számolni kell vele, hogy az ottani földminőség valamivel magasabb. Gyergyóban sok a vizenyő is ráadásul, a klíma hidegebb, kevesebb fajtát lehet termeszteni.
Letarolt és elutalt földek
A terv környezetvédelmi és közlekedési kéréseket is felvet, mind meghatározói az életminőségnek.
- Gyergyóban általában hatalmas erdőirtás folyt és folyik, Remetén annyira ,,kitakarították? az erdőket, hogy maholnap fát is alig látni. Erdő-közbirtokosság van, de erdő alig, az oldalakat tarvágással valósággal lecsupaszították. Ennek hátrányai nyilvánvalók, e csapadékos évben különösen. Utódainkra is kellene gondolni, hagyni vagy újratelepíteni a növényzetből valamit számukra is. Az úthálózat pedig kritikán aluli. A nyáron végigjártuk a terepet, nem egy helyt száz-százötven méteren ki van taposva minden. A fát szállító teherautók, ha az út kátyúsodik, arrébb költöztetik a nyomvonalat öt méterrel. Ha ez megismétlődik egypárszor, nagy területek leromlanak. Fotókat is készítettünk. Néhol már teljesen járhatatlan emiatt a hálózat, terepjáróval nem sikerült a domboldalra felkapaszkodni. Ahogy megfuttattuk a programon, mintegy 200 hektárt ölelnek fel a községben eme elutalt részek. Na most a tagosításról tudni kell, hogy annak költségei 70-75 százalékát útjavítás teszi ki. Az elv az, hogy olyan utakat kell építeni, melyek az időjárástól függetlenül mindig járhatók. A főbb utakra aszfalt kerülne, a mellékutakra kavicságy. Remetén a Görgény völgyébe átvezető megyei út ma már olyan, hogy a favontató teherautók beleragadnak a sárba, azaz járhatatlan. Ott valamikor át lehetett járni, ma terepjáróval is megközelíthetetlen. Felmerült ennek kapcsán, hogy a községben újranyithatók a kőbányák, azokkal lehetne az utakat feljavítani.
Olasz szalmakrumpli a Metro Áruházban
- Ott lehetne munkát adni a mezőgazdaságból felszabadult munkaerőnek. Komlóssy úr szavával: egyéni termelés, közös feldolgozás, közös eladás. Nekem is régi álmom, hogy a pityóka áruba bocsátását másként kellene elvégezni, nem úgy, hogy mindenki maga hordja a piacra. Így maximálisan kijátsszák a székely gazdát, aki ráfizet az üzletre. Ilyen vidéken, le Háromszékig, el lehetne látni nyersanyaggal egy szalmakrumpligyárat például. Tessék megnézni, olasz, holland és lengyel szalmakrumplit árulnak a közeli Metro Áruházban minálunk. Amíg a gazda két-három-négyezer lejt kap ma a burgonya kilójáért, addig a metróban 50 000 lej a szalmapityóka kilója, és elkel. Elősütve olajban és fagyasztva. Mennyivel olcsóbban tudnók azt mi előállítani! Némi óvatosságra az int legfeljebb, hogy miután utánanéztem az interneten, kiderült: egy ilyen teljesen automatizált berendezés kétmillió euróba kerül. Igaz, óránként egy tonnát gyárt. Leforrázó ár, de az is kiderült, hogy keleti, pl. indiai cégek 120 000 dollárért már adnak hasonlót. Magam ugyan megtanultam, mindig a legjobbat érdemes megvenni, mert az nem lesz ráfizetéses. Hitelt felvenni? Akinek semmije sincs, annak nehéz, nem is tanácsos. A dilemma marad hát, de ez csupán egy példa. Az értékesítés útjait nem egyénileg kellene mindenkinek keresnie, hanem összefogva. Egy szövetkezet nagyobb eséllyel szólhatna bele az árak megszabásába is. A kormánytól is elvárnók, ne hozza be az olcsóbb török burgonyát, hanem az ittenieket támogassa. Jó példa a svájci marhahús: meglehetősen drága, mert a kormány nem engedélyezi az importot, pontosan a gazdák és az ágazat javát keresve. Munkahelyeket még a turisztika biztosíthat. Remetén nemrég még létezett egy fürdő, a villák olyan neveket viseltek, mint Biri, Mariska, Rozáli stb., a nótából, ugye. Azt fel kellene támasztani. S hogy az ötleteknél maradjunk: a Balaton-parton láttam a nyáron, végig kerékpárút vezet mindenüve, a külföldi turisták körbe-körbe bicikliznek. Minálunk egyetlenegy kerékpárút nincsen! Pedig még tőlem is kérdezték külföldiek: ha hoznak kerékpárt, tudnék-e nekik útvonalat javasolni. Hát nem tudtam. Vagy ott a borvíz?
Szürkemarha és társai
Nemcsak beszélgetőpartnerünk látja úgy, fő mezőgazdasági ágazattá az állattenyésztésnek kellene előlépnie Gyergyóban.
- Románia juhászatának jó része ide összpontosul ma is. Felfuttatható szerintem például a szürkemarha-tenyésztés, aminek most nagy keletje van Nyugaton, mert húsa táplálóbb, egészségesebb. Ditróban egy vállalkozó különben foglakozik vele, de csak hobbiszinten. Vagy a mangalica: nagy divatja van, mindenütt mangalicaszalonnát és -kolbászt készítenek. Húsa egészségesebb, mint a ,,gyári? sertéseké. Tartása parlagi, kicsapják a legelőre, gyûjtöget magának, gond is kevesebb van vele. Mondjam még: ha nő a gazda jövedelme, s pénzét a faluban költi el, az magával hozza ott a szolgáltatások felvirágzását. Boltok, szálloda, szórakozóhelyek?
Részleges tagosítás
Mindenkit bevonni a terv végrehajtásába nem valószínû, hogy sikerül, számolni kell az ellenálláson kívül azzal is, hogy egyesek kivonják majd magukat belőle, nem tanúsítanak érdeklődést iránta.
- A részleges tagosítás azt jelenti, hogy például húsz gazdának alakítunk ki versenyképes gazdaságot. A többi ezernek marad a szétforgácsolt birtoka, hagyományos gazdálkodása és életmódja. A húsz javára viszont beindulna a földvásárlás és bérbeadás-eladás a községi földalap részéről. Ez is megoldás. Ehhez okvetlen találnánk belső támogatókat, külsőket is. Itt említem a szülőföldalapot, melyet mintha erre találtak volna ki, bár egyelőre nem jött visszajelzés onnan. Illetve nem jött kedvező jelzés. Hadd mondom el, már tőlünk függetlenül is folyik Remetén a földvásárlás, van, aki száz legelőt felvásárolt, mások is építgetik a maguk 15-20 hektáros, leendő nagyparcellás farmját. Nélkülünk is ebbe az irányba fejlődnek a dolgok, csak minden bizonnyal nehezebben és több gonddal. Jöhet a szomszéd községbeli, az is vásárol, a gyergyói arra ébred: se földje, se pénze. Remete szomszédságában a román Várhegy a Maroshévíz környéki sarkához tartozik a megyének. Érdemes utánanézni: Várhegy határa Remete történelmi határában jött létre, és abból vált ki.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-10-05: Archívum 2003–2007 - :

Immelám (Glossza)