A csatlakozni szándékozó Romániának a marhahúsra vonatkozó megállapodásokat is be kell tartania. A tárgyalások eredményeként az országnak évenként 452 000 növendéket szabad értékesítenie, 150 000 anyatehenet tarthat, 1 148 000 nagymarhát, valamint 85 000 borjút szabad levágnia.
A statisztikai adatok tükrében az unió piacán marhahúshiány észlelhető, ez évenként 200 000 tonna, és a helyzet előreláthatólag hasonló marad akár 2010-ig. Ezért is támogatja az unió kiemelten a húshasznú teheneket tartó és növendékhizlaló gazdákat, gazdaságokat. A húshasznú tehéntartás és növendékhizlalás nálunk is jó alternatíva lenne a családi gazdaságok fennmaradásában, hiszen számos példa igazolja, hogy az unió gazdái közül is sokan lemondtak a tejtermelő tehenek tartásáról, és ezt a könnyebb utat választották.
Az utóbbi évek gazdasági eredményei bebizonyították, hogy a kispénzû gazdák szintjén csak a vegyes gazdaságoknak van jövőjük. A kis befektetéssel elért gyenge terméseredmények és a rossz értékesítési lehetőségek remélhetőleg számos gazdában megérlelték a váltás gondolatát. Legjobb megoldás talán az lenne, ha a megtermelt gabonát vagy takarmányt haszonállatokkal etetnék fel, és a belőlük megtermelt húst értékesítenék. Hogy csak egy egyszerû számítással támasszuk alá e megállapítást: egy kilogramm hús a legrosszabb esetben is megtermelhető 5-6 kg gabonával vagy 5-6 takarmányegységgel. Ekkora mennyiségû gabona piaci értéke jelenleg 15-18 000 lej, míg egy takarmányegység 2000 lejes áron termelhető meg. Ha ezeket húsra fordítjuk, 50 000 lejen felüli jövedelemmel számolhatunk. Ha az anyaállat tartására fordított költséget levonjuk, akkor is jóval nagyobb haszonra teszünk szert, mint a gabona közvetlen eladásával.
Természetesen, senkit nem szeretnénk lebeszélni a fejőstehenek tartásáról, de a közeljövőben feltétlen számolni kell a befektetések szükségességével és a gazdaság állatállományának növelésével. Első helyen említeném a minőségi tejnyerés feltételeire (a nagyobb állománnyal rendelkező gazdaságokban fejőgép), valamint saját tejhûtő tankok vásárlására fordított összeget. A fejőgép a munkatermelékenység szempontjából nélkülözhetetlen, míg a tej fejés utáni gyors hûtése elengedhetetlen feltétele a higiénikus tejnyerésnek. Köztudott, a tejátvétel minőségi követelményei egyre szigorodnak, 2007 januárjától a feldolgozóknak csak jó minőségû tejet szabad felvásárolniuk: az összcsíraszám 1 millió, a szomatikus sejtszám 600 000 alatti kell hogy legyen milliliterenként. Az állat-egészségügyi hatóság vizsgálatai viszont azt mutatják, hogy jelenleg a gazdaságok jó része nem tudja ezeket a minőségi mutatókat megvalósítani.
Olvasói kérésnek eleget téve, a következőkben a húsmarhatartás kérdéskörét szeretnénk végigjárni, remélve, hogy néhányan kedvet kapnak e jövedelmező és biztos piacú ágazathoz.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.