Dr. Nagy Lajos nevéhez elébb játékból ragasztottuk a ,,Rétyi? nevet - valamiképpen meg kellett különböztetnünk egy ilyen nevû magyar királytól, akinek idejében négy tenger mosta Magyarország határát -, aztán a vidéken élő orvosra utaló heccelő-viccelődő jelzőből értékmérő minősítés lett: nevezett Háromszék alsó részének huzatos helyén doktor úrként és falusi származású emberként olyan dolgokat mûvelt, melyek ellentétei annak, amire azt szokták mondani: homokból font ostort.
Orvos barátunk négy évtizede él Rétyen. De nem csak ott. Kisborosnyótól Sepsibesenyőig majdnem mindenkit nevén szólít, és orvos lévén, a páciens rokonságnak is tudja minden baját-gondját-örömét.
Mondja, hogy édesapja Csomakőrösről származik, s amikor közölte véle, hogy Rétyre nevezték ki orvosnak, a Háromszékről Udvarhelyszékre került férfinek ismerős volt a táj: tudom, fiam, ott, a Vásárosúton szokták kirabolni régen a postakocsit.
Nagy Lajos rétyi kötődésének számos fogódzója van. Ezek közül a leglátványosabb a Rétyi Nyír keleti oldalán, a tóval szemben a Szelesdombra épített nyaraló. A lakóház minden szerepkörének betöltésére alkalmas, néhány éve még első épületet most már körülállják egy kedves nyaralótelep építményei.
Szokásom szerint a hely, a kistáj nevének eredetére is rákérdezek. Nevetve mondja, hogy ennek a szélfútta, néhány éve még kopott helynek ő a keresztapja. A Szelesdomb házi használatú név. A hely régi elnevezése - kacagja - valami bibliai név, Sínai-hegy. Talán a homokról.
Dr. Nagy Lajos szelesdombi nyaralóháza homokra épült ugyan, de minden, a homokkal kapcsolatos régi mondást, népi mondást cáfol.
Bármennyire képtelenség, ő ostort font homokból. Homokra épített házat - az alap kiásása alkalmával derült ki, hogy négy méter mélységben is finom sárga homok található -, a Szelesdomb alsó hajlatából a Kút saránál csermely csurdogál ki a homokból, s ezt a beszédes nevû terepet ő oázissá formálta. Kikotortatta, jókora halastavat alakíttatott ki, s ezt betelepítette nemcsak hallal, hanem a táj ékességeit is idehonosítva, Réty új címerében is szerephez jutó tavirózsát is ültetett a vízbe. És köréje hányféle fát? Lenke asszony, a tanárnő feleség, mikor szemrevételezte a kopár domboldalt, elszontyolodva mondta: ha legalább három fát látnék itt.
Most már láthat bárki, három helyett háromszázat. Dr. Nagy Lajos huszonötféle fajt sorol fel. Szemelgessünk, már csak a nevek gyönyörködtető szépsége miatt is: a Nyírben őshonos rezgőnyár, aztán a fûzfélék: fehérfûz, kecskefûz, barkafûz, olajfûz. Vérmogyoró, zselnicemeggy (májusfa), vadcseresznye, kányafa, lila akác, fehér akác, kecskerágó, bodza, erdeifenyő, lucfenyő, fehérfenyő, különféle juharfélék, szil, tölgyfélék, égerfa, krisztustövis, orgona, aranyeső, élő sövénynek, gyertyán és természetesen mézgás éger meg nyír, hisz a Nyír peremterületén vagyunk, ez a rétyiség szimbólumfája.
Minden fának megvan a maga története: van, amit a szél hozott, vagy a madarak ejtették ki csőrükből, szajkók ásták a homokba, de van, amiért összejárta a fél megyét. Amerikai diót (feketediót) például Dálnokból, a dendrológiai parkként is számon tartható Beczásy-kertből hozott, vérmogyorót a rétyi orvosi lakás portájáról.
Dr. Nagy Lajos a növények szeretetét, a kertészkedést, a táj szeretetét - amint mondja - a génjeiben hordozza. Tulajdonképpen szülei foglalatosságát folytatja. ?k kertészkedtek, a füvek, fák szerelmesei voltak.
? maga az orvosi hivatás mellett ?90 után gazdálkodott is. Ezt most abbahagyta. Szabad idejében saját alkotásában gyönyörködik, ami láthatóan nem csak az övé, mert a tó, a csermely két partja, az erdőfolt padokkal, kedves hidakkal, pallókkal egy pihenőpark benyomását kelti, ahol a füvészkedésből doktorálni lehetne, hisz a fák mellett virágrengeteg között sétálunk: tőzike, fürtös gyöngyike, minden van itt.
Dr. Nagy Lajos bebizonyította: meg lehet a homokot kötözni.
Úgy sétálhatna, büszkén, mint a kunok ebe a homokon, ahogy jó Decsi János mondá, de nem teszi, hanem azt mondja: nézd meg, egyetlen tökmagból mi lehet!
És máris leszakít egy hatalmas sütőtököt, hiába mondom: kisebbet, druszám, mert ezt nekem a negyedik emeletre kell felcipelnem, s mondok is ennek következményeként a tökkel kapcsolatos mondást, de azt írásba foglalni nem illik.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.