PeriszkópSport: Még egyszer a pályákról

2005. november 21., hétfő, Archívum 2003–2007

A sportbázisainkról, ha így jobb. Már csak azért is, mert az elmúlt napokban a városi stadionban átadtak egy mûfüves minifocipályát, újracserepezték a sportcsarnok irodái, öltözői fölé évekkel ezelőtt emelt manzárdot - azt hittük, végre kivitelezik és üzembe helyezik a tető alatt létesíthető szobákat is, de egyelőre erre még várni kell -, melyet erősen megviselt az idő, s illett már az új ,,köntös?, egyébként ezt teszi minden lakó - aki ad magára, s nem akarja megvárni, hogy a nyakába folyjon az esővíz -, s nem hőbörög, dühöng.
S ha már dühöngünk, dühöngjünk s hőbörögjünk azon, hogy az évek során illett volna már pontra tenni - úgy, mint azt a manzárdtetőt - a városi stadiont is. Tudjuk, ismerjük az érveket, melyek szerint a stadion nem csupán a városé, mások használják? nem a klubé, a klubnak semmi köze a labdarúgáshoz? Ez is igaz! De az atlétikai pályához van köze, igaz?!
Nos, akkor - mert a kettő földrajzi fekvése miatt elválaszthatatlan - illett volna már a város sportszerető polgárait megtisztelni annyival legalább, hogy egy illemhelyet építsenek - mondjuk, ezt a nemzetközi vécénapon (ekkor kerültek papírra e sorok), mert ilyen is van (!!!), s mert nem sportszerû, nem becsületes dolog a klub, a város részéről ennyire lenézni, leértékelni a sportversenyek nézőit -, hogy a szurkolóknak ne kelljen az edzőpályát övező dróthálóra vagy a lőfalra vizelniük (a nagyobb bajt most nem említjük); illett volna már az atlétáknak is öltözőt építeni, a birkózóknak egy edzőtermet, illett volna egy egészségügyi szobát létesíteni, illett volna az atlétikai pályát versenyképessé tenni a megfelelő dobó- és ugrószektorokkal, gátakkal, eredményt kijelzővel felszerelni, illett volna már a klubnak a bebeszélt rangjához méltó atlétikaversenyt is szerveznie, hadd tudja a város adófizetőinek serege, hogy befizetett pénzének a szentgyörgyi klubra leosztott részét mire és kikre is költik el. Nem szégyen az, ha a világ- és Európa-szinten ismeretlen sportolóinkat bemutatjuk hazai közönségünknek úgy, mint tették azt a tornászok, a birkózók, és teszik havonta egyszer-kétszer a kézilabdázók. Nem háborogni kell és szitkozódni, hanem úgy dolgozni, hogy annak kézzelfogható eredménye legyen. Aztán még valami: minden igazgatónak ott a helye, ahol a sportolói izzadnak, küzdenek, különösen, ha országos bajnokságról is van szó, s az ott tapasztaltak alapján aztán lehet hőbörögni, lehet dicsérő mondatokat zengeni azok irányában, akik az Európa-bajnoki bronzérmek (kettő is) mellé országos bajnoki címet szereztek, még ha azok birkózók, vagy teszem én azt, tornászok is.
Na de menjünk vissza a sportbázisra. Annak idején nem a város, nem a stadiont használó futballcsapat vezérkara számolta fe a szabadtéri kézilabdapálya melletti labdarúgó-edzőpályát, minden anyagi fedezetet nélkülöző tündérálmokat (ilyen-olyan létesítmények építését értjük) ûzve? S mit csináltak utána? Semmit! Ma úgy néz ki, mint bármelyik szentgyörgyi ugar. Ebben az ugarban valóságos dísz a Lola Kft. mûfüves mini­focipályája. Uraim, három edzőpályának való hely fekszik a stadion területén, s ha jól megnézzük, egy sem ember elé való! Kettő gidres-gödrös, szemetes, a harmadikon, amióta átadták, senki karbantartást nem végzett. De közben B-osztályos labdarúgásról álmodozunk, s nekünk egyetlen ifjúsági csapatunk sem szerepel az országos korosztályos bajnokságokban. Hol fejlődjenek a gyermekek? - kérdezzük.
Nem akarunk tovább keringeni ,,a siralom mezején?, de azt még megjegyezzük: kívülről nagyon úgy látszik, hogy városi stadionunk létesítményeit (beleértve a sportcsarnokot is) csak külső érdekeltségû munkálatok ,,boldogították?, nagyon úgy fest, hogy a jogtulajdon körül kialakult ,,tyúkper? nemhogy előbb vitte volna a létesítmény ügyét, hanem sokkal inkább a földbe döngölte - feltételezzük, nem azért, mert szociáldemokraták politikai meggondolásból így akartak s akarnak ma is (!) betartani az RMDSZ-es városi vezetésnek -, így aztán lelkiismeret-furdalás nélkül mondhatjuk: a két bába (tulajdonos) között haldoklik a gyermek (a létesítmény)! Úgy, mint ahogy csendesen haldoklik az Elektró-stadion, a szabadtéri mûjégpálya, a kisstadion (a Csíki negyedi stadion már meghalt) is. És akkor várjuk virágzó sportéletünket. Valaki mondja már meg, hogy hol és hogyan.
(nagymohai)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép