Az egyetlen munkavacsorából álló találkozón az uniós vezetők a világ húsz legnagyobb ipari és felzárkózó országának (G20) jövő heti pittsburghi csúcsértekezletét készítették elő. Az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök a találkozó után azt hangsúlyozta, hogy a kivezető stratégiának azt kell biztosítania: a gazdaságélénkítés nem csupa nagyon eladósodott országot hagy maga után. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár a megbeszélés után bejelentette: gyakorlatilag egyetértés volt abban is, hogy véget kell vetni a túlzottan magas banki prémiumok gyakorlatának. Egyelőre nem világos ugyanakkor, sikerül-e az uniónak ehhez a kockázatmérséklőnek szánt intézkedéshez megnyernie többi tárgyalópartnerét, köztük az Egyesült Államokat is. Reinfeldt a maga részéről úgy fogalmazott: egyetértettek abban, hogy el kell mozdulni a jelenlegi banki gyakorlattól, amely a rövid távú teljesítmény jutalmazásán alapul.
A megbeszélésen szót ejtettek a decemberi nemzetközi klímavédelmi konferencia előkészítéséről is. Azon a tanácskozáson dönteni kellene arról, milyen nemzetközi erőfeszítéseket tesznek középtávon annak érdekében, hogy megállítsák a káros éghajlatváltozás folyamatát. Diplomáciai források szerint az uniós vezetők megállapodtak abban, hogy a következő három évben az EU szükség esetén évente akár hétmilliárd euróval is segítheti a fejlődő világ rászoruló országait ebben a küzdelemben. A kormányfői tanács a záróközleményben sajátjaként említette meg a Európai Bizottság azon számítását, hogy 2020-ra a fejlődő térségnek összesen évi százmilliárd euróra lehet szüksége a klímaváltozás kihívásainak kezeléséhez. (MTI—fer-)
