(Levél Szászrégenből)
A Háromszék Faluvilág rovatában olvastam a kiterjedt bitai Szabó családról - írja hozzánk címzett levelében Bíró Donát nyugalmazott tanár. - Ekkor merült fel bennem a kérdés, hogy nem tartozott-e ehhez a családhoz a bitai származású magyar szakos tanár, néhai Szabó Dávid (1924-1963) is, akinek rövid pályája - 1952-1963 között - a szászrégeni magyar tanítóképzőhöz, majd az ottani 2-es számú középiskolához fûződik. Kiváló emberi és erkölcsi magatartása, szakmai felkészültsége és eredményes tanári tevékenysége révén megérdemli, hogy bekerüljön Bita nevezetes személyei közé. Kiérdemelte kollégái és diákjai megbecsülését... Mellékelten küldöm egykori tanítványa, a Marosvásárhelyen élő Kajcsa Jenő írását - amely a Szászrégen és vidéke címû újság oldalain jelent meg 2003 júliusában - azzal a céllal, hogy lapjuk közvetítésével személye ismertté váljon Bita mai lakóinak körében is.
Eléggé messze esik Bita Szászrégentől, és ez lehet egyik magyarázata annak, hogy Szabó tanár volt kollégái és tanítványai nem értesülhettek arról, a kiterjedt Szabó család egyik Kézdivásárhelyen élő tagja, az 1922-ben Bitán született Szabó István nyugalmazott magyar nyelv, irodalom, pedagógia és lélektan szakos tanár falumonográfiájában (Bita. Adalékok Bita falutörténetéhez. Sepsiszentgyörgy, 2004) méltó módon megemlékezik Szabó Dávid tanárról is. Így rovatunkban kiegészítésként csak kevésbé ismert adatokat idézünk az egykori tanítvány Kajcsa Jenő, majd Darvas Ignác szintén nyugalmazott szászrégeni tanár írásaiból.
,,Szabó tanár úr igazi irodalmár volt. Beszédét mély érzelem tüzesítette. Szigorúan bírálta el a helyesírási hibákat... Egyik dolgozatírás után magához hívott, és alaposan lehordott: ha valaki szereti az anyanyelvét, annak szégyen helytelenül írni - mondta. Az ilyen hibák rontják a nyelvet, zavarják a megértést. A maga írásában nem akarok többé ilyet látni! - és kezet fogott velem. Rettentően megrestelltem magam, de erőt is nyertem szavaiból és kézszorításából.? Kajcsa Jenő hetvenen túl jár. Szabó tanár úr biztatására lett magyartanár.
Darvas Ignác Szabó tanár úr utolsó napjairól írt. ,,Augusztus 20-án érkeztem hozzá, Bitára. Két napot töltöttem ott, s mikor kikísért az állomásra, elmondta, hogy másnap hálószobabútort vásárol Sepsiszentgyörgyön. ?sszel nősülni akart. Haza akart telepedni öreg szülei közelébe. Másnap el is ment Szentgyörgyre. A következő nap reggelén eszméletlen állapotban találtak rá a kollégiummal szembeni parkban. Egy öreg trafikos néni talált rá, jelentette a rendőrségen. A kórboncnok szerint agyvérzés végzett vele. Senki nem tudott róla, hogy lettek volna egészségügyi problémái... Különös volt számomra, hogy a belügyi szervek nem engedték, még a család kérésére sem, hogy az ügyészség fényt derítsen az esetre... Meggyőződésem, hogy a szálak Szászrégenig, illetve 1956-ig nyúltak vissza... halála rejtélyes volt. Régenben többször ?érdeklődtek? felőle. Kérdésemre - akkor - azt felelte: jobb, ha nem tudsz semmit, mert esetleg gumibottal verik ki belőled az igazságot.?
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.