A kézdivásárhelyi Apor Péter Mezőgazdasági Iskolaközpontban a mezőgazdasági oktatás 75. évfordulóján magyarországi és hazai szakemberek részvételével rangos tudományos előadás-sorozatot tartottak.
A legízesebb előadást dr. Vinczeffy Imrétől hallhattuk, aki a debreceni egyetem professzora és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A nyolcvanegy éves professzor jó ismerője a háromszéki gyepgazdálkodásnak, hiszen Olasztelekről vándorolt ki az anyaországba a 40-es évek elején, és azóta minden egyes szakmai meghívásnak eleget próbál tenni. Így jelen volt tavaly nyáron a szaktanácsadók szervezte háromszéki gyepnapokon is. Előadását az ezerszáz éves magyar szarvasmarhatartás történetének bemutatásával indította. Véleménye szerint az itthoni legelőn termelt marhahús minőségével nemigen versenyezhet, versenyezhetett senki. Történelmi példaként említette, hogy már az 1600-as években a Nyugat-Európában lábukon hajtott, hizlalt magyar marhák érkezésekor tilos volt az ottani marhahús árulása. Az előadó tapasztalata szerint a vegyes növényzetû legelő a legteljesebb takarmány, hiszen legelőinken 1300 növényfajta található, ebből 550 gyógyhatású, 300 pedig íz- és zamatanyagot tartalmazó fûszernövény. Ehhez társul a mézelő növények nektárja, amiből a legelő állatok 150-200 grammot fogyasztanak naponta. A professzor nem tudja megmagyarázni, hogy miért csökken folytonosan a háromszéki állatlétszám, amikor az itteni legelők jóval több állatot elbírnának, és így ezt a legolcsóbb zöldtakarmányt a tejelő tehenekkel vagy a húshasznú szarvasmarhákkal hasznosítani lehetne.
Dr. Jávor András professzor, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának alelnöke Magyarország uniós csatlakozásának tapasztalatairól beszélt. Szerinte az unió alapfilozófiája, hogy a társult országok polgárai jól éljenek, ezért is támogatják kiemelten a szerényebb jövedelmet biztosító mezőgazdaságban dolgozókat. De mindennek alapfeltétele, hogy a gazdálkodó elérje az uniós átlagtermések szintjét, hiszen ellenkező esetben ,,kiesnek a hálón, és nem nyílnak ki előttük a kapuk?. Nehezményezte, hogy a magyar gazdáknak az unió csak az ottani támogatások 25 százalékát fizeti ki, igaz, a lehetőséget meghagyták, hogy a magyar állam pótolja fel saját költségvetéséből a kifizetendő támogatások összegét. Ebből kifolyólag hátrányos helyzetben vannak az uniós gazdákkal szemben. (Ez a támogatáskifizetési mód érvényes lesz Romániára is, első évben az itthoni gazdák is 25 százalékot fognak kapni, majd fokozatosan, évenként emelkedik, az egyforma, egységes támogatást viszont csak 2016-tól szándékszik az unió fizetni.) Elmondása szerint így is jól jártak a magyar gazdák a csatlakozás után, hiszen a növénytermesztésben akár a 100 000 forintnyi hektáronkénti támogatást is megkapták a termesztők, a gyümölcstermesztésben pedig a támogatás nagysága elérte a 95 000 forintot. Jávor professzor szerint a magyar állattenyésztésben a fejlesztések, beruházások elmaradása komoly gondokat okoz, és amíg a nyugati gazda a nyereségét a család vagyonának gyarapítására fordíthatja, addig a magyar gazdának a termelést kell fejlesztenie. Elmondása szerint az unióban a legtámogatottabb ágazat a húsmarhatartás és a juhászat, ezért is javasolta ezek fejlesztését Háromszéken. Kiemelte a szaktanácsadás fontosságát, hiszen friss információk nélkül nem lehet haladni.
Miskucza Péter, a Ménesbirtok Rt. növénytermesztési igazgatója szerint nem túl rózsás a helyzet a magyar mezőgazdaságban. A magántőkéjû gazdaság 8800 hektáron gazdálkodik, 2500 hektáron kukoricahibridet termesztenek, a többin borsót, gabonát és takarmányt az 1400 fős tehénállományuknak. Megemlítette, hogy jelenleg az 570 forintos tejfelvásárlási ár mellett a tejtermelés már nem nyereséges, szerencséjük, hogy gazdálkodásuk többirányú. Ekkora méretû gazdaságban is tiszta nyereségnek csak a kapott támogatás számít. A szakember javasolta, hogy mindenki tanuljon meg pályázni, hiszen az unióban számos olyan lehetőség adott, amit érdemes és ki is kell használni.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.