Száz éve születettKultúra: Kováts Dezső, a sepsiszentgyörgyi társulat volt színészigazgatója

2005. november 5., szombat, Archívum 2003–2007

Először Székelykereszt­úron lépett fel 1933-ban Boros Elemér Forgószél címû darabjában. 1934-35-ben Fekete Mihály temesvári társulatának, majd 1935-38 között Szabadkai József szatmári társulatának lett tagja.
Már dr. Ferenczy Gyula társulatánál megismerkedik és összeházasodik Németh Erzsébet színésznővel. Vándorszínészekként bejárják Erdélyt, és nemcsak énekes, zenés, táncos hanem prózai mûvekkel is gyakran viszik falvakra is a kultúrát. Kocsmákban, csûrökben, szabad ég alatt játszanak. Szegényebb településeken két-három tojás vagy egy darab füstölt szalonna a belépti díj. E kimondottan vándorkorszakból néhány szerepe: Edvin a Csárdáskirálynőből, Péter a Csavargólányból, Ervin az Érik a búzakalászból, Igazgató a Grand Hotelből, Bagó a János Vitézből, Miska a Mágnás Miskából, Gyuri a Gyimesi vadvirágból, Hadnagy a Tatárjárásból stb.
1938-ban megszületett László nevû gyereke, és abbahagyta a vándorszínészetet. 1945-ben Marosvásárhelyen ismerkedett meg Tompa Miklóssal, aki már hozzákezdett a Marosvásárhelyi Székely Színház színészeinek toborzásához. Dezső és Erzsébet az új színházhoz szerződött. 1946. március 10-én gördült fel először a függöny, Kováts Dezső Lehár Ferenc A mosoly országa címû darabjának Pottenstein szerepében lépett fel a vásárhelyi közönség előtt.
Színházi pályafutásának ez a második tízéves szakasza nemcsak színészi tevékenységének, hanem főleg színházszervező munkájának eredményét tükrözi. Tompa Miklós mellett ugyanis ő volt az, aki a Székely Színház előrehaladásának, felemelkedésének láthatatlan szálait mozgatta, anyagi fenntartását kezében tartotta. Egy évvel a nyitás után, 1947. március 21-én viszik színpadra első darabját, az Egyiptomi legendát - a színház első ősbemutatóját Szabó Ernő rendezésében -, melyben a főszerepet a frissen odaszerződött volt budapesti filmszínész, Delly Ferenc játszotta. 1952-ben mutatják be a Kiss Lászlóval közösen írt Vihar a havason címû színdarabját, amelyért Állami Díjat kaptak - ez volt az egyetlen hazai magyar mû, amelyet mind a hat korabeli magyar színház bemutatott.
Színházszervező tevékenysége eredményeként 1956. február 1-jén a Sepsiszentgyörgyi Színház igazgatójává nevezik ki. Első tevékenysége a színház mûsorpolitikájának feljavítása volt. Előtérbe helyezte a magyar szerzőket (Gárdonyi Géza: A bor, Bartha Lajos: Zsuzsi, Tomcsa Sándor: Az utolsó szalmaszál, Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Gárdonyi Géza: Lámpás, Móricz Zsigmond: Úri muri, Sütő András: Tékozló szerelem, Kiss László-Kováts Dezső: Vihar a havason, Simon Magda: Százházas lakodalom, Gábor Andor: Dollár papa), de a világirodalom nagyjainak - Lope de Vega, Molicre, Schiller, G. B. Shaw, Tennessee Williams, Victor Hugo, Shakespeare, Brecht, Ibsen és mások - mûveit is színre vitték.
A sepsiszentgyörgyi színházépület kialakításában is nagy szerepet vállalt, az eredeti vendéglőhelyiségből vörös márvány előcsarnokkal, modern nézőtérrel, színpaddal, zsinórpadlással ellátott, ma is használatban lévő épületet hozta létre.
A színház előadásaival átfogta az egész székelyföldet. Amikor a kis falusi színpadok nem voltak megfelelőek egy darab előadására, autóbuszokkal szállították be Sepsiszentgyörgyre a közönséget. Gazdag bérletrendszert mûködtettek, egy-egy jól menő előadást évek után is felújítottak. Erdély más részeire is elvitték az előadásokat. Miután a Zsil völgyében, Petrozsényben és környékén bezárták a magyar nyelvû iskolákat, a színház vitte el a magyar szót az etnikai beolvasztásra ítélt bányászok közé.
Neves rendezőket hívott meg Szentgyörgyre, köztük Tompa Miklóst, Harag Györgyöt, Szombati Gille Ottót és másokat.
1968-as nyugdíjazása után sikerrel mutatták be a gyerekek és felnőttek számára írt, Tûzszerszám címû mesedarabját. Nem szakadt el a magyar kultúrától. Tovább dolgozott, a színházért élt.
Jean Luis Barrault ismert meghatározása szerint azt, aki ,,a színházban egyazon forró szeretettel kész rá, hogy minden hivatást szolgáljon, minden szakmát, sőt, még az ezekhez kapcsolódó kemény és gyakran hálátlan robotot is vállalja: azt az embert megilleti a név: színházi ember?. Kováts Dezsőt valóban megillette! A színházban és a színházért élt.
Kováts László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép