Ezeréves magyar szabadságvágy
Katonai tiszteletadással, a Himnusz hangjaira felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt, a Kossuth téren tegnap reggel az 1956-os forradalom 49., illetve a Magyar Köztársaság kikiáltásának 16. évfordulóján. v Közvetlen egymás után érkezett a Rákoskeresztúri Köztemető 301-es parcellájához Mádl Ferenc volt államfő és Sólyom László köztársasági elnök. Mádl Ferenc családjának több tagja, Sólyom László felesége társaságában helyezte el a megemlékezés virágait a parcelláknál, a központi emlékmûnél, Nagy Imre sírjánál, valamint Mádl Ferenc Mansfeld Péter, majd az ismeretlen halottak nyughelyénél. v Október huszonharmadika az ezeréves magyar szabadságvágy megnyilatkozása volt - jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök az MDF 1956-os megemlékezésén. Az 1956-ot megelőző 10-11 év példátlan volt a magyar történelemben. Meggyalázták a nemzet önbecsülését, elvették sok ember életét, szabadságát és javait, valamint százezreket bocsátottak el azon a címen, hogy az előző rendszer kiszolgálói voltak - mondta az MDF-es politikus. Egy ilyen mélypontról is képes volt a nemzet felemelni fejét, mert az ezeréves Szent István-i parancs, a ,,magyarnak megmaradni mindenáron parancsa átmegy generációkról generációkra? - mondta Boross Péter. v Orbán Viktor szerint az 1956 után kivégzett igazi baloldaliak példája reményt ad arra, hogy egyszer lehet nemzeti egység. A Fidesz elnöke úgy ítélte meg, hogy az igazi munkásbaloldal képviselőinek semmi köze nem volt a csajkából kanalazó, elrabolt villákban pöffeszkedő luxusbaloldalhoz, mérföldekre volt egymástól a két világ. 1956-ban az igazi baloldaliak azt akarták, hogy az ország élén választott államférfi álljon, és ne politikai kalandor - hangoztatta. vKölcsönös gyanakvás és félelem árnyékolja be ünnepünket, hiányzik a bizalom, az összefogás és az egyetértés - mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. A politikus hangsúlyozta: mintha éppen 1956 lényege hiányozna, a mindent elsöprő nemzeti egyetértés, az ,,aki magyar, velünk tart élménye?, amely két hétre megmámorosította a lelkeket, és olyan helytállásra, együttmûködésre sarkallta az embereket, amely az egész világ csodálatát kiváltotta. v 1956 októbere a legfontosabb kapocs magyar és magyar ember között - mondta Molnár Gyula, az MSZP budapesti elnöke. 1956-os forradalom ,,a legfontosabb dolog, ami összeköt minket, éljünk a határokon belül vagy a határokon kívül. Minden egyes magyar újszülött, minden egyes magyar polgár, aki világra jön, megkapja ezt a fájdalmas, ám nagyon boldog örökséget, 1956 örökségét? - fogalmazott a politikus az MSZP megemlékezésén. v A Rákosi-rendszerbelihez hasonlította a magyarság jelenlegi helyzetét a Magyar Igazság és Élet Pártja és a Jobbik Magyarországért Mozgalom által létrehozott Harmadik Út megemlékezésén Csurka István. ,,Szabadok vagyunk-e, és demokráciában élünk-e, van-e okunk a lelkesedésre és a sürgős változásokra?? - tette fel a kérdést a politikus több ezer nemzetiszínû, Árpád-sávos és MIÉP-zászlókat lengető hallgatósága előtt, akik mind Gyurcsány Ferenc kormányfő, mind Orbán Viktor Fidesz-elnök nevének hallatára fütyültek.
Markó a kisebbségi jogokról
A kisebbségi jogokat a párbeszéd és az együttmûködés eszközeivel lehet érvényesíteni Romániában, a kisebbségi törvénytervezet is egy ilyen folyamatnak az eredménye - mondta szombaton Markó Béla miniszterelnök-helyettes a Velencei Bizottság soros ülésén. Az RMDSZ elnöke az MTI érdeklődésére közölte: az ülés napirendjén többek között az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos véleményezés elfogadása szerepelt. ?t azért hívták meg, hogy ismertesse a román kormány és az RMDSZ álláspontját. Az RMDSZ-elnök kérte a Velencei Bizottság támogatását, hogy minél európaibb jogszabály születhessen, amely alkalmas lesz arra, hogy a kisebbségi közösségek számára megfelelő jogokat, e jogok gyakorlásához pedig megfelelő intézményeket biztosítson. Markó elmondta: a Velencei Bizottság jelentéstevői kidolgoztak egy jelentést, ezt fogadták el egyhangúlag szombaton. A Velencei Bizottság állásfoglalásában üdvözli a kisebbségi törvénytervezetet, úgy értékeli, hogy ez a jogszabály lehetőséget fog teremteni Romániában a kisebbségi jogok megerősítésére és kiszélesítésére. A bizottság tagjai a kulturális autonómiát és annak a törvénytervezetben szereplő formáját egyértelmûen úgy tekintik, mint olyan eszközt, amely nagyban hozzájárulhat a kisebbség és többség viszonyának megfelelő rendezéséhez. Az állásfoglalás szerint a kulturális autonómia eszköz arra, hogy a nemzeti közösségek közvetlenül részt vegyenek minden olyan döntésben, amely saját oktatásuk, kultúrájuk megőrzésében és fejlesztésében jelentőséggel bír. ,,A kisebbségi törvénytervezetben rögzített kulturális autonómia képes arra, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek számára a tényleges döntéshozatali jogosítványokat, nem csupán egyszerû konzultációs jogot, ahogy gyakran más országokban rögzítették? - olvasható a bizottság véleményezésében.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.