Máról holnapra: Cigányintegráció

2005. november 21., hétfő, Archívum 2003–2007

A romaintegráció évtizedében élünk. Ennek a tízéves programnak a Nemzetközi Koordinációs Bizottsága kétnapos ülését Bukarestben tartotta, a helyválasztás, lévén a kelet-európai cigányság társadalmi felzárkózásáról szó, nem véletlen: a romániai terep a cigánykérdés tanulmányozására igen alkalmas.
A kétnapos rendezvényen Soros György, a közismert magyar származású amerikai milliárdos is részt vett, és nem tudni, hogy legelőbb ő kapcsolta-e össze a cigányintegráció témáját a külvárosi muzulmánok randalírozó lázongásával, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy egyszeriben két, egy volt és egy aktív kormányfő - Adrian N?stase és Gyurcsány Ferenc - kapta fel a fejét erre a bel- és külpolitikai csatározásokban kiválóan felhasználható gyúanyagra.
Adrian N?stase pártelnök a tanácskozás után az egymilliós romániai szegénységről szólott, amely, ugye, potenciális lázadó. Gyurcsány Ferenc ennél nagyobb ívû parabolája apokaliptikusabb képet festett: a Budapestre látogató José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét azzal ijesztette el a magyar költségvetés elképesztő méretû hiányának bírálatától, hogy ,,nem akarunk Párizst, nem akarunk éhséglázadást, nem akarunk fejletlenségben hagyott régiókat?.
A cigányintegrációba kapaszkodó két politikus kérdésfelvetésében az a közös, egy újabb koccintásra az teszi alkalmassá esetleges újabb találkozójukat, hogy a romaintegráció ürügyén a maguk politikai pecsenyéjét sütögetik. N?stase az ellenzékiségből riogat cigánylázadással, Gyurcsány kormányfőként Orbán Viktor és a Lungo Dromhoz tartozó cigányok közeledését védené ki egy magyarországi cigánylázadás rémének szóba hozásával.
A román és a magyar politikus állásfoglalásában az is közös, hogy a cigányságnak mindketten eszébe juttatják: lehetne lázadni. Szóval, a tûzzel játszanak. Ezekben a politikai manőverezésekben mindkét országnak vannak tapasztalatai. Romániában a Zsil-völgyi bányászoknak mondott egykor egyik közismert vezérünk köszönetet Bukarest feldúlásáért. Magyarországon a magyar balliberális értelmiség egyes prominens személyiségeinek biztatására (és örök szégyenére) a zámolyi cigányokat biztatták ki egy Karsai nevezetû roma úr vezényletével, többek között Párizsba is, hogy az otthoni kormányzatot rossz hírbe hozzák. Párizsban a romániai romákat jól ismerik, hiszen Nicolas Sarkozy úr százával szedette össze őket a francia főváros peremvidékén kialakított sátoros telephelyekről s a felüljárók alatti búvóhelyekről.
A romaintegrációhoz tartozik egy másik út is, amelyet a Brassó megyéből Háromszéken sátrat verő romák választottak. Számukra nálunk van Párizs.
Én azért jobban kedvelem azt az integrációs lehetőséget, amelyet a rétyi, maksai, komollói és sok más település cigányai választottak, akik abban kelnek versenyre a helybeliekkel, hogy házuk, portájuk szép és tiszta legyen, gyerekeiket iskoláztassák. ?k még arra sem áhítoznak, hogy a roma néven integrálódjanak.
?k becsületes, a helybeli lakossággal békességben és barátságban élő cigányok óhajtanak lenni.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép