
Csíkszeredában lesz magyar főkonzulátus, Sepsiszentgyörgyön magyar kulturális intézet, rendeződik a Gozsdu-alapítvány ügye, Románia és Magyarország a jövőben számos megállapodás keretében bővíti együttmûködését - ezek a tegnap Bukarestben lezajlott, első magyar-román kormányülés eredményei. Történelmi pillanatról és a hétköznapok feladatairól beszéltek a miniszterelnökök a tanácskozás kezdetekor, majd az ülésen tizenöt megállapodást, jegyzőkönyvet és munkatervet írtak alá. A felek megegyeztek abban, egy éven belül megtartják a következő közös kormányülést, amelynek Budapest ad majd otthont. Gyurcsány Ferenc azt is elismerte, hogy elmaradtak a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás kifizetésében, de határozott ígéretet tett arra, hogy az idei támogatást még a karácsonyi ünnepek előtt folyósítják.
C?lin Popescu T?riceanu szerint ezzel az üléssel a két ország európai szellemû együttmûködésének alapjait teremtik meg. Románia és Magyarország a gyakorlatba szeretné átültetni az európai értékeket, olyan közös tervekkel, amelyek az emberek életét közvetlen módon befolyásolják, az életszínvonal javítását, a munkahelyteremtést és a modernizációt szolgálják. Hozzáfûzte: a mostani együttmûködési megállapodások célja az, hogy biztosítsák a térség gyors gazdasági fejlődését, az infrastruktúra korszerûsítését, a határokon átnyúló együttmûködés elmélyítését. T?riceanu nagyra értékelte, hogy Magyarország megosztja tapasztalatait Romániával az európai integráció során, és hogy a magyar parlament gyorsan ratifikálta Románia csatlakozási szerződését. A kormányfő hangsúlyozta, a demokráciában etnikai és felekezeti hovatartozástól függetlenül az igazi értékmérő az, hogy az egyén tiszteletben tartja-e saját államának törvényeit, a közösségen keresztül miként járul hozzá saját országa fejlődéséhez. T?riceanu példa értékûnek nevezte az RMDSZ kormányzati szerepvállalását.
A magyar miniszterelnök József Attila A Dunánál címû versének legismertebb sorait idézte, majd románul mondta el: ,,a románok és a magyarok sorsa közös, a mi sorsunk az együttmûködés?. Az együttes kormányülés feladatai közt említette: adják újra jelét annak, hogy Magyarország nagy mértékben érdekelt Románia uniós tagságában, bizonyítsák, hogy ,,jó románnak és jó magyarnak lenni ebben a térségben?, illetve érjék el, hogy mindkét országban könnyebben lehessen élni, dolgozni, tanulni, nagyobb fizetést lehessen kapni. A magyar miniszterelnök szerint a közös kormányülésnek nagyon fontos eredménye az, hogy felgyorsította az együttmûködést, több megállapodásra jutnak, mint az elmúlt öt-hét évben összesen.
Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese egyebek között azt emelte ki, hogy a két ország közös céljainak megvalósításához jó eszköz volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Most egy új, rendkívül ígéretes eszközt teremtettek meg: a két kormány együttes ülését. ,,Gratulálok a miniszterelnököknek e bátor és következetes kezdeményezésért? - mondta.
Az együttes kormányülésen tizenöt dokumentumot írtak alá. A szorosabb együttmûködés, a kölcsönös támogatás jegyében azonosították a Román Nemzeti Fejlesztési Terv és a Magyar Nemzeti Fejlesztési Koncepció 2007-2013-as időszakra vonatkozó dokumentumainak közös pontjait, ugyanakkor területrendezési megállapodások, távközlési, informatikai memorandumok, infrastrukturális fejlesztést, közös projektek elkezdését vagy folytatását előíró egyezmények jóváhagyására került sor.
Az erdélyi magyarok számára kiemelt fontosságú egyezményt fogadott el Románia és Magyarország kormánya a konzulátusi hálózat bővítésére vonatkozóan. Ennek értelmében rövidesen Csíkszeredában is megnyílhat a Magyar Köztársaság főkonzulátusa. A 2000-ben megalakult, kizárólag magyarországi támogatásból fenntartott Sapientia magánegyetem a továbbiakban román támogatásban is részesül, a jelenleg érvényben lévő törvények tiszteletben tartása mellett. Markó Béla ugyanakkor érvelt a román Külügyminisztérium, illetve a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma közötti kétoldalú egyezmény elfogadása és aláírása mellett, amely lehetővé teszi, hogy rövid időn belül megnyíljék Sepsiszentgyörgyön a Bukaresti Magyar Kulturális Központ fiókintézete. Az oktatási támogatásoknál maradva Markó Béla szorgalmazta a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport (az intézmény építkezési munkálatainak folytatására ezen a héten a kormány már jóváhagyott 8 milliárd lejt), valamint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum fínnanszírozását is. A román Mûvelődési és Vallásügyi Minisztérium és a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma között létrejött kétoldalú egyezmény révén a felek továbbá vállalják a két ország nemzeti kisebbségei önazonosságának megőrzését: kiadványaik megjelentetését, mûemlékeik restaurálását, hagyományőrzésük finanszírozását, mûvelődési intézményeik együttmûködési lehetőségeinek biztosítását.
A közös kormányülésen szó esett az észak-erdélyi autópálya építésének folytatásáról, ugyanakkor egyezményt fogadtak el a két kormány miniszterei a Vaja-Szatmárnémeti-Nagybánya gyorsforgalmi út első szakaszának felújítására vonatkozóan is.
Markó Béla szövetségi elnök elégedett a döntésekkel. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ az elmúlt tizenöt évben rendkívül fontos eszköze volt a román-magyar együttmûködésnek, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy lesz folytatása az október 20-i első román-magyar közös kormányülésnek, illetve hogy ezt követően külön-külön a tárcák együttmûködése is szorosabbá válik.
Az aláírásokat követő sajtóértekezleten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kiemelte: a két ország kapcsolatainak jelenlegi légköre tette lehetővé, hogy megállapodás szülessen olyan régóta nyitott kérdésekben, mint a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román főkonzulátus megnyitása, a Gozsdu-örökség rendezése a két kormány által Budapesten létrehozott Gozsdu-közalapítvány révén, illetve a Sepsiszentgyörgyön nyíló magyar kulturális intézet. C?lin Popescu T?riceanu miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a mostani együttes kormányüléssel a két ország történelmet írt, Gyurcsány Ferenc pedig kijelentette: büszke arra, hogy román kollégája partnere lehetett ebben a történelmi lépésben.
Az észak-erdélyi autópálya sorsával kapcsolatosan a román miniszterelnök emlékeztetett: a szerződés, amelyet az előző kormány kötött meg, nem tartja tiszteletben az európai uniós pályáztatási előírásokat, és a szerződés a román jogszabályokkal sincs összhangban. Folyamatban vannak a román közlekedési minisztérium és a kivitelező cég közötti tárgyalások, amelyek eredményeként a kereskedelmi szerződésnek összhangba kell kerülnie a román jogszabályokkal. ,,Amint ez a szerződés megszületik, folytatjuk az autópálya építését és annak finanszírozását? - mondta a kormányfő. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a kolozsvári Babe?-Bolyai egyetemen lesznek-e önálló magyar karok, T?riceanu fontos szempontnak nevezte, hogy a városban milyen az etnikai együttmûködés az ott élő magyarok és románok között. Szerinte nem elsőrendû kérdés, hogy az egyetemi karokat szétválasszák. Úgy vélte: fontos, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a magyar diákok, de erre megvan a lehetőségük a jelenlegi keretben is.
Közös román-magyar hírközlési-informatikai portál indítását jelentette be tegnap Nagy Zsolt, a román kormány hírközlési és informatikai minisztere a Bukarestben zajló román-magyar informatikai-hírközlési fórumon www.bilateral.ro/hu címmel.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormányülést követően külön megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel az RMDSZ bukaresti székházában. Elemezték a támogatások rendszerét is, külön kitértek a szülőföldprogramra; a sajtótájékoztatón Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megígérte, hogy még karácsony előtt folyósítják az oktatási-nevelési segélyre szánt összeget.
A magyar miniszterelnököt és kíséretének egy részét fogadta a Cotroceni-palotában Traian B?sescu államfő. Este a román Athenaeumban rendezett koncert után a magyar fél fogadást adott a nemzeti ünnep alkalmából.
Gyurcsány Ferenc ma magánprogramon vesz részt. Nagyváradra várják, ahol egyebek között megtekinti az ottani Püspöki palotát, ebéden látja őt vendégül Tempfli József katolikus megyés püspök. A miniszterelnök helyi közigazgatási vezetőkkel is találkozik a városházán, majd onnan utazik haza.
(MTI-Fer-)
Magyarország nem akarja Erdélyt, mert tudatában van a jelenlegi politikai realitásoknak és annak a ténynek, hogy a Trianonban elvesztett területek visszaszerzésére összpontosító XX. századi politika csak szenvedéseket okozott - jelentette ki tegnap este Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a román közszolgálati televízió egyik mûsorának nyilatkozva. ,,A II. világháború végén kötött békét tíz magyarból kilenc elfogadja? - tette hozzá a magyar kormányfő, és hangsúlyozta: a magyar népnek és a magyar kormány politikájának nincsenek soviniszta törekvései. ,,Inkább a jelenre és a jövőre kell építenünk kétoldalú kapcsolatainkban, és magunk mögött kell hagynunk a múltat, amelyben az ellentétek motívumai lakoznak? - szögezte le a miniszterelnök.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.