Riport: Olt-hídi halnevelde

2005. október 28., péntek, Archívum 2003–2007

Sepsiszentgyörgyön az Olt mellett az Állomás negyed kiépítésének és a román katona bronzszobrának elhelyezése függvényében az ,,átkos? éveiben kialakítottak egy mesterséges tavat. A köztudatban Állomás negyedi tó néven ragadt meg, holott a városrész alatt, az Olt egykori meanderének - kanyarulatának - a helyén található. Szerintünk találóbb lenne az Olt-hídi tó megnevezés, mert közvetlen kapcsolódik a régi és az új Olt-híd környékéhez, de értelmetlen lenne a névváltozás végett erőlködni, ha a város lakóinak fülbemászóbb a hosszú és nehézkes hangtestû szó, tornásztassák nyelvüket kedvükre.
A tó medrének kialakítása elég botor módon történt, szintezése eleve elhibázott volt, az Olt folyóénál magasabbra került a tófenék, ezért a csak természetes vízpótlás szóba sem jöhetett. Még az ,,átkosban? született egy megfelelő városfejlesztési elképzeléseket magában foglaló rendezési terv, amelyet aztán a ?89-es fordulat nem csak kettévágott, hanem darabokra szabdalt, és teljes egészében elvetették az Olt medrének szabályozására alapozott pihenőpark-sportkomplexum kialakítását. Helyette maradt egy sóderbányató kubikgödre - ez is a tervezett nagy tó része lett volna -, az ugyancsak a sportkomplexumhoz tartozandó nagystadion elképesztő mennyiségû odahordott földtömegét is botor módon eltüntették. Helyette kaptunk egy fél Erdély rendfenntartására és ijesztgetésére elegendő nagyságú és kapacitású kaszárnyát, egy alig mûködő Euro-piacot, legelésző tehéncsordát és iszonyatos kinézésû, a város csóré, ápolatlan fenekét a világ szeme elé táró területet, gyakorlatilag a város majdnem földrajzi központjában, az Olt-híd miatt a legforgalmasabb csomópont mellett.
Ezen a területen belül is az egykori tó a mesterséges szigettel, cukrászdával a közepén a ,,száraz tónak nedves partján döglött béka kuruttyol? állapotába került. A városnegyed pöcegödrévé, szúnyogtelepévé, fertőző gócává vált, undorító bûzt árasztó szégyenfolttá lett.
Így ment ez éveken át. Közben a tó romantikus szigete is szétrohadt, az épületekről a mozdítható dolgokat ellopták, a függőhidat a lipinkázók tönkretették, szerencse volt, ha a tófenéken kialakuló füzes szégyenében eltakarta a mocsok emberek szennyét.
A fertőző góc felszámolására és a terület rendezésére különféle romantikus, többnyire megvalósíthatatlan tervek születtek.

Új tó születik
Jött aztán egy, a kockázatokat is vállaló vállalkozó, Lengyel József, a romániai haltenyésztés egyik legsikeresebb embere, aki a Prázsmári Haltenyésztő Komplexumban a ponty- és pisztrángfélék mellett ettől az évtől kezdve a tokfélék - sőregtok, viza, kecsege stb. - tenyésztéséhez is hozzákezdett. Szóval, jött egy ember, aki a városvezetőknek is sok gondot okozó tómedret és környékét bérbe vette, és látványosságként is a városrész, az Olt partjának oázisává léptette elő.
A látványnál maradva: felújíttatta a tó töltését, betonlapokkal borított sétányt alakított ki, mellé romantikus fényt sugárzó lámpatesteket helyezett el.
A látvány, azaz a felszín mögött figyelemre méltó gazdasági tevékenység is folyik. Lengyel József a tómedret mélyíttette, hogy a haltenyésztés számára alkalmassá tegye. A tófenék kotrása révén 2,5 méteres vízmélységeket is kialakíttatott. A víz frissítése végett nagy kapacitású szivattyút mûködtet. Naponta kétszer frissítik a tó vizét.
A tóba elsősorban pontyféléket helyezett ki, tenyészhalakat és ivadékot egyaránt, a hathektáros területen a halívásra alkalmas, vízi növényzettel borított részeket hagyott szabadon. A tóba helyezett és a természetes szaporodás révén létrehozott ponty-, dévérkeszeg- és kárászállomány számottevő. A naponkénti 600 kg haltáp, a haltáphoz adagolt gyógyszerek, vitaminok, enzimek eredménye az, hogy a halegyedek növekedése az átlagoshoz képest megduplázódott, az állomány egészséges, ennek legmeggyőzőbb bizonyítéka az, hogy idén az ország egész területét sújtó, a pontyfélék tömeges pusztulását eredményező halbetegség ennek a tónak az állományát nem fertőzte meg.
Az Olt-hídi tó halállománya a tervezett lehalászás után a megye összes halas állóvizének betelepítéséhez, az állományfrissítéshez elegendő.
Innen szerezhető be a környék éghajlati viszonyaihoz már a tenyésztés folyamán alkalmazkodó, egészséges és olcsó hal. Megspórolhatók a szállítási költségek, nem áll fenn a halbetegségek behurcolása, mint ami az évek során nem egy esetben megtörtént.

Országos és nagyvilági kitekintő
Lengyel József az a típusú menedzser, akinek az országos vagy az európai kitekintés, haltenyészeti és -értékesítési áttekintés végett nem kell sokdioptriás szemüvegre szert tennie. Az Olt menti oázistóra úgy is felhívja a figyelmet, hogy a környezet és a vízminőség, a halbőség ismeretében a haltenyésztés és haltelepítés országos élvonalához tartozó szakembereket már nem csak az európai hírû és európai kereskedelmi forgalmat lebonyolító Prázsmárra hívja meg, ahol kihelyezett szakmai konferenciákat is tartanak, hanem a sepsiszentgyörgyi tó sporthorgászati hasznosítását is napirendre tûzheti.
Ennek a tudatában alapította meg és indította útjára a Szent György Kupa mostantól évente ismétlődő sporthorgászati versenyt. Lapunkban is hírt adunk róla, hogy a sporthorgászat országos bajnokai, a nemzetközi szinten kimagasló, a világranglistákon szereplő sporthorgászok is jelentkeztek a kupa első kiírására. A 25 milliós költségvetésû pénzügyi keretből díjra is futotta, a kétnapos programban a horgászok, halászati szakemberek megtekinthették az Európában is ritka prázsmári tokhaltenyészetet, s azok, akik évenként a különféle horgászversenyek révén a világ legtávolabbi kontinenseire is eljutnak, a város jó hírét és az európai országok esetében folyóik újratelepítésének forrásait is megjelölhetik.
Számunkra az Olt-hídi tó arra bizonyság, hogy egy majdnem végzetesen lepusztult területet is a hasznosság és szépség, az ápoltság birodalmába lehet emelni, közvetve az egészséges táplálkozás, a kikapcsolódás, szabadidő-szervezés szolgálatába lehet állítani.

Tóparti szennyező gócok
Lengyel József rövid idő alatt egy súlyosan szennyezett területen oázist teremtett, s a gazdasági hasznosítás lehetőségeiből is példát mutatott.
Az ember azt hinné, hogy ezzel az emberi viselkedésben, gondolkodásban is némi rendet teremt, a környezetkímélés, a természetbe is újra bevitt ,,szobatisztaság? élményét is alakítja.
Ez részben igaz is. De csak részben!
Szabó Gyula, a szivattyúállomás üzemeltetője és a tó egyik felvigyázója mondja, hogy a tó töltésén belül gyökeresen megváltozott ugyan a helyzet, de a tó körül tovább burjánzanak a környezetet bepiszkító, csúffá, fertőzővé rondító szokások.
Az Állomás negyed víkendező népsége most is az Olt partján hagyja a hulladékot, a szemetet. Szabó Gyula és társa nyári időszakban, miután a halakat ellátta, naponként többször is végigjárja a tó és az Olt partját, hogy az emberek maguk után hagyott szemetét eltakarítsa. A horgászverseny után megdöbbentő volt, hogy a bámészkodók által szétdobált mûanyag zacskókat, üres cigarettásdobozokat úsztatta a tó tiszta vizén a szél.
Persze, építeni kellene a megfelelő helyre megfelelő illemhelyet is.
A tó esztétikai látványát nagymértékben rontja a közepén látható mesterséges sziget, amelynek a faanyaga, ami a lopások után megmaradt, szétrohadt, a sziget szélén árválkodó rozzant budi arra figyelmeztet, hogy aki majd a szigetet újra ,,üzemeltetni? óhajtja, annak nagy költséggel kell olyan aknát és derítőt építtetnie, amely kizárja a tó szennyezését.
A helybeliek negatív jelenségként szokták emlegetni, hogy a víz miatt ,,sok a szúnyog.? Botorság. Víz nélkül több lenne, hiszen a pontyfélék szüntelen turkálják a tófenék lerakódását, hogy a halnépség körében csemegeként fogyasztott szúnyoglárvákat kipiszkálják.
Szóval, van egy Olt menti tavunk. Sugásfürdő felé újjáépül a szép nevû Gémvári Ikertó. Előpatak felé a Csorgókúti Csárda előtt is látható egy többnyire eléggé felületesen rendben tartott kis tó. A Szemerja patakán, be a városig egész tófüzért lehetne létesíteni, ha ehhez lesz városvezetési akarat és megfelelő vállalkozó.
Ha lesz ebből valaha gálickő, Lengyel József tenyészti a belevalót. Gyereknek és felnőttnek szórakoztató és egészséges halfogó kikapcsolódást és élelmezési szempontból sem elhanyagolható halhúst.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-10-28: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás