Történelem immár az utóbbi ötven év is, mert közben végbement egy társadalmi-politikai fordulat Európának ebben a térségében, ugyanakkor sokunknak személyes tapasztalat is az, amiként például a letûnt kommunista rendszerek a keresztet sarlóval és kalapáccsal meg ötágú vörös csillaggal helyettesítették, a nemzetiszínû zászlókat pedig jobbára vörös váltotta fel. A helyzet s az események ilyetén alakulásának drámaiságát szükségtelen részletezni, mindössze arra a visszásságra utalnék ezúttal, ami abban állt, hogy sok esetben éppen erőszakkal kisajátított egyházi palotákból vagy polgári intézmények elegáns épületeiből lettek pártszékházak egyik napról a másikra, továbbá hogy a nemzet megszentelt helyeit és tereit foglalták el időről időre felvonuló tömegek, akik a nemzetköziség jelszavait hangoztatták, s akik az Internacionálét előbbre valónak tartották, mint a nemzeti imát?
A kommunista rendszerek ideológiájában ugyanis fő helyet foglalt el az ateizmus és a nemzetköziség. A vallásüldözés ebből kifolyólag oly kíméletlen és kitartó volt, hogy túltett akár az etnikai-nemzeti alapú üldözéseken is. Nemzeti mivoltodat és anyanyelvedet megtûrte, vallásos hitedből viszont megpróbált kitéríteni, és a vallás gyakorlását szigorúan tiltotta minden állami hatóság. Az 1948. augusztus 3-i tanügyi reform mintegy ezerháromszáz magyar tannyelvû felekezeti iskola államosítását jelentette Romániában, elkobozták az egyházak vagyonát, megszüntették az egyházi sajtót és könyvkiadást, s egy 1949. július 29-én hozott minisztertanácsi határozattal felszámolták a szerzetesrendeket. Tiltott volt a hitoktatás, megbélyegezték a templomba járót, kísérletet tettek még a homogén vallásos falusi közösségekben is a pap nélküli, kommunista temetések bevezetésére.
Nyilván, mindettől nem lett jobb, sem nem vált úgymond nemzetközivé másnapra a világ. Habár az iskola be is vétetett, a templom állt, s még egy kisiskolásra is mélyebb benyomást tett a vasárnapi szentmise vagy egy adventi roráté, mint egy iskolai foglalkozás, egy katolikus zsoltár vagy himnusz, mint egy pionírinduló.
Ilyen gondolatokkal ajánlom az olvasó szíves figyelmébe az Ambrózia Kiadó új könyvét*, amely látszólag mindössze egy felső-háromszéki falu, Esztelnek épített öröksége két legfontosabb mûemlék épületének bemutatását ígéri - a ferences kolostort és a plébániatemplomot, mindkettőt avatott szerzők tollából -, de valójában egy egész kistérség szellemi-kulturális örökségéről, éspedig a keresztény Európa értékeinek itteni jelenlétéről beszél, s egyúttal magyarázatot ad arra a kérdésre, hogy miért lehetett ez a falu a Szentföldnek nevezett Felső-Háromszék vallási központja századokon át, aminek Orbán Balázs is tartotta fő mûvében, A Székelyföld leírásában.
Borcsa János
A könyv kézdivásárhelyi lapterjesztőknél és a Corvina üzleteiben kapható.
* P. Benedek Fidél, Tüdős S. Kinga: Esztelnek mûemlékei, ferences kolostor és kerített templom
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.