Kulturális autonómia nélkül nincs szükségünk kisebbségi törvényre

2005. november 25., péntek, Archívum 2003–2007

Villáminterjú MARKÓ BÉLA miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ szövetségi elnökével
- Elnök úr, a kisebbségi törvénytervezet ügye nem halad, a román pártok ellene vannak. Az ötös pontot külön ki szeretnék lúgozni belőle?
- Mi a törvénytervezet lényege? A kulturális autonómia megteremtése. Az ötös pont nélkül sem lesz benne semmi rossz, de a törvénytervezet éppen a lényegét veszíti el. Nekünk akkor ilyen törvényre nincs szükségünk. Számunkra rendkívül fontos a kulturális autonómia. A törvény révén a magyar közösség jogot kapna arra, hogy válasszon magának egy autonómiatanácsot, mely bizonyos értelemben hatósági hatáskörökkel is rendelkezne, például beleszólhatna abba, hogy egy magyar tannyelvû iskolában ki legyen az igazgató. Az ötös pont nélkül az egész törvény értelmét veszítené.
- Mi a véleménye arról, hogy a Magyar Polgári Szövetség pártként fogja bejegyeztetni magát?
- 1990 óta az RMDSZ-nek mindig szembe kellett néznie azzal, hogy valakik vele szemben egy pártot mûködtetnek. Volt itt már Független Magyar Párt és Szabaddemokrata Párt, akik minden választás alkalmával megpróbálták megbontani a romániai magyarság egységét. Sikertelenül. Én az MPSZ-nek nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget. Tudom, hogy vannak olyanok, akik elégedetlenek. Nekik azt üzenem, hogy ne másfelé nézzenek, hanem keressék meg a helyüket az RMDSZ ernyője alatt. Az RMDSZ-en belül is szükség van a kritikára, de vitáinkat nekünk az RMDSZ-en belül kell lefolytatnunk, s ha kell, a veszekedéseinket is ugyanott, és nem azon kívül.
- Az RMDSZ is beleegyezett a helyhatósági törvény módosításába. Kérem, mondjon pár szót erről.
- Mi is támogattuk a törvénymódosítást. A módosítás lényege az, hogy minden közösség, amelyik elér egy bizonyos számú szavazatot, de ezzel még nem jut mandátumhoz, viszont szükséges lenne, hogy képviseltesse magát az illető önkormányzatban, kapjon pluszmandátumot. A módosítás nemcsak a Hargita és Kovászna megyei kisebbségben élő románságot érintené, hanem a szórványban élő magyarokra, németekre, ukránokra is vonatkozna. Számításokat végeztünk, és úgy láttuk, hogy ez a mi közösségünk számára is elfogadható.
- Elnök úr, a tanügyi sztrájk immár három hete tart?
- Annál többet, annál lényegesen többet, mint amit eddig is megígért a kormány, nem lehet megadni. Sem a pedagógusok, sem szakszervezeti vezetőik nemigen mondták ki, nem figyeltek arra, hogy a kormány által javasolt egyezség szövetében van egy kitét. Azon kívül, hogy a kormány megígért egy nyolcszázalékos fizetésemelést, ezt a pontot a jövő év júniusában újra lehetne tárgyalni. És ez nem véletlen. Addig nekünk nagyon meg kell húznunk a nadrágszíjat, hiszen áprilisban készül el az EU-s ország­jelentés. Én úgy gondolom, a júniusi időpont módot adna arra, hogy akkor tárgyaljuk újra a tanügy helyzetét, amikor már túl leszünk az országjelentésen. Minden egyébbel egyetértek, amit a tanügyiek követelnek, hiszen valóban alacsony fizetéseket kapnak, és az is igaz, hogy a tanügyre több pénzt kellene fordítani.
Kérdezett: Iochom István
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép