Észak-amerikai portyánKitekintő: Az értelmes gyermek - nemzeti kincsünk

2005. november 25., péntek, Archívum 2003–2007

Bognár Béla Professor Emeritus kitüntetéssel nyugalmazott daytoni egyetemi tanárt, a trianoni békediktátum és a második világháború utáni Párizs környéki békeszerződések parancsára elszakított magyar nemzetrészekhez tartozó fiatalok ,,paprikaösztöndíjas? támogatóját észak-amerikai portyám során arról kérdeztem, hogy az erdélyiek közül kiket támogattatnak.
- Csíkszeredából van két lányunk. Személyi jogokat ne sértsünk, irigyeket ne szerezzünk, a neveket is mondom, de te hallgasd el. Egyikük már végzett. Szociális pedagógus. Egy évre kijön ide, Buffa­lóba - tovább tanulni.
Társa még iskolába jár. Az anyja az ap­já­nak második felesége. Csíkiak, nagy katolikusok. Heten vannak testvérek. És mind olyan magyarok, hogy ez a képükről is lerí. A lány édesanyja meghalt, az édesapja nagyon jó keramikus.
Utánuk jött még egy erdélyi gyerekünk. Azt is nemzeti kincsnek kellett volna kijelölni. Görögös neve van, mert görög volt a családban. Meghalt az édesapja. A budapesti mûegyetemen első volt. Angolul tanulta az építészetet. Minden díjat megkapott. Orbán Viktorral és a feleségével is van közös fényképük. Meghívták ebédre, de egy rohadt vasat nem tudtak neki szerezni. Éva egy ösztöndíjat nem kaphatott Magyarországon!
Nem kellenek sem a románoknak, sem a magyaroknak
- Idegennek tekintették ezt a lányt. Mi felvettük. Az ötezer dollárt kifizettük neki. Kitüntetéssel végzett. Azt mondták, Magyarországon ne is próbáljon állást keresni. Firenzébe ment, most Németországban van. Ott felvették. És betették egy hatszáz éves kolostorba, egy kis cellába, ahol az apácák laktak valamikor. Háromszáz dollárt fizetett havonta a lakásért és az ellátásért. Július 15-én végzett. Visszament Magyarországra, és munka után nézett. Azt mondták a minisztériumban: semmi lehetőség nincs itt munkára.
Hazament Besztercére, az anyjához.
Ez a lány ragaszkodik az édesanyjához, nagyanyjához, nem akar eljönni Nyugatra. De nem kell senkinek. Állandóan levelezünk. Nagyon le volt törve. Azt írta: Béla bácsi, nem kellettem a románoknak, sem a magyaroknak, most a nagyvilág az én hazám.
Angliában kapott munkavállalási engedélyt egy nagy építészeti vállalatnál.
Írtam a Magyar Bálint irodájának róla. A levélben is azt írtam, hogy ez olyan okos lány, hogy minden erővel támogatni kellene. Ez akkor volt még, amikor a mûegyetemre járt. Zilahi László egy olyan hivatalnok a minisztériumban, aki járja a világot - itt, Amerikában is ismerik -, szóval, azt írta az a Zilahi is, hogy ez a lány a mûegyetemen tanul, nincs szociális kötődése, s ez biztos, Magyarországon akar maradni, vagy elmegy Nyugatra.
Azt írtam neki: vidd el a levelemet Magyar Bálintnak. Örülhetnétek, ha az ilyen fiatalok Magyarországon maradnának.
Olyan sok szemét embert ismerek. Lehet, hogy ő is átjön Amerikába. Jól teszi. Mi apránként kihalunk, s lesz legalább itt egy jó magyar asszony.
Erre nem válaszoltak.
Felvidéki diáksorsok
- Az erdélyiekről átmegyek a felvidéki diákokra. Két diákom van onnan. Az egyik apja valamikor lelépett. Kaliforniában van. A lányt meg az anyját nyolc évig nem engedték ki a szlovákok. A rendszerváltás után sem engedték ki. Felvidékről írt nekem levelet angolul, hogy szerezzek neki ösztöndíjat. Tizenhét éves korában azt írta: először elmegyek apámhoz Kaliforniába. Ott van kollégium. Két évet ott maradok, s utána Santa Barbarába megyek, ott végzem el az egyetemet. Utána mestervizsgát teszek biokémiából, s pályázom a PhD-ra.
Ezt egy tizenhét éves lány írja!
Nekem itt, az egyetemen húsz-huszonöt éves diákjaim voltak, és nem tudták, mik akarnak lenni. Ezt a levelet én elküldtem híres támogatónkhoz, a milliomos Doris Buffetthez, akinek a nagyapját Barber Bélának hívták, és száz éve jött ki Pestről. Doris sok diákot támogat, így a mi diákjainkat is, eddig legalább tíz fiatalt segítettünk az ő pénzéből. És most itt van a lány, a Ventura College-ben járta az első két évet, és most a California-Santa Barbara Egyetemen tanul biokémiát. Megírta az élete történetét is, azt, hogy mennyit szenvedett Csehszlovákiában. Értelmes, csinos, szép leány. Teniszezett. Azt írja, hogy belepisáltak a teniszcipőjébe, mert magyar.
Az első két évben kapott ötezer dollárt, idén 2500 dollár segítséget folyósítottunk. Az apja jól keres. Tudja segíteni. És van két testvére neki is. Kassaiak.
A másik felvidéki lány egy Zétény nevû kis faluban született a Latorca partján. Neki az volt a hibája, hogy Magyarországra, Sárospatakra ment tanulni. Koldusszegény család lánya. Ezelőtt hat évvel végzett. Nagyon okos lány. A pécsi orvosi egyetemre felvették. A Határon Túli Hivatal olyan szabályzatot hozott - pont akkor, amikor a lányt felvették oda -, hogy aki Magyarországon végez középiskolát, az nem kaphat Magyarországon egyetemen vagy főiskolán támogatást.
Ennél szemtelenebb törvényt nem lehetett volna kibocsátani!
Magyarországon tele vannak az egyetemek gazdag, volt kommunisták, a mai kommunisták gyermekeivel, akik a privatizáció során meggazdagodtak. Még nálunk is volt egy ilyen. Itt 12 000 dollár az évi tandíj.
A lány három hónapig tanult a pécsi egyetemen, s kapott egy olyan levelet, hogy 500 000 forintot kell fizetnie. Csak úgy tanulhat az egyetemen. A szülei koldusok. Az apja le van százalékolva. Az anyja egy kis falu szatócsüzletében dolgozik. Az egyetemista lányt egyszerûen kirúgták! Itt van minden papírja nálam.
Mondtam neki, menjen vissza Szlovákiába. Ott van a Selye János Egyetem. Az éppen akkor indult. Hiába magyar az egyetem, az adminisztráció szlovák. Ott meg azt mondták neki: hátha annyira magyarka akartál lenni, hogy Sárospatakra mentél, akkor miért nem mész Magyarországra tanulni?
A lány el van keseredve. Istenadta tehetsége van, tanulni akar, és nincs rá lehetősége.
Mondtam neki: pakoljál, mert én a belga feleségemmel - az első feleségem belga volt - szóval, a volt feleségemmel elintézem, hogy Angliában esti tagozaton iskolába járhass. Légy bébiszitter. Szombaton is járhatsz egyetemre. Ez a szabály.
Egy katonatiszt családjánál találtunk számára állást. Harmadik éve van kinn, két éve jár egyetemre. Nem tud orvos lenni, mert az orvosinak nincs esti tagozata. Közgazdaságit végez. Azt írta nekem: Béla bácsi, lehet, hogy sohasem fogom látni a Latorca partját, de én akkor is tanulni fogok. Éppen most írta, hogy egy diákcsoporttal Indiában voltak tanulmányi úton.
Ennél igazságtalanabb törvény, hogy a szegény gyermek nem tanulhat Magyarországon, de a gazdag, az igen - ilyen nincs a világon.
A katolikusok közül nagyon sokan járnak a pannonhalmi gimnáziumba. Mikor az iskolát elvégzik, akkor a szegény gyermekek, mint amilyen a Latorca-parti lány vagy a társai, mennek mind Nyugatra. Szándékosan teszik ezt így Magyarországon? És ezek a fiatalok többé nem térnek vissza!
Ha Magyarország tolerálná őket, akkor legalább a jó képességû erdélyi, felvidéki s a többi határon kívüli ott maradna. Hazaküldenék a pénzt szüleikhez, s mikor csak tehetik, hazalátogatnának.
Itt, Amerikában sem mindenki vallja ezt!
Itt volt egy illegálisan dolgozó, harminc év körüli fiatalember. Takarított. Otthon volt három gyereke. Hozzánk járt a templomba. Minden magyarral megismertettem. Itt is van olyan, aki azt mondta: menj haza, s csinálj öt gyereket Erdélyben. Neked ez a kötelességed!
Nekem már van három gyermekem - felelte. - Ha a másik kettőt felneveli, akkor hazamegyek és szaporítom a székelységet.
Otthon olcsóbb tanulni, tanulj otthon! - mondják. - Menj Beregszászra a tanítóképzőbe! Ott csak 250 dollárt kell fizetni egy évre.
*
Bognár Béla ideadja a névjegyét. Lake Hope-i vendéglátóim vásárolnak egy egész vödör paprikát. Délután a tóparti pikniken közös szalonna- és zsiványpecsenye-sütés lesz, és miközben a paprikát, a hagymát hersegtetjük, paradicsomból a belga óriás zamatát ízleljük, elmosolyodunk ennek az étkezésnek az értelmén: nem csupán magunkat tápláljuk, huszonhat Kárpát-medencei diák szellemi táplálékszerzését támogatjuk.
Bognár Béla professzor elkötelezett hivatástudattal.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép
2005-11-25: Archívum 2003–2007 - :

Elhalálozás