Szeretném tisztázni Babos úrral, hogy a játékvezető munkájának minősítése nem csupán a tudósító egyéni véleményén alapszik. Azon a mérkőzésen több mint száz szurkoló észrevételeként, megállapításaként hangzott el az a két jelző (a többi között, melyek nem sajtóba valók voltak), melyet bíráskodásának minősítéséül felhasználtam.
Na de menjek tovább. Az a hír, hogy visszavonul, nagyon sok gelencei (és nem csak) szurkolónak nagy örömet jelentett. Én személyesen sajnálom, hogy hosszú labdarúgó-pályafutását ilyen kellemetlenül zárta.
Igazából nem is csodálkozom tévedésein (amelyek, remélem, nem voltak szándékosak), hiszen ön nemhogy nem látott, de nem is hallott azon a mérkőzésen. Lehet, szigorú vagyok játékosaimmal, de még a nyakukat dróttal nem kötöttem meg, és nem is hangoztattam, mint azt ön állította. Az egyik játékosom többszöri kezezése után kiáltottam be, hogy ,,lekötöm a kezed? vagy ,,tedd zsebre a kezed?.
A gólhelyzeteket valóban nem a bíró rúgja be, de nem is gátolja meg a játékost minden alapot nélkülöző ítéleteivel. Egy csatár könnyen szerezhet gólt a tizenhatosról, ha nem rúgja fel az utolsó védő, s ha felrúgja, a játékvezető azért van a pályán, hogy lássa, hogy helyesen megítélje a helyzetet, s a tettest a szabály értelmében piros lappal (nem sárgával, uram!) büntesse. Mondja, Babos úr, az ifik mérkőzésén partjelzőként miért csak azt vette észre, hogy a gelencei játékos visszaütött? Alig pár méterre állt, amikor az első ütés megtörtént. Nem hiszem, hogy nem látta! Miért nem akarta látni!?
Babos úrral közlöm, hogy a mérkőzést igenis a pálya széléről néztem, és nem a Zernye tetejéről (mint állítja), ahová egyébként biztosan felhallatszott a közönség hangja, mellyel nemtetszését fejezte ki jó hatvan percen át, majd a mérkőzés befejezése után is.
Egy korrekt játékvezetőt a mérkőzés után dicsérően vállon veregetnek, és nem szitkokat szórnak feléje, ami talán nem is meglepő, ha felidézzük, hogy mennyi ,,jót tett? a múltban is csapatunkkal, melynek hajdan játékosa volt.
Befejezésül megkérek minden gelencei szurkolót, hogy tegyük félre a haragot, és kívánjunk Babos úrnak nyugodt éjszakákat, hogy ne kísértsék az ilyen mérkőzések emlékei. A tudósítókollégáknak pedig azt tanácsolom: ha nem akarnak az újság hasábjaira kerülni, csak azt közöljék, ami a bírónak is tetszik, függetlenül az igazságtól.
Hinni merem, ezzel lezártnak tekinthetjük levélváltásunkat. (Szerk. megjegyzés: Az újság hasábjain biztosan.)
Tisztelettel,
Kicsid Béla tudósító
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.