...és folytathatnám a sort: Kálmán, Béla stb. Érthetőbben: a Gelence nevû falu a régi Magyarország legkeletibb települése volt a Kárpátok tövében. XII. századi templomában Szent László-freskók, a Passió (Jézus Krisztus keresztre feszítésének története), festett kazettás mennyezet. A világörökség része. A bejáratnál tábla igazít el: keressük a harangozót, ő beenged. Érte megyek. A felesége jön, kiderül, valójában harminc éve ő harangoz. Ilonka. Hatvan elmúlt. Egyszerû parasztasszony. Beenged, hagy nézelődni, majd megáll a templom közepén, és ízes háromszéki tájszólással megszólal: ,,Na, figyeljenek ?sze ide! Elmondom, miről van szó.? Azzal elővesz a köténye zsebéből egy lézerceruzát, és piros pontjával sorra mutogatja a látnivalókat. Precízen, pontosan, folyékonyan, helyesen, csak úgy röpködnek a mûvészettörténeti szakszavak. Mikor magunkhoz térünk, kérdem a kilenc, gyönyörûségtől ledermedt békési közül Atyát: ,,Atya, a látvány vagy Ilonka néni volt a megdöbbentőbb élmény?? Atya válaszol: ,,A kettő elválaszthatatlan, és életre szóló így együtt. Majd? 600 kilométerre Békéstől még mindig magyarul beszélnek, és minden rög történelmi: Mikes Kelemen, Kőrösi Csoma Sándor, Gábor Áron, Dózsa György, Barabás Miklós, Benedek Elek, s ez csak a sor kezdete.? ,,Ki született a mai Magyarországon?? - kérdi erre Csuta Gyuri. Hál? istennek sokan mások még, értékesebbnél értékesebb emberek, nyugtatjuk. Estefelé ismét Gyurka szólal meg: ,,Nem bírom tovább ezt a pozitív élményáradatot, megfojt! Ez sok már a lelkemnek!?
Két hét múlva Gelencétől 1700 kilométerre Dubrovnik, Horvátország. A világörökség része. A nemrég lebombázott, mára poraiból újjáépített, csodálatos kora középkori városban két Szent István- és egy Szent László-ereklye. Splitben IV. Béla két lányának koporsója, Könyves Kálmán mindenhol. A városoknak magyar neve: Dubrovnik - Raguza, Zadar - Zára stb.
Tetszenek kapisgálni? Gelencétől Fiuméig, Raguzáig, Burgenlandtól Újvidékig, Munkácstól, Pozsonytól Temesvárig, ez a maroknyi nemzet mindenhol. Félreértés ne essék. Nem avítt, ingatag birodalmat siratok vissza, csak kultúránk nyomait látom mindenhol. Dúlt a tatár, török, fasizmus, kommunizmus, szétszabdalt Trianon, mégis mindenütt belénk, magyarokba kell botlani. Tetszenek már érteni, amit már én is csak most nyáron fogtam fel? Miért méretett ránk oly egyetértésben Trianon? Hát szabad egy csöppnyi, furcsa nyelvet beszélő népnek ekkora életteret elfoglalni, örök életû kultúrát szétszórni és megcsíráztatni? Szabad-e összeszorított maroknyi méretû népnek ennyi Nobel-díjast adni? Hát nem szabad. Pofátlanság. Kuss!
Rendben. Kussolunk. Egyelőre. De közben elménk dolgozhat, szabad, s álcázott turistaként nyitott szemmel vándorolva őrizzük múltunk rögeit, és kitermeljük a jövő díjazottjait.
Csak hinnünk kell benne. És dolgozni érte. És imádkozni. Ora et labora!
Hogy Katalin? Hát ő is volt Erdélyben, Marosvásárhelyen. Kapott is virágot. Szegfût. Leforrázva. 2004. december 5-e emlékére.
Dr. Pálmai Tamás
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.