Jegyzetek: Világsztrájk

2005. november 17., csütörtök, Archívum 2003–2007

Már annyit hallottunk, annyit olvastunk a glo­balizációról, már oly soká sulykolják a fejünkbe ezt a csúnya divatszót, hogy álmomban is mind gömböket, szférákat, szappanbuborékokat, luftballonokat és egyéb ,,felfújtakat? látok.
Már-már az az érzésem, hogy a fejünk is egy nagy globális glóbusszá lészen nemsokára, amelyből kifújták az agyat, a még gondolkozni képes szürkeállományt, s helyette telepumpálták a világmindenség virtuális ködével vagy azzal a kéjgázzal, amely állandóan arra sarkall bennünket, hogy: Vásárolni! Vásárolni! Vásárolni!!! Kidobni minden régit, évszázadok óta bevált szokást, elvet, hitet és reményt, mint használt ruhát, rozsdás fazakat, fakanalat, biciklit, televíziót?
A médiák jóvoltából és a sok agymosás következtében a múlt éjjel rémálmom volt.
Azt álmodtam, hogy egy szappanbuborékba kerültem, amelyet egy ártatlan kisfiú eregetett a tiszta kék ég felé az édesapja vállán ülve egy tüntetésen, sztrájkon, megmozduláson vagy valami hasonló ,,rendezvényen?. Én a buborékba zárva fölszálltam ki tudja, milyen magasságokba, és eljutottam egy különleges világba. Abban a világban éppen globális VILÁGSZTRÁJK volt!
Lakói, nagy tömeget alkotva, mind-mind az utcán voltak, künn a tereken és láthatólag összhangban, egyetértésben, szeretetben arról tanácskoztak lelkesen, hogy eljött végre egy teljesen új világ hajnala, amikor is megszûnik mindennemû kényszer és kényszerûség, visszásság, bürokrácia, intolerancia, aljasság, gazság, hamisság, terrorizmus, nacionalizmus, sovinizmus és minden egyéb izmos izmus, mert végre globálisan úgy fölmelegedett az emberiség szíve, hogy sikerült egy egységes összeölelkezést megszerveznie. Ezt nevezték el VILÁGSZTRÁJKNAK!
Ennek a világnak a lakói elhatározták, hogy többé nem lesznek betegek egy egész esztendeig. Nem kell befeküdniük a fölöslegessé váló kórházakba. Többé nem kell gyógyszerek beszerzésére fordítaniuk havi jövedelmeik egészét, mert fölöslegessé válnak a gyógyszerek is, a sok-sok szintetikus pirula, kivonat, bevonat, levonat, tinktúra, legalább egy teljes esztendeig.
Ennek a világnak a nyugdíjasai eldöntötték, hogy egy egész évig életben maradnak! Nem halnak meg, nem lesznek betegek, egymáson és mindenkin segíteni fognak, s az államtól csak a nyugdíjaikat fogadják el! Továbbá nem fognak télen fûteni, hiszen a globális fölmelegedésnek köszönhetően teljesen fölösleges is lesz ?
Ennek a világnak az asszonyai elhatározták, hogy legkevesebb kilenc hónapig nem fognak gyereket szülni, hogy ne kelljen befeküdniük a szülészetekre, ahol gyermekágyi lázat és egyéb fertőzéseket is könnyen be lehet szerezni potom gyermekfejpénzért?
Ennek a világnak a gyermekei úgy döntöttek - mert egy esztendőre döntési jogot kaptak -, hogy nem lépik át sem a napközik, óvodák kapuit, sem az iskolákét, inkább a szabadban, a friss levegőn játszadoznak, buborékokat eregetnek, hogy ne kelljen szüleik amúgy is túlterhelt számláit növelniük?
Ennek a világnak az összes dolgozói elhatározták, hogy tizenkét hónapos ciklusra munkanélküliekké lesznek önként, senkitől sem kényszerítve, megelőzvén ezáltal a téli ünnepek előtti várható elbocsátásokat?
Ennek a világnak a bürokratái úgy szavalták József Attila versét, hogy: Csak a bürokratának van bokra / De most szét hull darabokra. Kivonultak ők is a terekre célul tûzve ki zászlajukra, hogy egyetlen papirost, egyetlen aktát sem vesznek át senkitől egy esztendeig, nem iktatnak sem be, sem ki, a ,,nép? mellé állnak, s nem lesznek korruptak.
Ennek a világnak a vezetői látván látva a VILÁGSZTRÁJK hatalmának erősödését, globalizálódását, úgy döntöttek, hogy előrehozott választásokat tartanak, de csak egy év múlva. Addig lemondanak. De aztán meggondolták magukat, és lemondták a lemondást. De önmagukról, vágyaikról, korrupciós és korrupcióellenes ábrándjaikról nem. De az egyre neurotikusabbá váló EU-s csatlakozási szándékról sem, habár ebben a világban már rég benne volt és van Európa is!
Gyönyörû rózsaszín fényben kezdtem látni a színes szappanbuborék falán át ezt a Világot, sok szép látomás vonult még el lelki szemeim előtt, amelyeket most nem mesélhetek el, mert hirtelen összeütköztem egy eltévedt pillangóval, a buborékûrhajóm xilofonhangot hallatva darabokra tört, s hirtelen a saját világunkban találtam magam, kétségek közt, fázva és izzadva. S amikor ránéztem az előttem heverő papírlapra, ezt olvastam rajta:
VILÁGSZTRÁJK!
Simó Edmund
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép