Zágoni Attila paródiáiIrodalom: Szabó Gyula

2005. október 29., szombat, Archívum 2003–2007

Színes társadalmi freskójának megfestésében hősei is segítkeznek, többnyire úgy, hogy egy-egy nívós eszmecserét követően kitûnő érzékkel mázolják fel egymást a kocsma falára. Vitájuk azonban nem mindig fajul mûvészi tettlegességgé, előfordul, hogy anekdotázgatva néznek farkasszemet egymással, és a szerencsésebbek az egész regényfolyamot megússzák szárazon.
A szövetkezetesítésről szóló regényéből megtudjuk, hogy agitatív célzattal csak addig zörög a haraszt, míg a néptanácsnál alá nem ír a paraszt?
Miska pisolyog
Úgy nekiborotválkozott az idő, mintha vizitába készülődne. Gombos Pali viszont nem készül sehova, hanem csak gubbaszt, kókkaszt a kaszáló bütüjén, de olyan gyámoltalanul, mint hagymatokányszag a rózsáskertben. Nem csoda, lelkileg úgy le van hangolódva, mint Sándorffy gróf zongorája az államosítás idején.
Ha most valaki megkérdezné Gombos Palit, hol szorít a cipő, azt felelné: a gyomránál. Igen, mert kopog a szeme az éhségtől. A szénaboglya felett ugyan még csak frustokidőre áll a nap, de a fenőkő a tokban már a delet harangozza.
Gombos Pali a pitymallattal egyszerre kászálódott le a hitvesi ágyból. Először csak a bajusza vége kunkorodott fel, de nem akarta, hogy restséggel vádolja a falu, utána kelt ő is. De hiába a hajnali szepletés, ha az asszony a frustokkal nem töri össze a hámfát. S nemcsak hogy likad ki a gyomra, de a dohánynak is hûlt helye van. Úgyhogy Pali csak ül, üldögél a kaszáló végén, és azt sem tudja, merre nyújtsa a lábát, hogy fel ne billenjen valamelyik keskeny szomszédos parcella.
Maholnap itt az aratás ideje, számigálja, s úgy dönt, míg megérkezik a cséplőgép, felkalangyálja a lábát. De Gombos Palit kalangyában is rágja a bú és macerálja a bánat. Egy mákszemnyit azért is, mert nem tudja, hogy készpénznek vegye-e az asszonynak azt az ígéretét, hogy őt el fogja hagyni. Elfutja az epe, ha arra gondol, hogy Rebi esetleg csak rázza a rongyot, de végül mégsem varrja magát más férfi nyakába. Baj lenne, mert Palit már szájára vette a falu miatta, s nagy a falu szája, azt pedig más nem tömheti be, csak Rebi.
Meg kell adni, rámás, kemény húsú menyecske volt mindig, újasszony korában a bolhát el lehetett nyomni a combján. Pali ott fogott mellé, hogy a kötelet túl hosszú lére eresztette. És került olyan legény a faluban, aki úgy tépdeste a tollat a lúdról, hogy az ne gágogjon.
Annyi biztos, Gombos Pali sem fog gágogni egy tépett tollú, megszöktetett lúdért. Nem olyan gúnár ő? Első gazda a faluban: ő szívja a legnagyobb slukkal a szivarat. Azazhogy szívná? Mert most éppen azért szedegeti le az apróbb szenteket, mert virjadat óta nincsen szivarja. Az asszony csak asszony. Fehérnépet szénacsináláskor is lehet sodorni a boglya tövében, de szivarat dohány nélkül??
*
Gombos Pali két lábbal rúgja ki maga alól a földet, amikor meghallja, hogy szekérzörgést ropogtat a jó étvágyú falusi reggel.
- Valami újság van-e otthon? - esik neki a szekeresnek, de olyan zivatarjóslón, hogy érzi az, ha tengelyt akaszt Gombossal, akkor mehet Földvárra deszkát árulni.
- Újság? Az égvilágon semmi, vagy még annál is kevesebb. Ha csak nem újság neked, hogy ma reggel meglépett az asszonyod? De csekélység az, ne szívd mellre, Pali!
Gombos Palinak felderül az arca, hogy cimborája a ,,mellre szívással? a szivarra célzott. Szó se róla, örül az asszony szökésének is, de hát annak a veséjébe látott mindig, sejtette, hogy Rebi nem csinál kapcát a szájából.
- Ejszen, te szivarat szívsz, Miska? - kanyarodik vissza a lényeghez Pali.
- Én csak a fogamat - lát át a szitán Miska.
- S az füstöl úgy? - puhatolózik Pali neteződve.
- Fittyfenét, a Hargita pipál - fogja a figura Miskát, aki bagószagú tetőtől talpig.
- Később sem gyújtasz rá? - tapogatózik Pali, holott az imént még csak neteződve puhatolózott.
- Én rá szívesen egy nótára - pisolyodik el Miska kerekded somolygósra.
Pali kezd zabos lenni, s már-már megjárja az eszét, hogy visszakézből megmocskolja, megnyomorítja, esetleg gyöngéden összepocsékolja cimboráját. Vagy legalább szíjat hasít a hátából, amiért az úgy adja a bankot, és éppen úgy nem adja a dohányt. De ahhoz fel kell kötni a gagyát, mert Miskát sem pépes körtövéből faragták.
Gombos Pali most sajnálja először, hogy eddig még nem iratkozott be az Új Barázdába. Igaz, hogy a csajkamese nem egészen dajkamese, igaz, hogy ha alájaírt volna, akkor be kellett volna adni a földet, a lovakat? de most közös lenne a dohányostárca is. És akkor a közös kaszáló bütüjén nyugodtan verhetné az asztal sarkát. De így?
- Rebi kivel szökött meg? - firtatja Pali, látszólag flegmán, de a horgasina remegéséről lerí, nincs sok a kézfelhúzásig.
- Rebi? Az éppeg velem - böki ki Miska, s még büszke is rá, hogy a hûvösöcske levegőn is úgy össze tudtak melegedni, mint boglyák az esőcske után.
- Na jó, de te se szívd mellre, hogy rád akaszkodott! - pászoltatja a szót Pali, úgy, hogy a beszélgetés visszasirüljön a szíváshoz.
- Én nem szívom - fogadkozik Miska, és olyan pocakos szivarat sirít, hogy ha felöltöztetné, a pendelyt ki kéne gombolja a hasán.
- Te Miska, üsse kő, én belépek az Új Barázdába - súrlódik a rendszerhez Pali érdekből, hátha azzal megpuhítja Miskát.
- Az jó lesz - áradozik Miska, de már jól tudja, merről fúj a szél, mert a fejében pislákolnak Iljics lámpácskái. - Én is azt javallom, hogy lépjél beléje - ugratja Palit, és kópésan a kaszáló végi új barázdára mutat.
De ettől Gombos Palinak már úgy zobog a vére, mint puliszkavíz az üstben, csakhogy jó gazdához illő beosztással tízkilónként emeli fel másfél mázsás kezét. És áldott órában legyen mondva, csak a regény következő kötetében ejti rá Miskára?
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-10-29: Archívum 2003–2007 - :

Irodalom: Sánta Pegazuson

2005-10-29: Archívum 2003–2007 - :

Irodalom: Veress Zoltán