Riport: ?sz hava Ikafalván

2005. október 12., szerda, Archívum 2003–2007

?sz havának nevezik a régi naptárakban a napsütéses októbert. Az ikafalviak a mezőn költik el a délebédet, most van a krumpliszedés dandárja, de már a vetőgépek is elindultak. Ilyenkor csak az öregeket és a tehetetleneket lehet otthon találni. Mi mégis megpróbáltunk bepillantani a falu életébe, a földdel küzdő ember mindennapjaiba. Tudtuk, hogy a szerves anyaggal évszázadok óta gazdagított ikafalvi televény ebben az évben szûkmarkú volt: 8000 kg körüli a ,,székely valuta? hektáronkénti átlaghozama. Nyerészkedő regáti felvásárlók nem átallottak kilónként csupán 3000-3500 lejt ajánlani érte. Apró a krumpli - mondták. Akkor jó az apró, ha nincsen nagyobb - felelték, s akinek egy kevés eladnivalója van, tartogatja jobb időkre. A déli csendben Bandi László postás 27 Háromszékkel és 9 Székely Hírmondóval járta a falut. Mosolyogva biztatott: emelkedett az előfizetők száma!
Át a hegyen
Felsőcsernátontól már nincs messze Ikafalva. A hegylábi dombon áthajló országút állandó gondot okoz a csernátoni önkormányzatnak. Javítják-javítgatják, s ha nem sikerül, legalább ígérik, hogy gondjuk lesz rá. A nyári esők lehordták a földet a lejtőről, felteltek a sáncok, eldugultak az átereszek. Magyarázatért Fábián Sándorhoz fordultunk, aki egy személyben alpolgármester, falufelelős és ikafalvi megyebíró is.
- Megkezdjük az út javítását - mondta. - Gréderrel mélyítjük a sáncokat, felnyitjuk az átereszeket, s tört kő is kerül az út leromlott szakaszaira. Kivágtuk az út mentéről a havat felfogó bokrokat. Összpontosítjuk a szociális segélyben részesülő munkaerőt, s remélem, hamar végzünk.
A faluban
Láttuk, gondozottak az utcák, egy-egy szakaszon kavicsoztak. Ennyit engedett a költségvetés - folytatta Fábián Sándor. - Most betoncsöveket vásároltunk Buz?uból, s azokat elhelyezzük a falu felső felében, az Új utcában, a Furus patak szabályozása céljából. Új lámpatesteket is vásároltunk, jobb lesz az éjjeli világítás.
Fábián elmondta, hogy a kultúrotthont visszakapta a református egyház, s a nyár folyamán önkéntes holland fiatalok feljavították-bővítették. Konyhát, fürdőszobát-illemhelyet szereltek, az egykori klubot imateremmé alakították, a téli hidegben ott lehet megtartani az istentiszteleteket. Egyfajta közösségi házzá alakult az épület, akárcsak Albisban - egészítette ki t. Sánta Imre helybeli református lelkipásztor. Volt úgy, hogy lelkes ikafalviak is segítettek, bár több segítség is elkelt volna? S mert az önkormányzatnak még évekig kell támogatnia az ilyen épületek fenntartását, a külső javítást a gondjaira bízták.
A közmûvelődési munkát évekkel ezelőtt Sánta tiszteletes vállalta fel. Ebben az esztendőben is készülnek az itt hagyományos óesztendei színdarabos mulatságra, melyet esti istentisztelet előz meg. A nyáron József Attila-versekből összeállított zenés mûsorával ide látogatott a felsőcsernátoni ikések Üzenet nevû csoportja.
A faluban még két tanácsi tulajdonban lévő épület létezik. Egyiket a fogyasztási szövetkezet béreli és tartja rendben. A másik a téesz volt irodaépülete. Javításán most végzik az utolsó simításokat. Megfelelő orvosi rendelőt szeretnének benne kialakítani, hisz az öregek és betegek elvárják, hogy hetente rendeljen a faluban a családorvos.
,,Furus-vizet? a falunak
Orbán Balázs 137 évvel ezelőtt, amikor Ikafalván járt, érdekes népregét jegyzett fel a Furus-kútról. ,,A honfoglalás és letelepedés korszakában e falu népének őseit egy Furuzsina istennő nevében harcolt bátor bajnok vezérelte, véres csatát küzdött e helyen, hol most e falu fekszik, s meg is öletett, de kiontott véréből fakadott fel a forrás, mely mellé népe letelepült, miért Ikafalva lakói még most is nagy jelentőséget kötnek e forráshoz, annak vizét felfogják és azt isszák, mert az - mint mondják - vérvíz, mely erőt ad, hogy pedig az ikafalviak erős, bátor emberek, azt ezen forrás vizének tulajdonítják a vidékiek, s ha a szokásos bírkózásokban és verekedésekben valamely ikafalvi legény fölényt vív ki, azt mondják: Nem csoda, mert Furus vizén nőtt fel, s azért az ikafalviak annyira respectálva vannak, hogy nem igen mernek velők kikötni.? Hogy milyen bátrak-verekedősek ma az ikafalvi legények, afelől nem érdeklődtünk, de hogy a Furus-kút vize jó volna a falunak, az biztos. Felkerestük a forrást. Belőle ered a Furus pataka. Ezt foglalták be a Szőrösmáj nevû hegyoldal forrásaival együtt a kollektív idején. Most szeretnék, hogy új vezetéket fektessenek le, mert így szabadeséssel ingyenes vizet kaphatna a falu alsó része. Az évszázados udvari kutak vize jobbára szennyeződött. Az egykori nagy kapacitású vízgyûjtőt mi is megnéztük.
- Az új vezetéket nem a kertek mögött, hanem az úttest alatt kellene lefektetni - mondta a falufelelős -, hogy onnan rá tudjanak majd kapcsolódni a családok. Jó volna ez a víz ott, ahol fürdőszobákat szereltek fel, nem kellene villanyárammal nyomatni a vizet a tartályokba. Ehhez azonban az említett falurész lakosságának összefogására lenne szükség, s akkor az önkormányzat is segítene a költségek összekovácsolásában.
Mélyszántás
Nem az őszi mélyszántásról van most szó, hanem arról az áldozatos munkáról, ,,amit a tanító és a lelkész végez a gyermeki lelkekben?. A jelzőt Ikafalván használták, amikor megelégedéssel nyugtázták a tiszteletes lelkiismeretes gyülekezeti munkáját s a több mint félszáz lelket számláló katolikus filia plébánosának buzgóságát. Péter-Pál napi búcsúra emlékeztek, s elmondták, hogy Tifán Lajos futásfalvi plébános nem átallja esőben-sárban és hóban is misézni jönni - sokszor gyalogosan - Ikafalvára. Örvendenek a helybeliek, hogy ilyen két ügybuzgó pap tanítja-oktatja vallásra gyermekeiket.
Az iskola udvarán Nagyoláh Attila tanítói oklevéllel rendelkező ikafalvi óvó bácsi fogad. A gyerekekkel együtt temette be azt a sáncot, melybe a vízvezetéket és a szennyvízcsatornát fektették le. Költségvetési pénzalapból vizet vezettek az óvodába-iskolába. Györgyjakab Dezső udvari kútjából adott vizet, oda szerelték fel a szivattyút.
Nagyoláh Ilonka az ikafalvi iskola tanító nénije. Eddig 33 évfolyam került ki a keze alól. Mostani tanítványai, szám szerint öt, kihasználják a szünetet, komputeren játszanak, s a harmadikos Nagy Regina az uzoni iskolanapokon szerzett élményeit meséli. Ott énekeltek-táncoltak... fújták, hogy ,,szárnya, szárnya a székely madárnak?.
Szeretnének nevet adni a tanintézménynek, és egyúttal jövőben megszervezni az első ikafalvi napokat. Az 1863-ban született, bitai származású Szabó Lajos református oskolamester lenne a névadó, aki egész életét itt töltötte. ,,Nyolc gyermeke közül hét érte meg a felnőttkort - írja róla dr. Nagy Lajos orvos az Adalékok egy bitai székely család történetéhez címû tanulmányában. - Egyik gyerek pap, három tanító és három tisztviselő lett. Unokái, dédunokái között orvosok, mérnökök és más értelmiségi pályán mozgók vannak...?
A református egyház hétköznapi gondjairól Fábián Sándor megyebírót kérdeztük. Elmondta, hogy soron a templom tetőzetén a cserepek megforgatása, javítás a parókián és a melléképületen, s mert féltik a harangokat, hogy el ne hasadnának, azokon is fordítani szeretnének.
- Az egyháznak összesen 82 hektár erdeje volt. A restitúciós törvény szerint azt mi mind visszakérhetjük - mondta a gondnok. - A törvény előtt a 30 hektáron felüli birtokot más egyházaknak adták át. Így 30 hektár a futásfalvi református szórvány nevén és 22 a karatnai egyház nevén szerepel. Ezeket kell az eklézsia nevére telekkönyveztetni. A jegyzőkönyvek készen állnak, s elkészülnek a birtoklevelek is. A brassói Topo Silv Kft.-nél megrendeltük az egyházi erdő üzemtervét is.
Jártunkban minduntalan a régi életre, a régiekre, azoknak szép, megnemesült hagyományaira hivatkoztak az ikafalviak. Így támadt kedvünk arra, hogy megismerjük a falu legidősebb emberét is.
Léva Lajos bölcsessége
A sütő felől szilvalekvár illatát hozta felénk a szél az udvaron. A keverőkanál végét a 95. éves Lajos bácsi fogta, amíg felesége, Olga néni - ő is a 85. évében már - ikafalvi szilvapálinkát tölt, mert hát ,,vendég lépett a házba?. Jobb a szilvatermés az idén - mondták -, lesz dolga a felsőcsernátoni főzdésnek. Lajos bácsi élettörténete tanúság arra, hogy szép, de nem volt könnyû soha errefelé az ember sorsa. Jutott világháborúból, rendszerváltásból és feketediktatúrából is - de ,,az volt a legény, aki kiállotta!?
- 1910-ben születtem. Itt jártam iskolába. Jó tanítóim voltak. Szerettem Borbáth Béla bácsit, ő volt az igazgató. Reformátusnak születtem, s itt konfirmált meg, ebben a templomban, a zabolai születésû Szőke Miklós tiszteletes úr. 21 évet szolgált itt. Katona és hadifogoly is voltam összevissza vagy nyolc esztendőt. Legelőre a román hadseregbe vonultam be a 10-es huszárokhoz Bârladra. Jött a magyar világ, átképeztek a 2-es hegyi huszárokhoz Maroshévízre. Onnan vittek el a háborúba kerek öt esztendőre. Két esztendőt az első harcvonalban töltöttem, s a többit hadifogságban a sztálingrádi lágerben! Pozsony mellett, Rajkán fogtak el a muszkák. 1948 pünkösd nagyszombatján szabadultam. Éjjel egy órakor értem haza. Amíg odavoltam, a feleségem meghalt. Úgy vettem aztán el testvérét, ezt az asszonyt, Dombi Olgát. Volt egy orozva maró fekete kutyánk. Erősen fogott, nem engedett be az udvarra. Leültem a híd szélire, s egyet sírtam, hogy már a kutyám sem ismer meg! Az éjet apósoméknál töltöttem... Nem volt mit tenni, gazdálkodni kezdtem. Amikor elmentem, volt két ökröm. Mikor hazajöttem, s megalakult a kollektív, mindent elvettek. Kovácsmesterséget tanultam, s azt kezdtem itthon gyakorolni. Minden szerszámot megcsináltam. Be kellett állnom a kollektívbe. Eleinte itthon kovácskodtam. Szerettem dolgozni, engem nem kellett instálni. Aztán addig regnáltak, míg brigádosnak tettek. Ott dolgoztam végedes-végig. Van egy fiam az első feleségemtől, Léva Tibor, Kézdin él. Ez az asszony nevelte fel... Nem panaszkodom, nyugdíjam van, a földeket visszakaptuk, de már nincsen erő... Csorba András mûveli... Meg vagyunk elégedve az élettel. Kibékültem vele... Nem volt könnyû, de szép volt...
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép