Brüsszelben az erdélyi egyházfőkSegítséget kértek a visszaszolgáltatáshoz

2005. október 19., szerda, Archívum 2003–2007

Mindenekelőtt az egyházi javak romániai visszaszolgáltatásához kértek segítséget európai uniós tárgyalópartnereiktől Brüsszelben tegnap az erdélyi történelmi egyházak vezető képviselői - derült ki azon a nemzetközi sajtótájékoztatón, amelyet a küldöttség tagjai tartottak kétnapos látogatásukról.
A delegáció - amelyet Adorjáni Dezső evangélikus püspök, Tőkés László református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Friedrich Gunnes, a szász evangélikus egyház főtitkára, Nicolae Anusca, a görög katolikus metropolita első tanácsadója, továbbá a római katolikus egyházat képviselő Fejes Anzelm Rudolf püspök, premontrei prépost alkotott - az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brüsszelben mûködő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkozott, megbeszéléseik célja egyebek között egyházaik ,,áldatlan helyzetének? bemutatása volt, illetve annak jelzése: segíteni szeretnék, hogy Románia az európai normákat tiszteletben tartani tudó állammá váljék.
Mint Tőkés László elmondta, találkozóikon szolidaritást, egyetértést és nyitottságot tapasztaltak. Tárgyalópartnereik mindenütt határozott segítséget ígértek, és cserébe folyamatos kapcsolattartásra, több információ nyújtására kérték az erdélyi küldöttséget. Az uniós megfigyelés folytatására is ígéretet kaptak. A megbeszéléseken szóltak a kisebbségi egyházakat - a román ortodox egyház javára - sújtó diszkriminációról, illetve a felekezeti oktatás korlátozott voltáról is. Kérték, hogy foglalják ezeket a kérdéseket a Romániáról szóló országjelen­tésbe, és érjék el, hogy Bukarest teljesítse az integrációs feltételeket. Reményüket fejezték ki, hogy még Románia tényleges csatlakozása előtt sikerül elérni követeléseik teljesítését.
A tizenöt éve halogatott egyhá­zivagyon-visszaszolgáltatás nem várathat többé magára - hangoztatták a mintegy kétmillió hívőt képviselő küldöttség tagjai. Ez idő alatt négyezer ingatlannak csak alig tíz százaléka jutott vissza jogos tulajdonosának birtokába. Csak a váradhegyfoki premontrei kanonokrend 13 millió amerikai dollárnyi vagyont szeretne visszakapni. A román görög katolikus egyháznak még a templomait sem adják vissza - derült ki a sajtóértekezleten.
Tőkés László úgy vélte: az uniós tagországok kisebbségi téren általában azzal maradnak, amivel bejutnak az unióba. Márpedig a csatlakozási tárgyalások alkalmával kevéssé érvényesültek a kisebbségi, az egyházi ügyek - állapította meg, hozzátéve, hogy a javak visszaszolgáltatása is a vallásszabadság kategóriájába tartozik, mert ahhoz az is kell, hogy az anyagi feltételek megteremtődjenek. ,,A román kormány nem konzultált velünk, vagy elhallgatta a konzultáción kifejtett álláspontokat, írásban kifejtett álláspontunk elsikkadt? - hangoztatta Tőkés László. Esetenként elmaradt a reakció az RMDSZ részéről is. Azt is fontosnak tartják, hogy a közös kormányüléseken a magyar kormány is vállalja a kisebbségi felekezetek problémáit.
Adorjáni Dezső arra mutatott rá: a kisebbségeknek igazából egyetlen közintézménye az egyház, és ha ezek fejlődését adminisztratív eszközökkel gátolják, az etnikai kérdés is. A tulajdon esetében van ugyan törvény, de annak végrehajtása szerinte lassú, és visszaélések, korrupciós esetek tarkítják: a visszakövetelt ingatlanokat például eladják, és ezzel lehetetlenné teszik visszaszolgáltatásukat.
Nicolae Anusca úgy vélte, Romániában az állam nem semleges az egyházakhoz való viszonyában, a kulturális államtitkárság időnként beavatkozik az egyházak belső életébe, autonómiájába. Az egyházak közti esélyegyenlőség elvét szerinte is sérelmek érik. Az állami intézmények a szülői jogok gyakorlását is akadályozzák, ugyanis az oktatási törvény megengedi, hogy a gyermek vallásoktatásban részesüljön. Sok konkrét eset hozható fel arra is, hogy a román többségi egyház a kisebbségi egyházak ellen uszít - mondta el.
Fejes Anzelm Rudolf a legújabb restitúciós törvény gyenge pontjának nevezte, hogy az a szóban forgó ingatlant bitorló cég hatáskörébe juttatja a visszaadásra vonatkozó döntést. Újraparcellázással ugyancsak nehezítik az ingatlanok visszaadásának eljárását. Mint mondta, a küldöttség egyebek közt azt kérte Brüsszeltől, hogy figyelje folyamatosan a vonatkozó törvények betartását. Az állam megfosztotta az egyházakat a levéltáraktól, a bizonyítékoktól, ugyanakkor kéri a bizonyítékokat a szóban forgó tulajdonokkal kapcsolatban.
Szabó Árpád emlékeztetett arra: Erdélyben 1948-ig több évszázadon keresztül a felekezeti oktatás biztosította elsősorban az ifjúság nevelését középiskolai szinten. Ezt a tevékenységet most az egyházak folytatni szeretnék: az alkotmányban szerepel is a felekezeti oktatás biztosítása, de ennek törvényi háttere még nem született meg.
A küldöttség tagjai részt vettek a brüsszeli Magyar Házban hétfőn este rendezett 1956-os megemlékezésen. A delegáció a sajtótájékoztatón köszönetet mondott az Európai Parlamentben dolgozó magyar néppárti csoportnak a meghívásért, illetve a határon túli magyarok brüsszeli lobbiirodájaként mûködő Duna-Tisza Egyesületnek a szervezésért.
(MTI-L.)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép