Máról holnapra: 1956 - a magyar írók lázadása

2005. október 22., szombat, Archívum 2003–2007

Amerikai utamon kaptam ajándékba egy kötetet. Költők forradalma a címe. Az Occidental Press adta ki 1996-ban Budapesten. A könyv, amelyet a kezemben tartok, immár a harmadik, lényegében változatlan kiadás, egyedül Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról címû verse képez kivételt, amelyet az 1957-es (!) első megjelenéshez képest az én kötetem teljes terjedelmében tartalmaz.
Most, fél évszázaddal az 1956-os forradalom és szabadságharc után megrázó élmény újraolvasni ezeket az 1953-1956 között született verseket, a borítólapok közé fogott versértékû prózát, s hátborzongató arra a mai kínzó valóságra gondolni, hogy a mostani idők szám szerint megszaporodott írástudói ,,ütik-e azt a mércét?, amelyet az akkoriak maguknak állítottak. Teljesítik-e a nemzet léte, megmaradása iránti olyféle kötelezettségeiket, mint amilyenre 1953 és 1956 között az akkor élő tollforgató elődeink képesek voltak?
A mai magyarság megosztott, halljuk innen is, onnan is, és írjuk mi is, tollforgató emberek itt is, ott is. Ez tulajdonképpen rendjén is lenne, ilyen a világ, s ez így jó: pompázzék minden a maga sokszínûségében, mártózzék meg ki-ki temperamentuma szerint az életvitel és életmód sokféleségében, mert ahogy a költő mondá, a langyosokat kiköpi az Isten.
A magyar írók, illetve írónak mondott pennás emberek között az 1956 előtti időkben is voltak a hatalom uszályába kapaszkodó bérverselők, bértollnokok. De már 1953-tól, Sztálin halálától errefelé azok is a változás és a változtatás felhajtó erejének erőterébe kerültek, vagy éppen ők gerjesztették a politikai imposztorok és tirannusok elleni felkelést, akik a korszak addigi éveiben félrevonulva hallgattak, vagy éppen kiszolgálták a hatalom bitorlóit. Az ostoba - írta valaki egy Bécsben megjelenő lapban -, a kispolgár talán átszenvedheti életét egy rákényszerített hazugságban - mert neki hazudnak. De ha egy költőnek hazudnak, s neki is hazudnia kell? egyszerre egy éjjelen vagy gyötört hajnalon igazat kezd írni. S ha fékezi: ez a toll életét oltja ki.
Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző idők, a forradalom napjai különösképpen, 1848 óta nem tapasztalt módon vonták együvé az ország- és nemzetmentés bûvkörébe még azokat is, akik ennek előtte a kommunizmus szekerét húzták.
Déry Tibor 1956 júniusának végén a Petőfi Kör vitaestjén teljes nyíltsággal szólott az emberi szabadság leigázását végrehajtó, egyébként a teremben lévő Darvas József (közoktatás), Horváth Márton (sajtó) s a gondolat és a szellem terroruralmát bevezető Révai József ellen. ,,Ezek még mindig itt díszelegnek? - mondta. ,,?k azonban minden elvetemültségük mellett is bizonyos értelmi színvonalat képviseltek. Arra vigyázzunk, hogy sánta versenylovak helyett ne sánta szamarak következzenek? - zárta le Déry a változtatás és a változás szükségessége mellett érvelő eszmefuttatását.
1956 óta a változás és a változtatás szükségességét, elkerülhetetlen voltát tûzték zászlójukra két generáció jobbjai. Közben történt is ez-az, de nem olyan és annyi, mint amennyit ?56 szellemének és tapasztalatainak birtokában a magyar értelmiségi elitnek és a gondolkodó közembernek meg kellett volna tennie.
Ezekre az emberségből példát, vitézségből formát mutató időkre emlékezve szégyenkezve láthatjuk, hogy az 1989-90-es nekibuzdulás után a nemzeti érzelem és értelem potenciális értelmiségi képviselői tömegesen húzódtak a változásokat sürgető társadalmi mozgalmak sodorvonalától arrébb. Eközben, témánknál maradva, mint egy álarcosbálban vagy busójátékban, azok öltik a változtatás szûrét és gubáját a Kárpát-medencében magukra, akik közvetve vagy közvetlenül - felmenőik révén - a forradalom és szabadságharc elfojtói voltak.
A sánta lovak helyett sánta szamarak váltották egymást.
De mintha a Bolyai Egyetem és egyebek visszaállítását követelő ifjúsági megmozdulások új idők új dalainak hangjait hallatnák.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-10-21: Archívum 2003–2007 - :

Elveszett

2005-10-22: Archívum 2003–2007 - :

Az erdélyi ötvenhat